A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Arne B. Mann: A SZLOVÁKIAI ROMOLÓGIAI KUTATÁSOK ÁTTEKINTÉSE. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Arne B. Mann: A SZLOVÁKIAI ROMOLÓGIAI KUTATÁSOK ÁTTEKINTÉSE. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. október 29., szombat

Arne B. Mann: A SZLOVÁKIAI ROMOLÓGIAI KUTATÁSOK ÁTTEKINTÉSE


Arne B. Mann: A SZLOVÁKIAI ROMOLÓGIAI KUTATÁSOK ÁTTEKINTÉSE



Szlovákia területén ma több mint 300 000 ezer cigány él (egyes számítások szerint
400.000-500.000), ami az összlakosság 5,7%-át – illetve 7,6%-9,5%-át – jelenti. A
többségi társadalomtól és a többi etnikai kisebbségtől (magyarok, ruszinok, csehek stb.)
nem csupán látható antropológiai jegyekkel és nyelvükkel különböznek, hanem eltérő
társadalmi státusukkal is: e társadalmi csoport marginalizált helyzete a történelem során
társadalmi izolációban nyilvánult meg – elkülönült lokális társadalmakban éléssel (cigány
vagy kompakt településeken – általában a települések szélén), az interetnikus házasságkötések
hiányával, konzervatív életmóddal. A 20. század első felében lezajló változások,
a hagyományos létfenntartási formák fokozatos eltűnése, a kollektivizáció idején
a cigány napszámosok iránti igény megszűnése, vagy a gazdasági átalakulás 1989
után – mind-mind a társadalmi különbségek elmélyüléséhez, illetve a cigány és a nem
cigány lakosság közti etnikus kapcsolatok rosszabbodásához vezetett. A többségi társadalom
ma a cigányokat problematikus, alkalmazkodásra képtelen, szociálisan teljesen a
többségi társadalomtól függő csoportnak tekinti, amelyre a lakosság többi része csak
ráfizet (adójával hozzájárul az eltartásukhoz; a mezőgazdasági termények eltulajdonításának
következménye; a kötelező vízum bevezetésével való fenyegetés a nyugat-európai
államok részéről a szlovákiai cigányok ezen országokba való emigrációja miatt…). A
közvélemény negatív, cigányellenes hozzáállása többségében látens formában van jelen.
Megdöbbentő, hogy a közvélemény (mind a politikai, mind a kulturális elit), összességében
még a szélsőséges csoportok cigányokkal szembeni nyílt támadásaival szemben is
érzéketlennek mutatkozik. Ezzel összefüggésben felmerül a kérdés, hogy milyen szerepe
van e komoly, össztársadalmi probléma megoldásában és a társadalmunkon belüli
interetnikus kapcsolatok fejlődésében a cigányok (történelmük, kultúrájuk, társadalmi
fejlődésük, demográfiájuk) tudományos megismerése terén mutatkozó jelenlegi helyzetnek?
Valóban az objektív ismeretek hiányáról van szó, vagy a tudományos kutatások
eddigi eredményeinek társadalmi ignorálásáról?!
Jelen tanulmány áttekintést nyújt azokról az alapvető romológiai munkákról, melyek
a társadalomtudományi diszciplínák szemszögéből foglalkoznak a szlovákiai cigányok
történetével, kultúrájával és életmódjával; de nem öleli föl sem azokat a munkákat,
melyek nem érik el a tudományos vagy ismeretterjesztő munkák szintjét, sem a szlovák
írók cigány tárgyú irodalmi műveit vagy a kortárs cigány alkotók irodalmi munkásságát.
Mivel a cigányok a középkorban Európa-szerte úgy jelentek meg, mint „kis-Egyiptom
hercegei”, egészen a 18. század második feléig általánosan elfogadott volt egyiptomi
eredetük. Míg aztán a német H. M. G. Grellmann munkája, a Historisches Versuch
über die Zigeuner betreffend die Lebensart… (Göttingen, 1787) felhívta a figyelmet az
európai cigányok nyelvének az indiai nyelvekkel való hasonlóságára, ami további nyelgomori.
8
Lokális cigány közösségek Gömörben
vészeti kutatások alapjául szolgált, és ezek a cigányok őshazáját Indiába tették.
Grellmann kutatásait az az eset inspirálta, hogy a Rév-Komárom melletti Dunaalmásból
való református lelkész, Wályi István a hollandiai Leidenben végzett tanulmányai
során indiai diákokkal találkozott, és mivel nyelvük a cigányokéhoz hasonlított, jelentésükkel
együtt több mint ezer szót jegyzett fel tőlük. Amikor hazatérve felkereste a
cigányokat, és felolvasta nekik a feljegyzett indiai szavakat, azokat ők megértették és
minden nehézség nélkül le tudták fordítani. Grellmann a Wiener Anzeigent (Bécsi
Közlemények) jelölte meg forrásként 1763-ból, amit aztán több szerző – romológus –
is átvett hivatkozásként. Ezt a forrást azonban – sem Bécsben, sem Budapesten – nem
sikerült felderíteni; ilyen című periodika a megadott időszakban nem ismeretes.
A problémát az 1990-es években Viera Urbancovának sikerült tisztáznia, aki a pozsonyi
Egyetemi Könyvtárban rálelt az eredeti forrásra, melyet Grellmann és követőik
használtak: egy figyelemreméltó monográfiára, mely 1775 és 1776 között harminckilenc
folytatásban látott napvilágot a Kaiserlich Königliche allergnädigste privilegierte
Anzeigen aus sämtlichen Kaiserl. Königl. Erbländer című időszaki kiadványban. A „megtalálónak”
sikerült feloldania az ab. H. rövidítést, melyet a szóban forgó helyen több
szakcikk aláírásaként használt az az időben ismert szepességi német természettudós,
evangélikus lelkész, Samuel Augustíni ab Hortis (Kakaslomnic, 1729–Szepesszombat,
1792), és kétszázhúsz év elteltével előkészíteni ennek a kivételes műnek könyv formájában
történő kiadását (szlovák fordításban és német eredetiben).1 Ebben a mai Szlovákia
területén született monográfiában Augustíni számos értékes ismeretet közöl azzal kapcsolatban,
hogyan éltek, étkeztek, öltözködtek a cigányok a 18. században, igen érdekes
leírásokat ad az erdélyi és moldvai katlankészítőkről, és egy etnológus számára kivételesen
fontosak a kovácsokról és a muzsikusokról írt részek. Igen figyelemre méltó az a
cigány–német kisszótár, melyből többek között az is kiderül, hogy a 18. században a
cigány etnikumhoz tartozók önmaguk megjelölésére a roma terminust használták – ami
ez idáig a legrégebbi ismert bizonyítéka e népnév használatának. A mai kutató számára
több mint érdekes a szerző megállapítása, hogy „a cigányok gyerekeket lopnak” hiedelme
már a 18. században is elterjedtnek számított.2
Fontos forrást jelentenek még a 18. században a területünkön élt cigányok életének
megismeréséhez azok a cigányösszeírások (Súpisy Cigánov), melyeket Mária Terézia
utasítására a királyi helytartótanács kezdeményezett, és amelyeket 1770-1785 között a
vármegyék készítettek el. Ezek a településszintű felmérések az egyes családokat vették
számba, rögzítve a családfő vezeték- és keresztnevét, foglalkozását, gyermekeinek nevét
és életkorát, vallását; egyik-másik összeírás kitért a lakóhelyre, az öltözetre, az
elhullott állatok húsának fogyasztására is. Ezekre az összeírásokra támaszkodott monográfiájában
