Beszámoló a magyar cigányság helyzetéről és a cigánypasztorációról Magyarországon

Beszámoló a magyar cigányság helyzetéről és a cigánypasztorációról Magyarországon

Dúl Géza, az MKPK cigánypasztorációs referense - előadás a CCIT 2007-es dobogókői konferenciáján

I. A magyarországi cigányság helyzete

1. Demográfiai helyzet

Két szakember Kertesi és Kézdi 2003-as becslését használom, illetve a 2001-es népszámlálás adatait. A becslés egy reprezentatív felmérés alapján készült, 1200 háztartás lakóit kérdeztek meg.
Az adatokat szemlélve láthatjuk, hogy a magyar társadalom nincs abban a helyzetben, hogy ne foglalkozzon a cigánysággal. A 10 millió lakos közül a felmérés adatai szerint, 6-7 % a roma etnikumhoz tartozik, ez 600-700 ezer személyt jelent.

Két Diagram A cigányság korosztályonkénti diagramja fölfelé egyre vékonyodik, olyan mint egy fenyőfa, az össztársadalom korosztályonkénti diagramja hasonlít egy doromboló, púpos hátú macskához. Csak az üzenete nem annyira hízelgő.

Míg a cigány népességben a legfiatalabb korosztályok a legnépesebbek, addig a magyar összlakosság fiatalabb korosztályai egyre kisebb létszámúak. Ennek következtében a cigány népesség fiatalabb. A másik diagram ennél többet is mond! Az össznépesség 1990 és 2000 között kb. 300e-rel csökkent, addig a 6%-nyi cigányság létszáma több mint 100e-rel növekedett. Ez a jövőt is előre vetíti. A jövőben várható, hogy a cigányság arányszáma az össznépesség körében egyre gyorsabban fog növekedni. Nem csak azért kell foglalkoznia a magyar társadalomnak a cigánysággal, mert a cigány lakosság aránya magas, hanem azért is, mert a népesség legdinamikusabban növekvő létszámú csoportja.

2. Egészségügyi helyzet

A korosztályonkénti népességmegoszlás grafikonja arra is rámutat, hogy az idősebb korosztályok egyre néptelenebbek, mert a cigányok igen rossz egészségi állapotban vannak. A roma népesség várható átlagos élettartama 10 évvel rövidebb, mint az összlakosságé. Sokkal gyakoribbak a betegségek. Diagram a leggyakoribb betegségekről:

A diagramon háromszínű oszlopot látunk. Az első a legjelentősebb betegségek %-os előfordulásának gyakoriságát jelzi az összlakosság körében. A másik kettő a betegségek előfordulási arányát jelzi a cigány népesség között. Ezek közül az utolsó oszlop a betegségek előfordulását egyszerű bevallás alapján tünteti fel. A barnára azért van szükség, mert nem minden cigány ember fordul orvoshoz, ezért a kutatók a tünetekre kérdeztek rá, és ebből számítottak egy ellenőrző értéket. A kettő nem mindig esik egybe. Látszik, hogy melyik betegséggel fordulnak legkevésbé kevésbé orvoshoz a cigányok közül. (pl. cukorbetegség, gyomorfekély). A magas vérnyomás az egyetlen betegség, ami kb. hasonló értéket mutat mint az összlakosságé. Egyébként minden betegség mutatója többszöröse a cigányok között, mint az összlakosság körében.
Nézzük a legjelentősebb betegség típusokat. Ld. a diagramot. Láthatjuk, hogy bizonyos betegségek mutatói néhol 10-15-szöröse az összlakosságénak. A legkiugróbb eltérések a vakság, a vashiányos anémia és a Tbc – tüdőcsúcshurut, esetében láthatók, de az a siketség, csökkent hallás, az asztma, a gyomorfekély és a gerincbetegségek is 4-7-szer többször fordulnak elő.
A további elemzések kimutatták, hogy bizonyos betegségek a munkanélküliek, az alacsony jövedelműek körében a gyakoribb, bizonyos betegségek a magasabb jövedelműek körében gyakoribb. A mentális betegségek pedig szegényes emberi kapcsolatokkal mutatnak összefüggést.

3. A cigány lakosság foglalkoztatottsága

A magyarországi cigányság csupán 25,1%-ának van munkahelye, 5%- tanul, a munkanélküliek aránya 34 %, igen magas a rokkantnyugdíjasok száma: 15,4%. A gyermeknevelésen otthonmaradtak kapnak némi térítést, 13, %-ot tesznek ki.
A következő kördiagram a cigányság össznépességén belül a foglalkoztatottság megoszlását mutatja:
A munkanélküliség magas mutatója összefüggésben van az iskolázottság, a képzettség alacsony szintjével, de az alacsony jövedelmek akadályozzák, hogy magasabb képesítést szerezzenek a családok fiatal tagjai.

A követekező táblázatok a saját korosztályon belüli %-ot mutatják.

Életkor:	19 - 25	26 - 32	33 - 39	40 - 46	47 - 53	54 - 60	61 - 67	68 - 74	75 - 81
tanul:	16,7%	1,1%
aktív dolgozó:	18,7%	39,6%	33,7%	32,4%	19,3%	6,6%	2,1%
munkanélküli:	42,0%	39,0%	39,8%	43,0%	27,3%	28,3%	6,8%
segítő családtag, GYES, GYED:	20,7%	19,2%	18,7%	3,3%	0,6%
nyugdíjas:						54,7%	54,7%	75,7%	82,0%
rokkantnyugdíjas:	1,9%	1,2%	7,8%	21,3%	52,8%	36,4%	36,4%	24,3%	18,0%

A gyönge egészségi állapot következménye, hogy 40 éves kor fölött hirtelen megnövekszik a rokkantnyugdíjasok száma.

4. Az iskolázottság problémája egy ördögi kör.

Azért olyan magas a munkanélküliek aránya, mert a cigányság képzettsége és iskolázottsága alacsony. És éppen azért nem tud magasabb iskolázottsághoz jutni, mert a foglalkoztatottság hiányában, nem jut elég jövedelemhez.
Igen magas a 8 osztályt el nem végzők aránya 30,2 %, a csupánnyolc osztályt elvégzettek aránya 36,4%. Az érettségizők számmutatója a korosztályon belüli arányszámot fejezi ki. Jó, hogy az egyre fiatalabb korosztályon belül emelkedő arányt mutat.

	Össz lakosság	Cigányság	Férfi	Nő	19 - 34 éves	35 - 48 éves	49 - 62 éves	63 év felett
8 osztálynál kevesebb:	10,5%	30,2%	24,2%	36,1%	15,2%	30,8%	64,4%	76,4%
Legalább 8 általános iskola:	88,8%	69,8%	75,9%	63,8%	84,8%	69,2%	35,5%	23,6%
Szakmunkásképző:		20,6%	26,6%	14,7%	26,0%	17,8%	11,4%	6,8%
Érettségi:	38,2%	11,4%	10,5%	12,4%	17,0%	7,8%	1,7%	0,6%
Egyetem, főiskola:	12,6%	1,3%	0,9%	1,8%	1,2%	1,6%	1,4%	1,5%

Kedvező változások: Fiatalabb korosztályok körében kevesebb, mint ötödére csökkent a 8 általánost el nem végzők száma, de még most is 15%-ot tesz ki. A fiatalabb korosztályok növekvő számban végzik el az általános iskolát. Az érettségizők aránya harminc év alatt megtízszereződött, de jelenleg is csak 11,4%. (A többségi lakosság körében az érettségizettek aránya 38,2 %) A szakmunkások mutatószáma több csaknem négyszeresére emelkedett.
A főiskolai, egyetemi végzettség mutatószáma igen alacsony, a saját korosztályhoz képest a 1,3 %-os. Korábbi korcsoportokban a viszonylag azért látszik kedvezőbbnek az egyetemet végzettek mutató száma, mert az alacsonyabb iskolázottság kortársak körében magasabb a halandóság. A legrosszabb az iskolázottsági adatok a gettósodott településeken vannak.

