Eb szolgálja a császárt
A 18 - 19. századi vizsgálati jegyzőkönyvek, tanúvallomások, személyleírások, útlevelek és orvosi látleletek tanúsága szerint sok cigány ember viselt magán különös testi jegyeket. A sebhelyek, himlőhelyek, bibircsókok, billognyomok, guganyomok, golyvák, megroggyant derekak, sérvek, sánta lábak, csonka kezek, beszakadt koponyák, megvágott arcok, csorba fogsorok, hályogos szemek mögött többnyire egyáltalán nem, vagy csak részlegesen rekonstruálható emberi sorsok húzódnak.
Irásomban a továbbiakban a testtorzításnak egy olyan módjával foglalkozom, amelyet nem a cigány közösségek belső öntörvényűsége, hanem a gázsók által gerjesztett kényszerpálya tett "szokássá".
Az egyik legtipikusabb és leggyakoribb emberi beavatkozásból származó testi jegy a csonka ujj. Az európai viselkedési modellektől eltérő erkölcsi normák szerint élő társadalmak kultúráiban gyakori gyászt kifejező rítus az ujjak levágása. Mivel a magyarországi cigányok körében csak férfiakra volt jellemző, nem tartom összekapcsolhatónak a gyásszal, sem egyéb rituális szokással. Ezt a vélekedést támasztja alá a truncatióra vonatkozó történeti adatok kronológiája is. A forrásokban akkor szaporodnak meg a csonka végtagokról szóló információk, amikor a helytartótanács "cigányügyi" rendeleteiben megjelenik az a törekvés, hogy a cigány férfiakat katonának adják.
Az ujjak csonkulása 1776* előtt még lehetett a kínvallatás következménye, azután viszont minden esetben a katonaság előli meneküléssel magyarázható. Bogdán Ádámnak, aki 1750-ben Nyírkarászon (Szabolcs m.) főszereplője volt két oláh cigány klán gyilkossággal végződött véres összetűzésének, az egyik kezén csonka volt a hüvelykujja. Ezt a sérülést bizonyára tortúra során szerezte, s a hüvelykszorítótól származott.
Az 1773-ból ismert Milicz Ferkó Sopron megyei hegedűs is áteshetett kínvallatáson, de személyleírásának szóhasználatából valószínűbb, hogy a katonaságtól akart megmenekülni és saját magának vágta le az ujját: "a jobb hűveke mellett lévő ujja az első izen ell van vágva". A jobb kéz mutatóujjának csonkolása a katonai alkalmatlanság elérésének tipikus módja. A ráckevei vásárban elfogott tolvaj, Kolompár alias Biki Gyurka esete nem ilyen egyértelmű, róla azt tudjuk 1775. évi személyleírásából, hogy "jobb keze csonka". Életkora (22 év) arra enged következtetni, hogy ő is a katonaságtól akart szabadulni.
A helytartótanácsi rendeletek az 1770-es évek végétől szorgalmazták a cigányok katonának adását, s a vármegyei tervezetekben is újra és újra felbukkant ez a javaslat. 1779. december 27-én helytartótanácsi rendeletben írták elő, hogy a cigány katonákat nem lehet szabadságolni, a szabadságon levőket pedig vissza kell hívni alakulataikhoz. 1781. június 28-án módosították a rendeletet, azokat, akik igazolni tudták, hogy van miből megélniük, el lehetett bocsátani, illetve szabadságra lehetett küldeni. 1783. december 1-én újabb rendelet született: a cigány katonákat hat év után lehet leszerelni, de csak akkor, hogyha becsületesen viselték magukat és elbocsátásuk után tisztességes földműves, iparos vagy napszámos munkával tudják biztosítani a megélhetésüket.
A 18. század '70-es évei és a 19. század közepe között mindennapos volt cigány legények katonává kényszerítése. Különösen azokat fenyegette ez a veszély, akik elszakadtak közösségüktől, vagy ideiglenesen elhagyták azt. 1775-ben az akkor kb. 17 éves Ignácz Péter oláh cigány fiú csak annyi időre távozott el családjától Toponáron (Somogy m.), hogy a kútnál megitassa a lovakat. Katonákkal találkozott össze, akik azonnal megfogták, 100 rénes forintért váltotta ki az apja. 1799-ben a Torna vármegyei Szögliget helység elöljárósága fogatott meg két cigány férfit katonának. A bíró így számolt be róla a főszolgabírónak:
A N(eme)s Vármegye Parantsolatya szerint fogtunk két katonanak valót egy Czigánt a Gergei Úr emberét gyerekes házas, de máskép Istentelen rontó; kár tévő, a masik Kotsis Mihály, ezt a tzigánt az Ura ki vette kezűnkből, se N(eme)s Varmegye részire, se templomba nem jarand, tsak tsavarog, ez a Kotsis Mihály tilalmas tőrő kár tévő hogy fogni mentek kést fogot, és azt ki vévén kezéből mást fogot, azzal akarta verni a Birákat, és újra vidlát kapot rajok, tavaly is a nagy károkat meg tetette, se holyan hitű, szóval oda való.