Emília Horváthová,3 és Pavol Šalamon is forrásként használta őket.4 A
1 Augustini ab Hortis Samuel, 1995.
2 Mann, Arne B., 1997: 129–132.
3 Cigáni na Slovensku, 1964:116–133.
4 Šalamon, Pavol, 1992:73–76.
9
cigány vezetéknevek ezen összeírásokban való előfordulásának, illetve mai földrajzi
elterjedésüknek az összehasonlítása arról tanúskodik, hogy a cigányok a mai Szlovákia
területén már több mint két évszázada letelepült életmódot folytattak.5 Azt is el kell
azonban ismerni, hogy a fenti, 18. századi összeírások átfogó elemzésére és értékelésére
eddig még senki nem kerített sort.
További fontos forrásanyag a romológusok számára a Súpis Cigánov v Uhorsku z
roku 1893 (Cigányösszeírás Magyarországon 1893-ban), mely két évvel később magyar,
illetve német nyelven is megjelent, részletes táblázatokkal, az egyes problémakörökhöz
fűzött kommentárokkal és térképekkel.6 Az egyes megyék és járások szerinti
részletes adatok a cigányok lélekszámával, foglakozásával és életmódjával, lakóhelyük
típusaival, iskolázottságával, nyelvismeretével, vallásosságával foglalkoznak, miközben
az egyes személyeket három kategóriába sorolják (letelepedett, félig vándor, vándor).
A fenti összeírásból például kiderül, hogy a legtöbb cigány kovács a történeti
Magyarországon a mai Szlovákia területére eső megyékben élt.
A cigányok iránti tudományos érdeklődés a 19. században is elsősorban a nyelvük
vizsgálatára irányult. Igor E. Kutlík-Garudo a szlovákiai romológia kezdeteivel
foglalkozó tanulmányába azoknak a kutatóknak a munkáit sorolta be, akik vagy a
mai Szlovákia területéről származtak, vagy itt végezték nyelvészeti kutatásaikat
[Ihnátko György (1840–1885): Cygány nyelvtan (1877); Antoine Kalina (1846–
1906): La langue des Tziganes slovaques (1882); Pavol Lichner (1816–1884) –
kiadatlan kézirat; Rudolf von Sowa (1853–1900): Die Mundart der slovakischen
Zigeuner (1887); József főherczeg (1833–1905): Czigány nyelvtan – Románo
csibákero sziklaribe (1888)].7
A két világháború közti időszakból Vincenc Lesný Jazyk Cikánu v CSR (A Csehszlovákiában
élő cigányok nyelve)8 című nyelvészeti munkáján kívül etnológiai szempontból
figyelemreméltók František Štampach Cikáni v Ceskoslovenskej republice (Cigányok
a Csehszlovák Köztársaságban, 1929)9 és Základy národopisu cikánu v CSR
(A Csehszlovákiában élő cigányok néprajzának alapjai, 1930)10 című munkái. Ha e
szerző munkái a cigány problematikával kapcsolatban nem is képviselnek különösebb
tudományos nézőpontot, és a mai romológia kritikával illeti is őket,11 több értékes
korabeli megfigyelést tartalmaznak, melyek a cigányok életének különböző vonatkozásait
közelítik meg, és a fotódokumentációs anyaguk is értékes. Figyelemreméltó az
is, hogy Bartolomej Krpelec Bártfáról írt történeti-etnográfiai monográfiájában külön
fejezetet szentelt a cigányoknak Cigányok címmel, mely gazdag néprajzi anyagot tar-
5 Mann, Arne B.: Rómske priezviská (kéziratban).
6 A Magyarországban 1893. január 31-én végrehajtott czigányösszeírás eredményei. 1895.
7 Kutlík-Garudo, Igor E., 1988:45–56.
8 Lesný, Vincenc, 1934.
9 Štampach, František, 1929.
10 Štampach, František, 1930:314–380.
11 Jurová, Anna, 1993.
A szlovákiai romológiai kutatások áttekintése
10
Lokális cigány közösségek Gömörben
talmaz.12 Ján Kolarcík-Fintický (1899–1961) kelet-szlovákiai tanár gazdag gyűjtő-dokumentáló
és kulturális-felvilágosító munkája mind ez idáig nem került megfelelő
szakmai értékelésre, illetve felhasználásra sem. Hagyatékát Turócszentmártonban a
Matica slovenská Irodalmi Levéltára őrzi.13
A cigány kérdéskör iránti érdeklődés a második világháború után éledt fel újból.
1955-ben adta ki Zdenka Jamnická-Šmerglová Dejiny našich cikanu (Cigányaink története)
14 című tudományos-ismeretterjesztő munkáját 1960-ban jelent meg Slávo Kalný
Cigánsky plac a smiech (Cigány sírás és nevetés)15 című érdekes riportkönyve. Mindez
már abban az időben történt, amikor Szlovákiában megkezdődött a rendszeres etnográfiai
terepmunka a cigány lakosság körében, melynek eredményeit Emília Horváthová-
Cajánková (1931–1996) tette közzé.