5. A magyarországi cigányság legnagyobb részben 86,9 % romungró magyar anyanyelvű, letelepedett. 7,7 %-a az oláh cigányok valamelyik törzséhez tartozik, a romani nyelv valamelyik dialektusát beszéli. 4,6%- beás cigány elveszítette eredeti nyelvét, az ó-románnak egy változatát beszéli. Vannak még kisebb szinti és egyéb csoportok.

A cigányság öntudatra ébredése elindult. Sokan újratanulják a lovari nyelvet. A lovari nyelv hivatalosan elismert nyelv, nyelvvizsgát lehet tenni belőle. A magyar törvények lehetőséget adnak arra, hogy a cigányság, mint Magyarországon jelenlévő etnikai kisebbség önkormányzatot válasszon. A cigányönkormányzatokat 2006-ban újraválasztották: 5845 képviselőt választottak 38 politikai és civil szervezet jelölésében. Számos civil szervezete, jogvédő szervezete van a cigányságnak. Egyfajta társadalmi önszerveződés van kialakulóban. Úgy gondolom a cigányság öntudatra ébredésének időszakát éljük. Kár, hogy politikai és üzleti csoportok éppen ezeket a cigányszervezeteket használják, föl, hogy a cigányságot saját érdekeik játékszerévé tegyék.

II. Milyen helyzetben van a magyar cigánypasztoráció?

1. Röviden összefoglalva egyszerre nagyon rossz és nagyon jó helyzetben.

A magyarországi cigánypasztoráció első képviselője Sója Miklós görög katolikus parókus volt. 1940-ben, néhány évvel az európai cigánypasztoráció ébredése előtt kezdte munkáját Hodászon. Karizmatikus személyiség volt. Hodászon azóta is cigány egyházközség is működik. Templom épült, közösségi ház, idősek otthona létesült. Gelsei Gábor görög katolikus lelkész viszi tovább a örökséget. A hetvenes években Dél-Magyarországon egy másik kezdeményezés indult Alsószentmártonban. Az 1998-as fordulat után az Egyház szabadabban működik. Kb. 50-70 új kezdeményezés indult el az ország lekülönbözőbb pontjain. Óvodák, középiskolák, középiskolai kollégiumok kezdték meg működésüket. Mindezek alapján, mondhatjuk, hogy a cigánypasztoráció jó helyzetben van.
Mégis igaz az állítás, hogy ugyanakkor nagyon rossz a helyzete, mert mindössze kb. 50-70 plébániáról tudunk, amelyen valamiféle kapcsolatot építenek az ott élő cigánysággal. 2258 plébánia van az országban. Az is igaz, hogy újabb és újabb plébániákról kiderül, hogy elkezdtem már valami nagyon szépet ezen a területen.
Pozitívnak értékelhetjük a tendenciát, hogy a papság körében a cigánypasztoráció érdeklődésre tart számot. Nem jelentős az elzárkózó papok száma. Esélyt jelent, hogy éppen a kezdeményezőbb típusú papok, akik mernek új utakat keresni – kívánatosnak, fontosnak gondolják a cigánypasztoráció. A cigánypasztorációnak van egyfajta becsülete a törekvő papság körében. Nehézség, hogy sokszor nem tudják, hogy hogyan kezdjenek hozzá.

• A Református Egyház cigánypasztorációjáról Dr Hadházi Antal lelkész úrtól kapott hírek alapján alkotunk képet. Egyes számítások szerint a cigányok mintegy 20%-a a református egyházban részesült keresztségben. Számarányuk az évenként megkereszteltek között erősen növekszik. Hittanórára többen járnak, konfirmációig kis részük eljut, utána a többségük nem kapcsolódik be a rendszeres egyházi életbe.
  A Református Egyházban egyfajta „missziói paradigmaváltás” következett be az elmúlt két-három év során. Az egyházkormányzat dr. Bölcskei Gusztáv zsinati elnök-püspök vezetésével központokat hozott létre, így a cigány missziónak is van egy „csúcsszerve”. Egyházkerületenként (megfelel a katolikus püspökségeknek) egy-egy főfoglalkozású referens fogja össze a cigánymissziót. Négy egyházkerületi referenst már megbíztak a munkával. Elkezdődött - ökumenikus keretek között -, a referensek felkészítése is. Ezt követi majd a gyülekezeti felelősök felkészítése, munkába állítása. Teológiai megalapozásában pietista - fundamentalista szemlélet uralkodóvá válását állapítja meg Dr. Hadházi Antal.
• A Katolikus Egyházban 2003-ban Budapesten tartotta a Cigánypasztorációs Világkonferenciát a Vándorlók és Utazók Pápai Tanácsa. A magyar cigánypaszoráció elismeréseként, első esetben történ ez a Vatikánon kívül. 2001-ben megalakult a MKPK Migrációs Irodája, ez fogja össze az egyházmegyénkénti referenseket.A MKPK Migrációs Irodája 2003 óta minden évben megrendezi az Országos Katolikus Cigánytalálkozót 6-800 cigány részvételével. A találkozón előadások, tanúságtételek hangzanak el. Minden közösség bemutathatja a maga táncát, zenéjét, jelenetét. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia eddig útiköltséggel együtt teljes mértékben finanszírozta ezt a találkozót. A 90-es évek végétől a lelkipásztorok számára minden évben megrendezzük az éves cigánypasztorációs konferenciát is. Évenként más-más témák jegyében papok, világiak, cigány és nem cigány lelkipásztorkodásban elkötelezett személyek továbbképzése, tapasztalatcseréje a konferencia. Ebben az évben elkezdődött egyfajta ökumenikus kapcsolat a református, lutheránus, pünkösdista, és baptista egyházakkal. 2006-ban Gyömrőn az egyházmegye cigánypasztorációs munkáját koordináló iroda jött létre, a Ceferino Ház.

KERETMEGÁLLAPODÁS - Magyarország Kormánya és az Országos Roma Önkormányzat között (Farkas Flórián- Orbán Viktor)

KERETMEGÁLLAPODÁS

Magyarország Kormánya és az Országos Roma Önkormányzat között

Magyarország Kormánya és az Országos Roma Önkormányzat (továbbiakban: ORÖ)
tudatában vannak annak, hogy a Kárpát-medencében évszázadok óta sorsközösségben velünk együtt élő cigányság helyzete az elmúlt évtizedekben az élet számos területén romlott, ezért közös elhatározás alapján a romák és a többségi társadalom együttélésének megerősítése, a közös jövő építése érdekében írják alá e Keretmegállapodást.

A Kormány programjában célként fogalmazta meg a cigányság életkörülményeinek javítását és társadalmi beilleszkedésének elősegítését. Ezen célkitűzések megvalósulása érdekében jelen Keretmegállapodás különös hangsúlyt fektet a munkahelyteremtésre és az oktatás területén történő együttműködésre.

Kiemelt cél, hogy a jövőben a hatalommal való visszaélést, a romákat
befogadó, diszkriminációmentes közérdek szolgálata váltsa fel. Így biztosítva a roma közösség társadalmi felzárkózását, felemelkedését.

A Kormány a társadalmi felzárkózást szolgáló intézkedéseinek hatékonnyá és eredményessé tétele érdekében együttdöntési rendszert alakít ki az ORÖ-vel.

AZ EGYÜTTDÖNTÉSI RENDSZER CÉLKITŰZÉSEI

1. A Kormány és az ORÖ együttműködésben kormányrendelet-tervezetet dolgoz ki, amelyben rögzíti az egyes beavatkozási területeket, az együttdöntési megállapodás szereplőit és az együttdöntésre megjelölt szervekkel az adott területre vonatkozó együttdöntési mechanizmust, figyelembe véve és illeszkedve a hatályos európai uniós és hazai eljárásrendi szabályokhoz.

2. A Kormány az együttdöntési rendszert elsősorban a foglalkoztatás bővítését, az oktatás színvonalának emelését, valamint az életkörülmények javítását célzó fejlesztési programok, ösztöndíjprogramok, beruházási és foglalkoztatási támogatások terén alakítja ki annak érdekében, hogy az ORÖ mint roma érdekképviselet biztosítani tudja, hogy ezekben a programokban kellő arányban vegyenek részt hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő roma és nem roma gyermekek, fiatalok és felnőttek, és a tevékenységek ténylegesen felemelkedésüket, felzárkózásukat szolgálják.

3. A Felek egyetértenek abban, hogy a cigányság életkörülményeinek javítása, társadalmi beilleszkedésének elősegítése érdekében szükséges az ORÖ aktív részvétele a Kormány foglalkoztatási, oktatási, szak- és felnőttképzési, szociális, kulturális, egészségügyi és lakhatási feltételek javítását célzó programjaiban. Ennek keretében a Kormány támogatja, hogy növekedjen az ORÖ szerepe a programok szakmai tervezésében és megvalósításában, valamint a szabályozás kialakításában. A Felek 2015-ig közös célként fogalmazzák meg, hogy támogatják:

· 100 000 munkanélküli roma foglalkoztatásba történő bevonását;

· olyan átfogó oktatási reform program megvalósítását, amely révén 20 000 roma fiatal, 50 - a felzárkózásban részt vevő - szakmunkásképző iskola keretében szerezhet piacképes szakmát. Továbbá támogatják 10 000 roma fiatal érettségit adó képzésben tanulását, és segítik 5 000 tehetséges roma személy felkészülését, hogy megfeleljen a felsőfokú oktatásban való részvétel feltételeinek;

· a szak- és felnőttképzés területén mintegy 50 000, legfeljebb szakiskolai végzettségű, roma felnőtt piacképes szakképzését és további 80 000 felnőtt roma alapfokú készség fejlesztési programokban való részvételét (írás, olvasás, számolás, informatika);

· 150 000 roma szervezett, lakossági szűrővizsgálatokon való részvételét, valamint az egészséges életvitelhez szükséges folyamatos tanácsadásban részesítését.

4. A Széll Kálmán Tervhez igazodva a Kormány és az ORÖ az együttdöntési rendszert elsődlegesen a foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése, a komplex munkaerő-piaci, a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását elősegítő programok tekintetében tervezési, programindítási, ellenőrzési és monitorozási rendszer formájában valósítja meg, figyelembe véve a jogszabályi hátteret. Ennek értelmében a költségvetési, a Munkaerő-piaci Alap és az Európai Uniós források tekintetében az ORÖ az eljárásrendekre vonatkozó javaslatot tehet. Az ORÖ együttdöntést gyakorol, különösen az általa javasolt, programokba bevonandó személyekhez kapcsolódó képzések tekintetében, továbbá munkaerő-közvetítői és szervezési feladatokat lát el, biztosítja továbbá a programokba bevonandók megszervezését, tájékoztatását. Mindezeket úgy, hogy a romák nem kizárólagosan, ugyanakkor szükségletarányosan vehessenek részt minőségi képzésekben, és más munkaerő-piaci programokban.

5. A Széll Kálmán Tervhez igazodva a Kormány és az ORÖ az együttdöntési rendszer keretében az oktatási, szakképzési, felsőoktatási, felnőttképzési lehetőségek minőségét javítja, kiterjeszti. A Felek együttműködésében olyan csecsemő- és kisgyermekvédő és fejlesztő rendszert alakítanak ki, illetve a már meglévőt fejlesztik tovább, mely érdemben hozzájárul a hátrányos helyzetű közösségekben, településeken élő, elsősorban roma gyermekek sikeres iskolai belépéséhez. Ennek keretében a Kormány támogathatja, hogy minden település számára biztosítottak legyenek a korai óvodai szolgáltatások, és kis létszámú formában is megszervezhető legyen az iskolai kezdő évfolyam. A Kormány új roma ösztöndíjprogramot indít. Mind a Kormány, mind az ORÖ támogatja a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat működését. A Felek közösen áttekintik a cigány gyerekeket, fiatalokat oktató, képző központok fenntartói feladatait, különösen az alap- és a szakképzés tekintetében. Ennek értelmében a költségvetési, a Munkaerő-piaci Alap és az Európai Uniós források tekintetében az ORÖ az eljárásrendekre javaslatot tehet. Az ORÖ biztosítja továbbá, hogy ezekben a programokban elsődlegesen azoknak a személyeknek a családtagjai részesüljenek, akik a 3. pont szerinti munkaerő-piaci programokban megfelelő együttműködés mellett részt vesznek.

6. Az együttműködés a Kormány által létrehozandó legalább 16 közösségi központ romák számára is legmegfelelőbb fejlesztésének, feladatellátásának meghatározására is kiterjed. Így ezek a központok érdemben segíteni fogják az elemi életviteli körülményeket is nélkülözők lakhatási feltételeinek javítását, átmenetet biztosítva a tanulás és a munka világába. A közösségi központok tevékenysége ki kell terjedjen az állampolgári felelősségre, az egészséges életmódra, így a rendszeres testmozgásra, az egészséges táplálkozásra, a dohányzás és a túlzott mértékű alkoholfogyasztás megelőzésére is. A Kormány támogatást nyújt az ORÖ szervezésében kiválasztott és mentorált mintegy 2000 roma családsegítő szociális munkás, közösségfejlesztő, foglalkozásszervező és egészségügyi közvetítő képzéséhez, munkagyakorlat szerzéséhez.

7. A roma fiatalok sportprogramjának elindítása mellett kötelezi el magát a Kormány, támaszkodva az ORÖ aktív részvételére, melynek keretében mintegy 30 000 roma fiatalt kíván bevonni a közösség- és személyiségformáló sporttevékenységekbe.

8. A roma kultúra művelésének támogatása mellett a Kormány megteremti annak feltételét, hogy a többségi társadalom is megismerhesse a roma hagyományok és kultúra értékeit, ennek érdekében az ORÖ és a Kormány közösen európai színvonalú Roma Kulturális Központot hoz létre.

9. A roma közélet erkölcsi és szakmai megújítása érdekében, a Kormány és az ORÖ 2012-ig Európai Uniós forrásokat is felhasználva létrehozzák a Roma Közéleti Akadémiát, és folyamatosan támogatják az általa a célok érdekében szervezett programok megvalósulását, annak érdekében, hogy mintegy 3000 roma közéleti szereplő fejlődését tudják biztosítani.

10. Az ORÖ részt vesz annak a megyei kormánymegbízottak által koordinált konfliktusmegelőző és kezelő mechanizmusnak a működtetésében, mely a helyi, a közbiztonságot és a békés egymás mellett élést fenyegető jelenségek megelőzésére és kezelésére irányul.

11. A Kormány vállalja, hogy az állami beruházásokhoz kapcsolódó közbeszerzéseken kötelező jelleggel előírja munkaképes korú, elsősorban a beruházás térségében élő inaktívak foglalkoztatásának elsőbbségét, és biztosítja felkészítésüket a foglalkoztatásba való bekapcsolódásra, nem veszélyeztetve a térségben dolgozó aktív keresők foglalkoztatását. Ennek érdekében az Új Széchenyi Terv keretében a romákat foglalkoztató vállalkozásoknak kiemelt támogatást nyújt.

12. A hazai gazdaság megszilárdítása érdekében a Kormány vállalja, hogy erősíti a helyi piac védelmét, és a helyi termelést a korábban létező szubvenciók helyreállításával és új szubvenciók bevezetésével támogatja. Ezen szubvenciókat elsősorban a hátrányos helyzetű közösségek, települések, elsősorban a romák helyben végezhető, az agráriumhoz, a kézművességhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó tevékenységekre alapítja.

13. A Kormány vállalja továbbá az állami megrendelésen alapuló szolgáltatások megszervezése, és a beruházások megvalósítása során a szociális gazdaság szereplőinek szabályozási, intézményi eszközökkel és új finanszírozási formákkal történő támogatását.

14. Magyarország Kormánya a nemzetközi szervezetekkel, továbbá az Európai Unió intézményeivel, különösen az Európai Bizottsággal történő, a roma felzárkózást érintő kérdésekben folytatott tárgyalások előtt álláspontja kialakítása során egyeztet az ORÖ-vel. A társadalmi felzárkózást segítő szempontok érvényesítése érdekében az ORÖ legalább 1 fő állandó egyetértési joggal rendelkező képviselőt jelölhet meg, aki - amennyiben ennek lehetősége adott - részt vesz a döntéshozatali folyamatban, a nemzetközi és EU-s egyeztetési mechanizmusokban.

15. A Kormány vállalja, hogy az ORÖ korábbi vezetésének (előző megnevezésén Országos Cigány Önkormányzat – OCÖ) felelőtlen gazdálkodása következtében ellehetetlenült kisebbségi önkormányzati tevékenység támogatására 2011 első félévében egyedi kormánydöntéssel 300 millió Ft-ot biztosít.

A CÉLOK ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK

1. Tekintettel a megoldandó feladatok rendkívüli sürgősségére, az azonnali intervenció érdekében, az együttdöntési rendszer célkitűzéseinek rövidtávú elérése érdekében, a legsürgetőbb feladatok, programok azonnali beindítására a Kormány 1 milliárd Ft-ot különít el az egyes hazai és uniós programokban az ORÖ által javasolt arányos részvétel biztosítására, illetve az együttdöntési rendszer előkészítésében való részvételre.

Határidő: 2011. július 30.

2. ORÖ fórumot biztosít arra, hogy a romák mind szélesebb köre megismerhesse az állampolgári jogokat és kötelezettségeket, a jogrendszer és a közigazgatás működését.

Határidő: folyamatos

3. A Kormány a számszerű célkitűzések elérésének elősegítése és folyamatos nyomon követése érdekében – figyelembe véve a 2020-ig szóló Nemzeti Roma Stratégiák Uniós Keretrendszerét is – részletes intézkedési tervet fogad el kormányhatározat formájában, mely kiterjed az egyes vállalások felelőseinek és a teljesítés határidejének meghatározására, továbbá kormányrendeletet ad ki, amelyben rögzíti az egyes beavatkozási területeket, az együttdöntési megállapodás szereplőit és az együttdöntésre megjelölt szervekkel az adott területre vonatkozó együttdöntési mechanizmust.

Határidő: azonnal, illetve a kormányrendelet tekintetében 2011. szeptember 1.

4. A Kormány vállalja, hogy a különböző bizottságok, intézmények, szervezetek felügyeletével kapcsolatos szabályozást úgy vizsgálja felül, hogy abban az együttdöntési rendszer szerinti képviselet, a folyamatos kapcsolattartás az ORÖ számára biztosított legyen.

Felelős: A Kormány nevében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága

Közreműködő társfelelős: valamennyi érintett tárca

Határidő: 2011. június 1. - december 31. között folyamatosan

5. A Kormány és az ORÖ által létrehozandó intézmények, hálózatok közötti szakmai koordinációt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága és az ORÖ közösen látja el. A programcélok megvalósításába bevonásra kerülő Új Széchenyi Programiroda működésének finanszírozásáért a nemzetgazdasági miniszter, a fejlesztési források biztosításáért a nemzeti fejlesztési miniszter a felelős.

Határidő: 2011. július 1. - 2012. január 1. között folyamatosan

6. A Felek a megállapodás és a kisebbségi önkormányzati tevékenység figyelemmel kísérése érdekében folyamatosan együttműködnek, évente legalább egy alkalommal a Kormány és az ORÖ közös szövegezésű jelentést fogad el.

Határidő: a tárgyévet követő év február 28.

Budapest, 2011. május 20.

Orbán Viktor Farkas Flórián

miniszterelnök az ORÖ elnöke