VÉDELEMPOLITIKA
1997-ben – a „Ki a cigány?” címû tanulmánnyal – komoly vitát indított el a cigány etnikum nagyságáról, annak mérhetõségérõl. Nekem úgy tûnik, mintha e vita máig sem zárult volna le.
A legutóbbi népszámláláson például 192 ezren vállalták cigány kisebbségüket, ehhez képest a politikai közbeszéd 500 ezer és egymillió közöttire teszi a magyarországi roma társadalom létszámát.
Mitõl ez az óriási ellentmondás?
Ladányi János: Nagyon röviden: ez azért van, mert az etnikai csoportok, hasonlóan
más társadalmi csoportokhoz, nem objektív létezõk, hanem társadalmi küzdelmek nyomán kialakuló konstrukciók. Ezt mindenhol a világon tudják, errõl csak Magyarországon lehetett azt a gusztustalan vitát folytatni, amit a mi cikkünk kapcsán említett. Nem véletlen, hogy bár mi
minden írásunkat idegen nyelven is publikáljuk, ezt meg sem jelentettük angolul, mert az említett megállapítás legalább száz éve teljesen magától értetõdõ a nyugati tudományos
életben. Ráadásul a különbözõ etnikai csoportokat nem szabad zárt dobozokként elképzelni: köztudott, hogy mindig nagyon nagy keveredés volt a romának és nem romának tartott magyarok között, különösen a falvakban és a legszegényebbek körében. Ezért a kérdésnek olyan módon való feltevése, hogy mennyi roma van egy országban, azt feltételezve, hogy arra válaszként meg lehet adni egyetlen, tudományosan helyes, objektíven meghatározható számot, akarva-akaratlanul a rasszizmust erõsítõ gondolat. Ez még akkor is így van, ha teljesen biztos vagyok benne, hogy azok esetében, akik a kérdést így tették fel, egészen biztosan épp ellenkezõ volt a szándék. Mert a kérdésnek ilyen módon való feltevése még azt a választ sem engedi
meg, hogy vannak félig romák, meg negyedig romák, vagy különbözõ mértékben és formában roma identitású magyarok, és a sort még sokáig lehetne folytatni.
Nemzet és Biztonság: Pontos adatok hiányában viszont óhatatlanul a többségi társadalom elõítéletére és a közbeszédre bízzuk annak eldöntését, kit tekint romának, s ez sem túl szerencsés egy olyan országban, ahol – megint a Medián felméré-43
„Szisztematikus önsorsrontás”
Interjú Ladányi Jánossal
A felmérések azt mutatják, hogy a magyar társadalom igen jelentõs részében már elég régóta erõs elõítélet él a cigánysággal szemben. Az utóbbi idõben ez már a politikai közbeszédben is érzékelhetõbbé vált.
A Medián 2009 elején végzett felmérésében például a megkérdezettek 58 százaléka helyeselte azt az állítást, mely szerint „a cigányoknak a vérében van a bûnözés”. Vagyis a tévedés nagyobb kockázata nélkül is állíthatjuk, hogy magyar lakosság közel hatvan százaléka szemében
valószínûleg elfogadható és legitim fogalom a „cigánybûnözés” – annak ellenére, hogy nem rendelkezik pontos adatokkal még a magyarországi cigányság létszámáról sem…