1952-ben, az akkor huszonegy éves Emília Cajánková elindult első kutatásaira a
cigány településekre, és még ugyanabban az évben publikálta első tanulmányát, melyben
a kutatás szükségességét a következőképpen indokolta meg: „Azzal az anyaggal,
melyet a kutatás során szerzünk, bemutatjuk a cigány kultúra specifikus voltát, mely
saját nyelvük és történeti eredetük alapján a cigányokat nemzetiséggé avatja… Ezzel
az anyaggal továbbá azt is megmutathatjuk, melyek a cigány kultúra azon pozitív
elemei, melyek aztán tovább is fejlődhetnek.”16
Cajánková ismétlődő kutatásainak eredménye a Zivot a kultúra rozkovianských
Cigánov (A roskoványi cigányok élete és kultúrája)17 című terjedelmes néprajzi tanulmánya
lett, mely a cigány kultúra valamennyi, etnográfiai módszerrel megközelíthető
összetevőjével foglalkozó munka volt Szlovákiában. Az ilyenfajta kutatás indoklásaként
a szerző a következőket mondta: „És nem utolsó helyen áll a feladat, hogy megszüntessük
a cigányoknak a többi állampolgárral szembeni bizalmatlanságát, és a raszszizmust
a nem cigány állampolgárok körében, hogy így egy kölcsönös bizalom alakulhasson
ki…”18 1954-ben szervezte meg E. Cajánková – immár a Szlovák Tudományos
Akadémia Néprajzi Intézetének munkatársaként – az első olyan csoportos kutatást,
mely a cigány lakosság egykori és jelenbeli életének vizsgálatára irányult Gömör
nyolc cigány településén. Ebbe a munkába egy másik, akkor kezdő etnográfust is
bevont a romológus Eva Davidová személyében, továbbá két cigányt (az orvos dr. Ján
Cibulát és a jogász végzettségű dr. Gustáv Karikát), valamint a cseh képzőművészt,
Míla Dolezelovát. 1955 decemberében valósult meg a második közös kutatásuk, ezúttal
a Bártfai, Eperjesi, Michalovcei és Kassai járásokban. Terepmunkái többségét azonban
Cajánková egyedül valósította meg: 1952–1958 között, hat év alatt Szlovákia
12 Krpelec, Bartolomej, 1935:253–256. Krpelec munkája előtt egyedül Václav Antonín Luhacovské
Zálesí című néprajzi monográfiája tartalmazott önálló fejezetet, Cigányok (1930:552–556) címmel.
13 Sedláková, Viera, 1981.
14 Jamnická-Šmerglová, Zdeňka, 1955.
15 Kalný, Slávo, 1960.
16 Cajánková, Emília, 1952.
17 Cajánková, Emília, 1954:149–175; 285–308.
18 Ugyanott.
11
negyvenöt települését látogatta végig.19 Több mint tízéves történeti és etnográfiai kutatásai
eredményeként jelent meg – Emília Horváthová néven – terjedelmes monográfiája,
a Cigáni na Slovensku (Cigányok Szlovákiában, 1964)20 címmel, mely történeti
részében a cigányok eredetével, valamint az egyes európai országokban élő cigányok
történetével foglalkozik, etnográfiai részét viszont a hagyományos foglalkozásoknak,
továbbá a zenélésnek, lakáskörülményeknek, az öltözködésnek, az étkezésnek, a gyógyításnak
és a higiéniának szenteli, de kitér a családi és társadalmi életre és szokásokra
is. Egy ilyen munka megjelentetése abban az időben, amikor a „cigány származású
lakossággal” szembeni asszimilációs politika érvényesült, nem volt egyszerű. A szerző
monográfiáját röviddel az után készítette elő, hogy kiadásra került a Cikánska otázka
v CSSR (Cigánykérdés a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban, 1961)21 című ideológiai
kézikönyv, mely vitatta a cigány etnikum létezését, nyelvét és kultúráját. Ennek
szerzője, Jaroslav Sus kemény kritikával illette Emília Horváthovának a roskoványi
cigányokról írt tanulmányát, a nézeteit pedig úgy jellemezte, mint „minden kritika
nélküli, romantikus csodálat… melyből különböző, reálisnak nem nevezhető megoldások
születnek a cigánykérdés megoldására”.22 Horváthovának ezért monográfiájában
korrigálnia kellett néhány korábbi nézetét: főleg munkája Cigánska otázka u nás dnes
(A cigánykérdés nálunk napjainkban) című utolsó fejezetében, melyet mintha egy másik
szerző írt volna. Az akkori represszív kormánypolitika elfogadása mellett azzal a
kijelentéssel is találkozhatunk itt, miszerint „a cigányságnak mint etnikai diaszpórának
a létezési formája egyszer és mindenkorra lehetetlenné teszi nemzetiséggé, és később
nemzetté alakulásukat, annak ellenére is, hogy egyes helyeken nagyobb, másutt kisebb
mértékben megőrizték saját kultúrájukat”.23
Emília Horváthová az elkövetkező évtizedekben a cigány problematikával inkább
csak mellékesen foglalkozott, elméleti írásaiban azonban kitartott definíciója mellett,
mely szerint „a cigányok exterritoriális csoportot alkotnak egy más etnikumú környezetben,
belsőleg differenciált diaszpórában élve, és az eltelt csaknem ezer év alatt sem
tudtak egy magasabb etikai fejlődési kategóriát elérni, ami lehetetlenné teszi, hogy azt
akár a jövőben is elérhessék”.24 Álláspontján a kutató 1989 után sem változtatott,
mikor definíciója már tarthatatlanná vált.
Anna Jurová történész mutatott rá a cigányokról szóló első hazai híradás datálásának
tisztázatlanságára: Emília Horváthová monográfiájában másodlagos forrást idézett,
melynek hitelességét eddig nem sikerült megállapítani, sőt ez az 1322-es évet
sem említi, mely az Encyklopédia Slovenska (Szlovákia enciklopédiája)25 cigányok
19 Lásd Mann, Arne B., 1966:141–144.
20 Horváthová, Emília, 1964.
21 Sus, Jaroslav, 1961.
22 Ugyanott.
23 Horváthová Emília, 1964:368–369 és 371.
24 Horváthová, Emília, 1974.
25 Jurová, Anna, 1999:105. és az 5-7. számú jegyzetek.
A szlovákiai romológiai kutatások áttekintése
12
Lokális cigány közösségek Gömörben
címszavában szerepel, pedig annak szerzője szintén Horváthová,26 így kétség támadhat
az adat eredetét – és valódiságát – illetően. Horváthová Cigáni na Slovensku (Cigányok
Szlovákiában) című monográfiája azonban a fenti fenntartások ellenére is a szlovákiai
romológiai irodalom alapműve.