A napóleoni háborúk korában még gyakoribbak lehettek az ilyen esetek, az 1824-ből ismert, akkor 38 éves Horváth vagy Tanti István Zala megyei lótolvaj is akkortájt szabadulhatott meg egy ujjpercétől. Talán még Lakatos Józsi szatmári cigány is, aki 1838-ban volt 40 éves, személyleírása szerint himlőhelyes arcú és "két ujjú". Szembetűnő, hogy neki nem csupán egy ujja volt csonka. Ennek leginkább az lehet a magyarázata, hogy saját maga akarta levágni jobb keze mutatóujját, de nem lévén balkezes, elügyetlenkedte a dolgot.
A reformkorban a pásztorvilágban és a betyárok között találunk sok olyan férfit, akinek csonkolt volt az ujja, cigányokat és nem-cigányokat egyaránt. Az 1820 és 1840 közötti somogyi betyárperekben pl. mindig van olyan vádlott, aki csonkakezű. Az 1840-es években hírhedtté vált horvátországi Petrovics -féle cigány betyárbanda két tagjáról is tudjuk, hogy sérült volt a jobb kezük. Az 1844-ben kiadott személyleírás szerint a 40 éves Petrovics Péter vajda "jobb kezének mutató ujja 2-dik izig levágva". A 25 esztendős Ragyás Sándor feltehetően más módszerrel próbálkozott, vagy ráütött az ujjára, vagy ráejtett valamit: "jobb kezének mutató újja összezúzva".
A csonkítás részletes körülményei és lélektani mechanizmusa is rekonstruálhatók egy somogyi perből. Az időpont 1840. december - 1841. január. A helyszín Toponár és Kaposvár. A főszereplő Babai Pista cigány legény, akit mondanak Miskának is (a cigány férfiakat keresztapjuk után kapott nevüket is használták). 25 éves, 1815-ben született Kercseligeten**. Még nőtlen, édesapjával él együtt, aki társadalmi helyzete szerint házas zsellér. A család a korabeli felfogás szerint életmódja alapján letelepültnek számít, állandó lakóhelyen házban lakik, a Festetics család földesúri joghatósága alá tartozik. Ebből az időből Somogyból nincsenek cigányösszeírások, életkörülményeikre csupán Babai vallomásában találunk halvány utalást. Arra a kérdésre, hogy minő értékei vannak, ezt válaszolta: "Apámmal egy házom, 2 lovam egyéb házi butoraim kotsim szerszámom." A család tagjainak öltözködéséről, nyelvismeretéről nincsenek adatok. Feltehetően már nemigen beszéltek cigányul, de legalábbis közel jutottak a romungróvá váláshoz.
1840 karácsonyán Babai Pista előadása szerint az alábbi események történtek: "Karátsony bötjén" megivott egy meszely (az icce fele, kb. 4-5 deci) pálinkát és megrészegedett. Ennek ellenére elment a toponári bíróhoz "szalmát keresni". A bíró házánál katonákkal találkozott, akik "hozzám kapkodván kénszeritettek a' katonaságra, 's minthogy ott ismét pálinkát ittam engedvén szavoknak, de hogy alkudtak e vélem vagy nem részeg lévén nem tudom, hanem arra emlékezem, hogy egy huszast nyomot valaki markomba". Babai még aznap este hazament, de másnap délben (25-én) a katonák érte mentek és vitték a bíró házához. Útközben bort ittak, Pista kapatos lett, de nem annyira, hogy ne jöjjön rá mekkora butaságot csinált. A bíró nem volt otthon, csak a fia. Babai egy jó ideig vele tartózkodott egy szobában, s ott volt még egy Jancsi nevű katona is. A kelepcébe került cigány tőlük kérdezte, hogyan menekülhetne meg a katonaságtól, "mivel haza ereszteni nem akartak". Azt felelték neki, "hogy másképpen nem ha csak mint a' czigányok cselekedni szoktak [!] két ujjadat el nem vágod". Pista erre kiment a konyhába, s az ott talált csontvágó bárddal a tőkén levágta előbb az egyik, rögtön utána a másik ujját. A bíró és a családtagjai néhány pillanattal ezután érkeztek haza a templomból, ők kötözték be a roncsolt kezet, s Babait haza küldték.