A cseh etnográfus, Eva Davidová 1960–1962 között a kassai járási nemzeti bizottság
módszertani előadójaként dolgozott, és 1962-ben kiállítást rendezett Cigáni
východného Slovenska kedysi, dnes a zajtra (Kelet-Szlovákiai cigányok egykor, ma és
holnap) címmel. A K spósobu bývania v cigánskych osadách východného Slovenska (A
kelet-szlovákiai cigány települések lakáskultúrájához)27 című tanulmányán kívül kutatásainak
eredményét egy ismeretterjesztő munkában tette közzé Bez kolíb a šiatrov
(Kunyhók és sátrak nélkül)28 címmel.
1963-ban Jirí Lípa Prírucka cikánštiny (A ciganológia kézikönyve) címmel tankönyvet
adott ki a Homonna környéki cigányok nyelvjárása alapján.29
Az állam asszimilációs politikája, mely a „cigánykérdést” szociális kérdésként kezelte,
azt eredményezte, hogy a cigány problematika csaknem három évtizedre tabutémává
vált. Bizonyos enyhülést jelentett az ún. prágai tavasz korszaka (1968–1971) és
az utána következő rövid időszak. Ebben az időszakban jelentette meg az ismétlődő
kutatásait elsősorban Kelet-Szlovákiában folytató cseh nyelvész, Milena
Hübschmannová a Romské pohádky (Cigány történetek, 1973) című munkáját, valamint
a Základy romštiny (A romológia alapjai, 1974) című tankönyvét, melyben a
kelet-szlovákiai nyelvjárásokat30 vette kiindulópontjául. Később a szerző elsősorban
külföldi szakfolyóiratokba publikált.
A fentieknek mintegy ellentéteként, 1975-ben terjedelmes gyűjteményes kötet
jelent meg Karel Kára és munkatársai tollából Cikáni v CSSR v procesu spolecenské
integrace (Cigányok a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a társadalmi integráció
folyamatában) 31 címmel, melynek összeállítói már a bevezetésben beismerik,
hogy a munka a CSSZK szövetségi kormányának határozataiból fakadó követelményeknek
tesz eleget. A szerzők – a kutatógárda titkára Eva Davidová etnográfus volt
– munkájukban „összhangba hozzák” a tudományos kutatást az állam asszimilációs
politikájának követelményeivel: a cigányokat mint elhalóban levő népcsoportot definiálják,
melynek etnikumként való létezéséhez nincsenek meg az objektív feltételek,
ezért eleve eltűnésre, és a többi, hazánk területén élő nemzeti kisebbséggel való
egybeolvadása eleve ítéltetett. Elismerik, hogy léteznek ugyan bizonyos „elemei a
jellegzetes cigány kultúrának”, amit „időlegesen és céltudatosan ki lehet használni” a
26 Ezt a tényt megerősítette az Encyklopédia Slovenska néprajzi címszavainak akkori szerkesztője, PhDr.
Darina Pavlu.
27 Davidová, Eva, 1961:289–312.
28 Davidová, Eva, 1965.
29 Lípa, Jirí, 1963:155; illetve Lípa, Jirí, 1965.
30 Hübschmannová, Milena, 1973:320; illetve Hübschmannová, Milena, 1974.
31 Kára, Karel és munkatársai, 1975.
13
32 Ugyanott, a 2–3., a 23., a 485., a 490., a 493. és a további oldalakon.
33 Necas, Ctibor, 1975:25–51; Necas, Ctibor, 1977:125–154.
34 Necas, Ctibor, 1981.
35 Cikáni v prumyslovém meste, 1986:165.; a 2. rész ugyanott: 1988:181. Vö. Mann, Arne B.,
1988:244–246.
36 Vö. Haišman, Tomáš, 1988:243–244.
37 A tematikus szám K historickým a etnokultúrnym determináciám spolocenskej integrácie Cigánov-
Rómov v procese výstavby rozvinutého socializmu v Ceskoslovensku címmel jelent meg (összeállította: A.
B. Mann). Slovenský národopis, XXXVI. évf., 1988. 1 szám.
38 Teoreticko-metodologické východiská výskumu cigánskej rodiny a cigánskych obyvatelov, príspevky
zo seminára v Košiciach 17–18. februára 1988., 1989:240. Az egyik itt elhangzott, illetve publikált
előadás: Bacová, Viera, 1990:491–501.
„nem cigányok közösségébe való megszakítás nélküli és szerves beolvadásuk” folyamata
közben.32
Erre a nem éppen könnyű időszakra esnek a brünni történész, Ctibor Necas szlovákiai
levéltárakban végzett kutatásai, melyek középpontjában a cigányok második világháború
alatti helyzete és a velük szembeni diszkrimináció állt. Necas kutatásai részeredményeit
a Nové obzory33 című szemlében, valamint a Nad osudem ceských a
slovenských Cikanu v letech 1939-1945 (A cseh és szlovák cigányok sorsa 1939–1945
között)34 című kötetben tette közzé, ám ez utóbbi csak kis példányszámban jelent meg,
ezért Szlovákiában szinte teljesen ismeretlen maradt.
1986 mérföldkőnek számít a tudományos kutatásban és a cigány problematika taglalásában.
Már a Cikáni v prumyslovém meste (Cigányok az iparvárosokban)35 című kiállítás
is – melyet a Csehszlovák Tudományos Akadémia Etnográfiai és Folklorisztikai
Intézete szervezett Prágában (április 16–17.) – jelezte, az Intézet akkori igazgatója ellenállásának
ellenére, e változást. Východnán, a XXXII. Folklórfesztivál keretében – melynek
szakmai előkészítésében a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézete is részt
vett – ugyanezen év július 6-án mutatták be Viliam Gruska Ludia z rodu Rómov (Cigány
emberek)36 című összeállítását, mely elsőként foglalkozott a cigányokkal, mint egy saját
történelemmel, nyelvvel és kultúrával bíró önálló etnikum tagjait.
Az enyhülő politikai légkörnek köszönhetően a Szlovák Tudományos Akadémia
Néprajzi Intézetének sikerült előkészítenie és 1988-ban megjelentetnie a Slovenský
národopis című folyóirat tematikus számát, melyben szlovák és cseh kutatók (V.
Bacová, M. Hübschmannová, E. Davidová, E. Horváthová, I. Kutlík-Garudo, Ct.
Necas, Z. Kollárová-Švorcová, P. Šalamon, J. Marušiaková, M. Dubayová, E.
Lacková, A. Mann és mások) több mint húsz romológiai – történeti, etnográfiai és
szociológiai – tanulmánya olvasható.37 A cigány lakossággal szembeni eltérő felfogások
a Szlovák Tudományos Akadémia Kassai Társadalomtudományi Intézete által 1988.
február 17-18-án szervezett Teoreticko-metodologické východiská výskumu cigánskej
rodiny a cigánskych obyvatelov (A cigány családok és a cigány lakosság kutatásának
elméleti-módszertani kiindulópontjai)38 című szemináriumon is megmutatkoztak, ám
itt is érzékelhető volt egyfajta pozitív elmozdulás – a tudományos érdeklődés fokozatosan
kikerült az állami politika befolyása alól.
,
A szlovákiai romológiai kutatások áttekintése
14
Lokális cigány közösségek Gömörben
Az 1989 novemberében bekövetkezett rendszerváltás megszüntette az állam és a politika
beavatkozását a tudományos kutatásokba, így a romológia terén is újabb lehetőségek
nyíltak a tudományos eredmények bemutatására. Már 1990-ben megjelent Vladimír
Gecelovský Rómovia na Gemeri do roku 1945 (Cigányok Gömörben 1945-ig)39 című kis
példányszámú kötete. A Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézete 1992-ben
Neznámi Rómovia (Ismeretlen cigányok)40 címmel adott ki tanulmánygyűjteményt, mely a
Slovenský národopis 1988. 1. számához kötődött, és tizennyolc történeti, etnográfiai, antropológiai,
szociológiai, folklorisztikai és népművelő tanulmányt tartalmazott (V. Bacová,
J. Belišová, V. Gecelovský, M. Hübschmannová, A. Jurová, Z. Kollárová, E. Krekovicová,
A. Mann D. Siváková, P. Šalamon, J. Drenko, H. Zelinová és mások tollából). Ctibor
Necas több közleményben foglalta össze sokéves levéltári kutatásainak eredményeit, miközben
megjelent a cigányok második világháború alatti történetét bemutató, alapvető
jelentőségű monográfiája, a Ceskoslovenští Romové v letech 1938-1945 (A csehszlovákiai
cigányok 1938–1945 között),41 melynek harmadik fejezetét – összesen hetvenhárom oldalon
– az ez időben a háborús Szlovák Köztársaságban, illetve a Magyarországhoz visszacsatolt
területeken élő cigányoknak szentelte. Erre az időszakra emlékezik Vasil Fedic
munkája, a Východoslovenskí Rómovia a II. svetová vojna (A kelet-szlovákiai cigányok és
a második világháború) című munkája is.42 A cigányok legújabb történetével a Szlovák
Tudományos Akadémia Kassai Társadalomtudományi Intézetében Anna Jurová történész
foglalkozik: 1993-ban tette közzé a Vývoj rómskej problematiky po roku 1945 (A cigány
problematika fejlődése 1945 után)43 című munkáját, 1996-ban pedig négykötetes dokumentumgyűjteményt
jelentetett meg Rómska problematika 1945–1967 (A cigány problematika
1945–1967 között)44 címmel. 1995-ben látott napvilágot a romológus Eva Davidová
tudományos-ismeretterjesztő munkája, a Cesty Romu/Romano drom 1945–1990 (A cigányok
útja 1945–1990),45 mely igen gazdag szlovákiai néprajzi anyagot és fotódokumentációt
tartalmaz. A regionális cigány történelem megismeréséhez kétségtelenül értékes hozzájárulást
jelent Jozef Drenko monográfiája, mely a Losonc környéki muzsikus cigányokról
közöl értékes történeti anyagot.46 A szlovákiai cigányok kultúrájával és életmódjával a
Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetében 1986-tól Arne B. Mann foglalkozik
rendszeresen.47 A cigányokról és a zsidókról alkotott képnek szentelte publikációját az
intézet egy másik munkatársa, Eva Krekovicová.48 A szociológusok közül Michal Vašecka
foglalkozik rendszeresen a cigánykérdéssel, aki 1999 óta egyben az Inštitút pre verejné
39 Gecelovský, Vladimír, 1990.
40 Mann, Arne B. (szerk.), 1992.
41 Necas, Ctibor, 1994.
42 Fedic, Vasil, 2001.
43 Jurová, Anna, 1993.
44 Jurová, Anna, 1996.
45 Davidová, Eva, 1995.
46 Drenko, Jozef, 1997.
47 Mann, Arne B.: Súpis prác s rómskou problematikou. In: Farah, Valéria szerk., 2000:65–70.
48 Krekovicová, Eva, 1999.
15
otázky által megjelentetett, a társadalom helyzetéről szóló éves beszámolók szlovákiai cigányokról
szóló fejezeteinek is szerzője. Ugyancsak ő az összeállítója, illetve a fő szerzője
annak a társadalmi-gazdasági és politológiai elemzésnek, mely a cigányok társadalomban
betöltött helyét vizsgálja.49
Szlovákia területén az elmúlt évtizedekben több, a cigányok életmódjára és kultúrájára
irányuló, figyelemreméltó csoportos kutatás valósult meg. Közülük is a legrégebbiek
közé tartoznak azok a már említett kutatások, melyeket Emília Horváthová
szervezett a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének égisze alatt (1954-
ben Gömörben, 1955-ben Kelet-Szlovákiában). 1987–1989 között újabb kollektív
kutatást szervezett a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézete (Arne B. Mann
koordinálásával), mely a családi szokások vizsgálatát célozta, és amelyben – azonos
kérdőívet használva – elsősorban tanárok vettek részt Szlovákia különböző területeiről.
E kutatások eredményei a Slovenský národopis 1988. 1. számában, valamint a
Neznámi Rómovia (Ismeretlen cigányok, 1992) című kötetben jelentek meg. A következő
csoportos kutatás, amely a kelet-szlovákiai cigány települések helyzetének megismerésére
irányult, a pilzeni Nyugat-Csehországi Egyetem Humántanulmányok Kara
szervezésében valósult meg Stanislav Kuzel vezetésével 1999–2000-ben.50 A máig utolsó
csoportos kutatás (A cigányok és a munkaerőpiac) 2000–2001-ben került megvalósításra
Iveta Radicová irányítása alatt huszonhét olyan szlovák településen, ahol a cigányok
integrációja és koncentrációja különböző mértékű.51
Jelentősek a nyelvészeti kutatások is. 1991-ben jelent meg Prágában az igencsak
fontos Romsko–ceský a cesko–romský kapesní slovník (Cigány–cseh és cseh–cigány
zsebszótár),52 1996-ban pedig a Slovensko–rómsky, rómsko–slovenský slovník (Szlovák–
cigány, cigány–szlovák szótár).53 1999-ben Hana Šebková és Edita Zlnayová
Romani chib címmel cigány tankönyvet adott ki.54
A kárpáti cigány nyelv szerkezetéről 2000-ben jelentetett meg publikációt az orientalista
Anna Rácová és Ján Horecký.55 Igen értékes forrásként szolgálhat a kelet-szlovákiai cigányok
életének megismeréséhez a cigány származású írónő, Elena Lacková önéletrajza.56
A cigány problematika iránti tudományos érdeklődés fokozódása a megvédésre
került doktori munkák esetében is megfigyelhető. Jelena Marušiaková, a pozsonyi
Komenský Egyetem Etnográfia és Folklorisztika Tanszékének tudományos aspiránsa
1985-ben védte meg kandidátusi értekezését.57 1993-ban Mária Dubayová disszertáci-
49 Vašecka, Michal, 1999:775–776.; illetve 2000:191–238.; továbbá 2001:175–198. Vašecka, Michal
és munkatársai, 2000.
50 Kuzel, Stanislav (szerk.), 2000.
51 Radicová, Iveta, 2001.
52 Hübschmannová, Milena–Šebková, Hana–Zigová, Anna, 1991.
53 Berky, Ján–id. Prokop, Jozef–Stojka, Michal, 1996.
54 Šebková, Hana–Zlnayová, Edita, 1999.
55 Rácová, Anna–Horecký, Ján, 2000.
56 Lacková, Elena, 1997.
57 Marušiaková, Jelena, 1985.
A szlovákiai romológiai kutatások áttekintése
16
Lokális cigány közösségek Gömörben
ójában a cigány családdal foglalkozott, 2001-ben pedig monográfiát adott ki Rómovia
v procesoch kultúrnej zmeny (A cigányok a kulturális változások folyamatában)58 címmel.
Anna Jurová történész disszertációjában (1993) a cigány problematika 1945 utáni
szlovákiai megközelítéseit elemezte.59 Arne Mann 1997-ben védte meg doktori értekezését,
melyben a korábban már közzétett tanulmányait rendezte egybe.60 Zuzana
Kumanová szakdolgozata (1998) ugyancsak a cigány családot állította figyelme középpontjába.
61 A romológiai kutatások eredményei megtalálhatók a különböző konferenciakötetekben
vagy a szakfolyóiratok tematikus számaiban is,62 főként azonban az
1994-től Prágában megjelenő, Romano dzaniben című romológiai szakfolyóiratban,
vagy a brünni Cigány Kultúra Múzeuma bulletinjében, mely szlovákiai vonatkozású
tanulmányokat is közöl. A szlovák szerzők tanulmányai helyet kapnak a cigány diákok
pedagógusainak szövetségének, a „Hnutí R”-nek konferenciaköteteiben (eddig tizenkettő
jelent meg belőlük Ústí nad Labemben). Igen fontos segítséget nyújtanak a
romológiai irodalomban való eligazodáshoz a bibliográfiák: eddig mindösszesen kettő
látott napvilágot – Ruben Pellar annotált bibliográfiája63 és Valéria Farah válogatott
bibliográfiája.64 Azonban nem minden cigány problematikával foglalkozó publikáció
talált pozitív fogadtatásra: drámai sorsra jutott a Rómsky dejepis (Cigány történelem,
(2000) című tankönyv szlovák kiadása, melyet 1989 után elsőként tiltottak be egy
évre Szlovákiában, miközben cseh változatát (2001) sikerrel használták az ottani iskolákban.
65
A fenti áttekintésből kiderül, hogy a cigánykérdés néhány évtizedes tabuként való
kezelése ellenére Szlovákiában egész sor tudományos publikáció és ismeretterjesztő
munka született, amelyek a cigány lakosság történetével, kultúrájával, társadalmi és
demográfiai helyzetével, egykori és jelenbeli életmódjával foglalkoztak. Ezek közül
egyiket-másikat a részben idealizált hozzáállás és szerzőjének a cigányok és kultúrájuk
iránti romantikus elfogultsága jellemzi, mások a cigányok jelenlegi helyzetének tárgyilagos,
össztársadalmi kontextusba ágyazott elemzésére törekedtek, megint mások
kritikus álláspontot foglalnak el a cigányokkal szemben. Örvendetes tény, hogy az
58 Dubayová, Mária, 1993; ill. Dubayová, Mária, 2001.
59 Jurová, Anna, 1993.
60 Mann, Arne B., 1997.
61 Kumanová, Zuzana, 1998.
62 Informacné a dokumentacné stredisko o Rade Európy, 1995; Prokop, Jozef (szerk.), 1995; Frištenská,
Hana–Láznicková, Ilona–Sulitka, Andrej, 1995; Zeman, Viliam (szerk.), 1996; Poláková, Eva (szerk.),
2000; Farah, Valéria (szerk.), 2000; Dilema, 2000. 12. (tematikus) szám; Janto, Juraj (szerk.), 2000;
Mesárošová, Katarína (szerk.), 2001; Kušnieriková, Natália, szerk., 2001; illetve a Sociológia című folyóirat
tematikus száma: XXXIII. évf., 2001. 5. szám, 417–532; valamint az Etnologické rozpravy című
folyóirat tematikus száma: VIII. évf., 2001. 2. szám.
63 Pellar, Ruben, 1994.
64 Farah, Valéria, 2000.
65 Mann, Arne B.: Rómsky dejepis; illetve, ugyanő: Romský dejepis. A kialakult problémáról lásd P.
Salner, G. Kiliánová, J. Podoba és E. Krekovicová írásait: Etnologické rozpravy, VIII. évf., 2001. 2.
szám, 149–164.
17
egyetemek és főiskolák pedagógiai és bölcsészettudományi karain az utóbbi években
egyre több cigány témájú szakdolgozat készül. Ám ennek ellenére nyilvánvaló, hogy
az ismeretek jelenlegi szintje még mindig nem kielégítő: a jövőre nézve fontos lenne
szakmailag felkészíteni a történészeket (különösen a középkorra és újkorra
szakosodókat), etnológusokat, szociológusokat és a pedagógusok egy részét, akiket
sem a „fehérek” részéről megnyilvánuló lenéző hozzáállás vagy ironikus megjegyzések
sora, sem a cigányok részéről tapasztalható kezdeti bizalmatlanság nem tántorít el
ettől a kényes problematikától. Rajtuk fog múlni az is, hogy romológiai kutatásaik
eredményeit át tudják-e majd vinni a gyakorlatba. Ugyanis a cigány lakossággal mindennapi
kapcsolatba kerülő és igen gyakran konkrét intézkedéseket hozó állami és
önkormányzati szerveknek a tudományos kutatások eredményei iránti érdeklődése ez
idáig minimálisnak mondható.
Szabó Orsolya fordítása
FELHASZNÁLT IRODALOM
A Magyarországban 1893. január 31-én végrehajtott czigányösszeírás eredményei.
Magyar Statisztikai Közlemények, Új folyam, IX. évf., Budapest, 1895.
Antonín, Václav: Luhacovské Zálesí. Luhacovice, 1930.
Augustini ab Hortis Samuel: Cigáni v Uhorsku 1775. Študio –dd–, Bratislava,
1995.
Bacová, Viera, 1990: Typológia rómskych rodín na slovensku. Sociológia, XXII. évf.,
4. szám.
Berky, Ján–id. Prokop, Jozef–Stojka, Michal: Slovensko–rómsky, rómsko–slovenský
slovník. Štúdio –dd–, Bratislava, 1996.
Cigáni na Slovensku. SAV, Bratislava, 1964.
Cikáni v prumyslovém meste. Problematika adaptace a asimilácie. Zpravodaj KSVIEF,
Ústav pro etnografii a folkloristiku CSAV, 1986. 7. szám; 1988. 13. szám.
Cajánková, Emília: Zpráva o výskume zivota a kultúry Cigánov na Slovensku. In:
Národopisný sborník, 1952.
Cajánková, Emília: Zivot a kultúra rozkovianských Cigánov. Slovenský národopis,
1954. 1–2. szám; 3–4. szám.
Davidová, Eva: K spósobu bývania v cigánskych osadách východného Slovenska. Nové
obzory, 1961. 3.
Davidová, Eva: Bez kolíb a šiatrov. Východoslovenské vydavatelstvo, Košice, 1965.
Davidová, Eva: Cesty Romu/Romano drom 1945–1990. Zmeny v postavení a zpúsobu
zivota Romu v Cechách, na Morave a na Slovensku. Vydavatelství Univerzity
Palackého, Olomouc, 1995.
Drenko, Jozef: Rómski-cigánski hudobníci z Lucenca a okolia. Novohradské osvetové
stredisko, Lucenec, 1997.
A szlovákiai romológiai kutatások áttekintése
18
Lokális cigány közösségek Gömörben
Dubayová, Mária: Väzby cigánskej rodiny na vlastné etnické spolocenstvo a dynamika
týchto väzieb. Kandidátska dizertacná práca. Etnologický ústav SAV, Bratislava, 1993.
Dubayová, Mária: Rómovia v procesoch kultúrnej zmeny. Kultúrnoantropologická
štúdia. Filozofická fakulta PU, Prešov, 2001.
Farah, Valéria (szerk.): Odraz zivota rómskeho etnika v literatúre. Zborník príspevkov z
celoslovenského seminára, 2000. március 29. Štátna vedecká kniznica, Košice, 2000.
Farah, Valéria: Rómovia v literatúre 1945–1999 (válogatott bibliográfia). Krajská štátna
kniznica, Košice, 2000.
Fedic, Vasil: Východoslovenskí Rómovia a II. svetová vojna. REDOS, Humenné, 2001.
Frištenská, Hana–Láznicková, Ilona–Sulitka, Andrej: Neznámy holocaust. Praha, 1995.
Gecelovský, Vladimír: Rómovia na Gemeri do roku 1945. Okresné osvetové stredisko,
Roznava, 1990.
Haišman, Tomáš: Ludia z rodu Rómov. Slovenský národopis, XXXVI. évf., 1988. 1. szám.
Horváthová, Emília: Cigáni na Slovensku. Historicko-etnografický nácrt. SAV,
Bratislava, 1964.
Horváthová, Emília: K otázke etnokulturného vývoja a etnickej klasifikácie Cigánov.
Slovenský národopis, XXII. évf., 1974. 1. szám.
Hübschmannová, Milena: Romské pohádky. Odeon, Praha, 1973.
Hübschmannová, Milena: Základy romštiny. Academia, Praha, 1974.
Hübschmannová, Milena–Šebková, Hana–Zigová, Anna: Romsko–ceský a cesko–romský
kapesní slovník. Státní pedagogické nakladatelství, Praha, 1991.
Jamnická-Šmerglová, Zdenka: Dejiny našich Cikanu. Orbis, Praha, 1955.
Janto, Juraj (szerk.): Integrácia Rómov na Slovensku. Ethnologia Actualis Slovaca 1–
2. Univerzita sv. Cyrila a Metóda. Trnava, 2000.
Jurová, Anna: Vývoj rómskej problematiky na Slovensku v rokoch 1945–1969 (1970).
Autoreferát kandidátskej dizertácie. FF UK, Bratislava, 1993.
Jurová, Anna: Vývoj rómskej problematiky po roku 1945. Spolocenskovedný ústav
SAV, Košice, 1993.
Jurová, Anna,: Vývoj riešenia rómskej problematiky na Slovensku v rokoch 1945–1969
(1970). FF UK, Bratislava, 1993.
Jurová, Anna: Rómska problematika 1945–1967. Dokumenty I–IV. Ústav pro soudobé
dejiny AV CR, Praha, 1996.
Jurová, Anna: História Rómov na Slovensku stále neznáma. Úvaha o problémoch
výskumu. Romano dzaniben (Praha), VI. évf., 1999. 3–4. szám.
Kalný, Slávo: Cigánsky plac a smiech. Osveta, Bratislava, 1960.
Kára, Karel és munkatársai: Cikáni v CSSR v procesu spolecenské integrace. Ústav pro
filosofii a sociologii CSAV, Praha, 1975.
Krekovicová, Eva: Medzi toleranciou a bariérami. Obraz Rómov a Zidov v slovenskom
folklóre. Academic Electronic Press, Bratislava, 1999.
Krpelec, Bartolomej: Bardejov a jeho okolie dávno a dnes. Bardejov. 1935.
19
Kumanová, Zuzana: Rómska rodina. Katedra etnológie FF UK, Bratislava, 1998.
Kušnieriková, Natália, szerk.: Rómovia–vzdelanie–tretí sektor. PDCS – Centrum
prevencie a riešenia konfliktov, Bratislava, 2001.
Kutlík-Garudo, Igor E.: O zaciatkoch romistiky na Slovensku. Slovenský národopis,
XXXVI. évf., 1988. 1. szám.
Kuzel, Stanislav (szerk.): Terénní výzkum integrace a segregace. Cargo Publishers,
Plzen, 2000.
Lacková, Elena: Narodila jsem se pod šlastnou hvezdou. Kiadásra előkészítette: Milena
Hübschmannová. Triáda, Praha, 1997.
Lesný, Vincenc: Jazyk cikánu v CSR. Ceskoslovenská vlastiveda. III. Jazyk. Praha,
1934.
Lípa, Jirí: Prírucka cikánštiny. Státni pedagogické nakladatelství, Praha, 1963, 155.
Lípa, Jirí: Cikánština v jazykovém prostredí slovenském a ceském. CSAV, Praha, 1965.
Mann, Arne B.: Cikáni v prumyslovém meste. Slovenský národopis, XXXVI. évf.,
1988. 1. szám.
Mann, Arne B. (szerk.): Neznámi Rómovia. Zo zivota a kultúry Cigánov-Rómov na
Slovensku. Ister Science Press, Bratislava, 1992.
Mann, Arne B.: Zakladatelka romistiky na Slovensku. Emília Horváthová 1931–1966.
Romano dzaniben (Praha), III. évf., 1996. 1–2. szám.
Mann, Arne B.: Rómovia v majoritnej spolocnosti na Slovensku. Dynamika
etnosociálnych a kultúrnych vzlahov. Ústav etnológie SAV, Bratislava, 1997.
Mann, Arne B: Samuel Augustini ab Hortis a jeho záujem o Rómov v 18. storocí.
Romano dzaniben (Praha), IV. évf., 1997. 3–4. szám.
Mann, Arne B.: Rómsky dejepis. Doplnkový ucebný text pre vyucovanie dejepisu (pre
2. stupen základných škol a stredné školy). Kalligram, Bratislava, 2000.
Mann, Arne B.: Romský dejepis. Nakladatelství Fortuna, Praha, 2000.
Mann, Arne B.: Súpis prác s rómskou problematikou. In: Farah, Valéria szerk.: Odraz
zivota rómskeho etnika v literatúre, 2000.
Mann, Arne B., kéziratban: Rómske priezviská (megjelenés előtt).
Marušiaková, Jelena: Súcasné etnokulturálne procesy vo vybraných spolocenstvách
cigánskeho etnika (so zretelom na medziskupinové kontakty). FF UK, Bratislava, 1985.
Mesárošová, Katarína (szerk.): Zborník z medzinárodnej konferencie Práva menšín:
„Rómovia – problém alebo výzva?” Bratislava, 25–29. 10. 2000. Vydavatelstvo
NOI, Nitra, 2001.
Necas, Ctibor: Pracovní útvary tzv. asociálu a Cikánu na východným Slovensku v roce
1942. Nové obzory, 1975, 17.
Necas, Ctibor: Diskriminace a perzekuce slovenských Cikanu v letech 1939–1949.
Nové obzory, 1977, 19.
Necas, Ctibor: Nad osudem ceských a slovenských Cikanu v letech 1939–1945. Spisy
pedagogické fakulty univerzity J. E. Purkyne v Brne, 1981, 19. kötet.
A szlovákiai romológiai kutatások áttekintése
20
Lokális cigány közösségek Gömörben
Necas, Ctibor: Ceskoslovenští Romové v letech 1938–1945. Masaryková univerzita v
Brne, 1994.
Pellar, Ruben: Bibliografie romistické literatúry. Univerzita Palackého, Olomouc, 1994.
Poláková, Eva (szerk.): Rómovia vcera, dnes a zajtra. Zborník z konferencie Spišská
Nová Ves, 29. 10. 1999. Pedagogické fakulta UKF, Nitra, 2000.
Prokop, Jozef (szerk.): Rómsky jazyk v Slovenskej republike. Štúdio –dd-, Bratislava,
1995.
Rácová, Anna–Horecký, Ján: Slovenská karpatská rómcina. Opis systému. Veda,
Bratislava, 2000.
Radicová, Iveta: Hic Sunt Romales. S. P. A. C. E. (Centrum pre analýzu sociálnej
politiky), Bratislava, 2001.
Rómovia na Slovensku a v Európe. Z dokumentov medzinárodnej konferencie Smolenice 6.
mája 1994. Informacné a dokumentacné stredisko o Rade Európy, Bratislava, 1995.
Róm znamená clovek. Diskusia v Cilistove o pálcivom probléme. Nadácia Friedrich
Ebert Stiftung, Bratislava, 1999.
Sedláková, Viera: Súpis pozostalosti Jozefa Kolarcíka-Fintického. Fondy Literárneho
archívu Matice slovenskej v Martine, 1981, 77. szám.
Sus, Jaroslav: Cikánska otázka v CSSR. SNPL, Praha, 1961.
Šalamon, Pavol: Cigáni v Abovskej a Turnianskej stolici v období osvietenstva. In: Neznámi
Rómovia. Összeállította: Arne B, Mann. Ister Science Press, Bratislava, 1992.
Šebková, Hana–Zlnayová, Edita: Romani chib. Ucebnice slovenské romštiny.
Nakladatelství Fortuna, Praha, 1999.
Štampach, František: Cikáni v Ceskoslovenskej republice. Ceská akademie ved a umení,
Praha, 1929.
Štampach, František: Základy národopisu cikánu v CSR. Národopisný vestník
ceskoslovanský, XXIII. évf., 1930. 4. szám.
Teoreticko-metodologické východiská výskumu cigánskej rodiny a cigánskych obyvatelov,
príspevky zo seminára v Košiciach 17–18. februára 1988. Spolocenskovedný ústav
SAV, Košice, 1989.
Vašecka, Michal: Rómovia. In: Slovensko 1998–1999. Súhrnná správa o stave
spolocnosti. IVO, Bratislava, 1999.
Vašecka, Michal: Rómovia. In: Slovensko 2000. Súhrnná správa o stave spolocnosti.
IVO, Bratislava, 2000.
Vašecka, Michal: Rómovia. In: Slovensko 2001. Súhrnná správa o stave spolocnosti.
IVO, Bratislava, 2001.
Vašecka, Michal és munkatársai: Sociálna a ekonomická situácia potencionálnych
ziadatelov o azyl zo Slovenskej republiky. IOM – Medzinárodná organizácia pre
migráciu, Bratislava, 2000.
Zeman, Viliam (szerk.): Riešenie problémov Rómov v súcasných spolocensko-ekonomických
podmienkach. Ministerstvo práce, socálnych vecí a rodiny SR, Bratislava, 1996.