Az öreg Babai félt, hogy baj lesz a dologból, jobbnak látta elébe menni az eseményeknek. December 27-én elkísérte a fiát Kaposvárra Bátsmegyei János járási esküdthöz, aki még aznap ki is hallgatta, majd áristomba záratta. A következő közel három hetet Babai a kaposvári vármegyei börtönben töltötte, január 14-én került sor a sedrián (vármegyei törvényszék) a tárgyalásra. Babai megerősítette december 27-én tett vallomását, azzal a módosítással, hogy a Jancsi nevű katona nem biztatta őt ujjainak levágására. A törvényszékhez benyújtották az ilyenkor szokásos esetrajzot, melyet Bátsmegyei fogalmazott:
Raboskodó Babai Miska v(agy) Pista ki a' Toponári Helység helyett Katonának bé állott, mely tettét későbben meg bánván, hogy magát a' Katonaság alul mentesitse azon féktelen gondolatra lépett, mi szerént a' Toponári Helység Birójának szobájábul ki menvén a' konyhába fel talált csontvágó baltával elsőben egyik utánna tüstént a' másik ujját jobb kezén el vágta, mi végett Atyával hozzám panaszolkodni Kaposvárra bé jövén őtet mint tagjainak el darabolóját 's a' szerént vétkesset a' N(eme)s Megye börtönébe záratván, a' Te(kin)t(e)tes Törvény Széknek Kegyses Szine eleibe, el itéllés végett állíttom.
A perfelvétel gyorsan ment, Botka Antal tiszti alügyész vádbeszéde rövid volt, s az esetrajzhoz hasonlóan nem tartalmazott új momentumot. Annál inkább a január 15-én kihallgatott tanú, Illés János vallomása. A 22 éves toponári fiatalember ugyanakkor állt be katonának, mint Babai. Arról számolt be a törvényszéken, hogy 25-én az újoncok litániára mentek, így maradhatott egyedül Babai a toponári bíró József nevű fiával, s Illés Jánossal. Vajon miért nem vitték el a többiekkel a templomba Babait és Illést ? Erről nem szólt Illés János sem, de arról igen, hogy Babai mit mondott neki: "Jantsi eresz haza ha meg szabadulok a' Katonaságtul mingyárt adok 100 f(orintot) vagy pedig hoz egy kést hasitsd fel a hasamat."*** Ezt követően Illés János a bíró fiával az istállóba ment a lovakat vakarni. Ha ez igaz, akkor nem kellett vigyáznia Babaira, vagy nem törődött vele, illetve az sem kizárt, hogy lehetőséget adott a szökésre. Amikor visszatértek a szobába, ott találták Babaival az "Öreg Birót és annak fehér cselédjét". Babai Pista egy ládán ült, majd a konyhába ment, s eldarabolta az ujjait. Amikor Babai visszament a szobába, Illés szerint e szavakat mondta: "no most legyek Katona, eb szolgálja a Császárt"***. Illés azt állította, hogy senki nem biztatta a cigányt ujjai levágására, Babai hirtelen, egyik pillanatról a másikra cselekedett.
A Babai és Illés vallomása közötti ellentmondás nem oldható fel. Az öreg Babai bizonyára kioktathatta a fiát, hogy mit valljon, de Illés vallomása is gyanús. Nehezen hihető, hogy egyedül hagyták Babait, hiszen akkor bizonyára megpróbált volna elszelelni. Vagy nem volt hozzá bátorsága ? A törvényszéken mindez nem volt fontos, miként az sem igazán, hogy Babait biztatta - e valaki, vagy sem. A bűncselekénynek számító öncsonkítás ténye bizonyított volt, s 1841. április 26-án megszületett az ítélet:
A' raboskodó ellen ki derittik a felperesi adatokat, miként a' Katonai Ujjonczok felfogadása alkalmával mint ön hasznát kereső a Helység Elöljáróihoz pénzért ujjoncznak beszegődött - mégis későbben megbánván lépését, kimenekedhetése tekintetéből két ujját elvágta, 's igy ezen tette által magát meg csonkitva a' köztársaság terhére tévén, de még mint sorozás alá kerülendő a' törvények kijádzásával e' szerint polgári kötelességének sem felelhete meg; ugyan ezen vétségeiért az e' részben fenn álló büntető gyakorlat reá nézve még sullyósittatik, és 1 1/2 esztendei nyügvasban kiállandó fogságra, és fertályonként 25 pálcza csapásokra itéltetik. A' raboskodás, és vas váltság pótlásában pedig elmarasztaltatik.
Az eljárás történetéhez tartozik még, hogy 1841. január 15 -én Herman Antal táblabíró, Tallián Pál főszolgabíró és Záborszky főhadnagy jelenlétében Fekete Mihály járási orvos megvizsgálta Babai Istvánt, s az alábbi szakvéleményt adta róla:
A Te(kin)t(e)tes Tőrvény Szék rendelésébűl Toponári Lakósnak fiát, Babai Mihályt most 23 Eszten(dős) Orvosi Modon meg visgálván, a melyet a jobb kezének mutató és kőzép ujait az utolsó izben tőkélletesen oly anyira el vágva találtam, hogy ugyan amiatt a Hadi Szolgálatra éppen Haszanytalan.
NAGY PÁL
* Ebben az évben tiltotta be Mária Terézia a kínvalatást.
** Babai 25 évesnek mondta magát, de az orvosi vélemény szerint csak 23 éves volt.
*** Aláhúzás az eredeti szövegben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése