Hegyi Aranka - Cigány primadonna

Hegyi Aranka - Cigány Primadonna Hegyi Aranka Színművész, operett- és dalénekesnő Született: 1855. május 25. Szabadka, Magyarország, ma Subotica, Szerb Köztársaság Elhunyt: 1906. június 9. Budapest, Magyarország

Életrajza:

Adatok:
1860 körül - árvaságra jut, elkerül a szülői háztól, Szabadkáról
1862-1872 - Pesten él és tanul
1873 - a szabadkai színházhoz szerződtetik, énekes-táncosnak
1880. augusztus 12-én - a Népszínházhoz szerződik, amelynek kisebb kihagyásokkal haláláig
tagja marad
1885. július 6. - férjhez megy Farkas Károly szabadkai építészhez. Innentől fogva F. Hegyi Aranka (csak két évig vannak együtt).
1895. október 16. - "Kanapé-pör" - megszűnik a népszínházi tagsága, még a búcsúfellépést is megtagadják tőle!
1896. január. 1. - ismét tagja a Népszínháznak
1882-1902 - Hegyi Aranka pályája zenitjén
1898. február 22 - december 10. - a Magyar Színházhoz szerződik, majd visszatér
1900 szeptembere - magán - színiiskolát hoz létre

Életútja részletesebben:

Családja

Édesapja, Hegyi Poldi (Poldi = a Lipót becézett alakja) nem csak Szabadka, hanem egész megyeszerte híres cigányprímás, aki mestere a hegedülésnek; találkozik egy híres és nemes család leszármazottjával, egy gyönyörű ifjú hölggyel, akit végül feleségül vesz. Az ifjú asszony felmenői mindenféle módon tiltakoznak a házasság ellen. A frigy hatására a leány családja vagyonából és nevéből is kitagadja. Aranka, közös gyermekük, 1855 májusában születik meg Szabadkán, az ottani közokiratok alapján ez állítható; és nem Pesten, ahogy egynémely lexikon ezt taglalja (Pest városába csak később kerül).

Gyerekkora

Hegyi Poldi, az édesapa tüdőbajban, igen fiatalon meghal. Temetésén megjelenik a megye talán valamennyi prímása, és hatalmas ünnepség közepette óriási tömeg kíséri utolsó útjára. Az árván maradt ifjú feleség és a kis Aranka mindenféle megélhetés nélkül marad. Az éhezés elől Herczenberger Sándor, édesapjának egy prímás-kollegája menti meg az árvát; magához veszi a gyermeket, ám neki magának is nyolc gyermeke van, kevés élelem jut Arankának. Hosszas egyezkedést követően Herczenberger Sándor Aranka keresztapjához, a Pest városában élő Sárközi Ferenc- főváros-szerte híres prímás- családjához adja gondozásba a vézna kisgyereket.

Pesten iskolában

Gyermekkorát tehát Aranka édesanyjától távol, apa nélkül tölti Pest városában. Jórészt cselédkedik, amolyan kiscseléd az élelemért és a szállásért, egyebek mellett Sárköziéknél. MUNKA közben gyakorta dalol. Egy alkalommal fültanúja lesz a házuk egyik lakója, aki a tehetséges leánygyermek képzését javasolja az egyébként gyermektelen Sárközi házaspárnak. Beíratják- jó hangjára való tekintettel- a Színiakadémiára. Aranka visszahúzódó, bátortalan kislányként nem találja azonban ott a helyét, és egy napon eltanácsolják az iskolából. Ekkor Sárköziék elviszik a környék jónevű zenetanárához, Fehérváry kisasszonyhoz, ő foglalkozik a továbbiakban a gyerekkel. A színiakadémiai eltanácsolása ellentmondásos dolog így utólag is, mert amíg Aranka odajár, a vendégeknek büszkén mutatják énektudását, ám vézna alkata miatt sokszor éri bírálat. A végeredmény az, hogy érdemben Fehérváry kisasszony csiszolja tovább énekhangját, ugyanakkor továbbra is az Akadémián javítják tánctudását, mozgásórákat vehet, valószínű Fehérváry kisasszony közbenjárására.

Hegyi Aranka pályája elindul

Aranka tanul, és a tanulás mellett dolgozik, segít Sárközinének, akinek szódavizes bódéja van az Erzsébet téren. Itt a dézsákat és az üvegeket mossa naphosszat. Ezen túl még- a tandíj fejében- az énekiskolát takarítja. Igen nagy erőfeszítést kíván a gyermeklánytól az, hogy a megélhetését, tanulásának feltételeit biztosítsa magának, és talán ez ad erőt számára, hogy iskoláiban átlagon felüli eredményeket érjen el. Ez a túlfeszített életritmus azonban szokatlan abban a korban, és némiképp meg is bosszulja magát, mert Aranka megbetegedik. A felépülésekor ébred rá, hogy hangszálait- a betegség egyik szövődményeképp- kór támadja meg. Hosszú, kitartó és gondos orvosi kezelésnek köszönhetően jön rendbe végérvényesen a hangszála, és aztán ismét a régi fényében csillog hangja. Egy napon Fehérváry kisasszony felviszi Arankát Rákosi Jenőhöz, a Népszínház akkori igazgatójához. A direktor a meghallgatást követően szerződést ajánl a Népszínházba: egy kikötéssel. Feltétele, hogy gyakorlatszerzés céljából néhány esztendőre vidékre szerződjék le. Rákosi közbenjárására egy évadra leszerződik 1873-ban az Aradi Gerő színházigazgató vezetése alatt álló szabadkai színházhoz. Énekes- táncos színésznőként kezdi pályafutását, és rövidesen Szabadka kedvencévé válik hajlékony, karcsú szépségével és gyönyörű hangjával. Hogy igazából Rákosi Jenő csak le akarja-e rázni, nem tudni, egy biztos, idővel megfeledkezik a tehetséges énekes-színésznőről, és könnyelmű ígéretéről. Mígnem egyszer csak hírek érkeznek Hegyi Aranka szabadkai sikereiről. Rákosi Szidi személyesen jár utána, majd- amikor megalapozottnak véli a híreszteléseket- javasolja bátyjának Hegyi Aranka Népszínházba történő szerződtetését. 1880 őszétől a Népszínház tagja.

Hegyi Aranka a Népszínházban

Pályakezdése a Népszínháznál maga a fiaskó. Ismeretlenül dobják be rögtön a mélyvízbe. 1880. augusztus 12- én a Serpolett-ben lép fel először Blaháné és Szigligetiné helyett, akiket a közönség elvárna; ehelyett érkezik egy vézna, mégis bájos, szép és graciózus kislány, akit Hegyi Arankának hívnak. Férfiszerepben jelenik meg Jókai Perózes című, kevéssé sikeres 3 felvonásos bohózatában. A darab főszerepét, Perózes királyfit játssza Hegyi, és a darab jószerivel egyetlen erénye, hogy a nagyközönség végképp felfigyel a főszereplő személyére. 1881. január 14- én újabb premier, ahol Friquet Rózsiként figyel föl a kritika Hegyi Arankára. A színházban egy-egy előadás-maximumot 50 körülre becsülnek, amely egy évad során kitűnő előadásplafon. Ez évente erre a produkcióra nézve is 50 000 nézőt jelent, ami az akkori viszonyok között nagyon magas szám, és egyértelmű siker. Blahánénak és Szigligetinének sikerül megközelítenie egy-egy ilyen magas nézettségi számot eladdig, egynémelyik produkcióval. Hegyi Aranka megjelenésével azok a darabok, amelyekben játszik elérik ezt a számot, sőt népszínházi szereplésének hatodik évadjára eléri az előadásonkénti/évi 120 000 fő látogatottságot, ami minden várakozást felülmúl.

Hegyi Aranka sikerének titka

A természet elhalmozza mindazzal, ami diadalt szerezhet neki ezen a hazai színpadon. Királynői termete karcsú és hajlékony, alakja tökéletes, vonalai klasszikusan szépek. Feje valóságos cigányfej, szemében perzselő hév, ajka érzéki, mosolya megejtő, és varázslatosan kedvessé teszi arcát. Fekete hajának dús koszorúja harmonikus egységet alkot egész lényével. Róla mintázza egyébként Stróbl Alajos híres Táncosnő címet viselő szobrának alakját, amely oly sokáig a Vigadót díszíti. Hangja tiszta, képzett hang, és varázsa van énekének; lélek lakozik torkában, amelyhez fogható akkoriban a hazai színpadokon alig-alig akad. Azonban, ahogy Schöpflin Aladár mondja, Hegyi Aranka legfőbb ereje nem pazar szépségében és nem is énektudásában rejlik, hanem játéka az, amely legfőbb erénye. Rabul tartja a nézőt, minden mozdulata mögött felsejteni azt a ritka magabiztosságot, hogy szinte mindent tud, amit a színpadról érdemes tudni. "A legkicsapongóbb duhajság éppúgy természete, mint a legszendébb pirulás." Eredeti magyar talentum, akinek pályaindulása egybeesik a hazai színházi élet új korszakával, és sikereivel fontos részévé válik Budapest visszamagyarosításában. A zenés színház hatalmas közönségsikere Blaha Lujza és Pálmay Ilka mellé emeli, és magyar énekhangjával divatba hozza ismét a nemzeti érzéseket, visszahódítva a közönséget a Nemzeti Színház zenés tagozatához, a Népszínházba.

Pálmay Ilka és Hegyi Aranka, a sikerpáros

1881. november 26. Grisart: A királykisasszony bábui - a Szigligetinéből vedlett Pálmay Ilka Kolozsvárról történő visszatérése kész öröm a közönség szempontjából. Mellette egy fiúszerepben Hegyi Aranka meg egyenesen telitalálat. Onnéttól fogva szívesen látja a közönség őket párban. A darabválasztásnál is fontos szemponttá válik a Pálmay- Hegyi kettős valamilyen formában történő együtt szerepeltetése. 1882. január 7- én a következő ilyen lehetőség kettejüknek a Nap és a hold című operettben adódik. Pálmay Ilka a szőke üldözött szépség (Manola), Beatrix szerepében Hegyi Aranka tündököl. Helyzetkomikum és meseszövés- a páros hatalmas sikert arat. Pálmay jobban játszik, míg Hegyi szebben énekel - mondja a kritika. Máskor ő Laura grófnő, a finnyás nemes-kisasszony, és nővére Pálmay Ilka.
Együtt emlegetik őket annak ellenére is, hogy személységük teljesen elüt egymástól. Pálmay egy igazi "nagyvilági" dáma, akinek minden megnyilvánulásáról tud a sajtó, Hegyi ennek épp az ellentéte. Amikor külön játszik, Hegyi Aranka máris kikerül a látótérből, s alig beszélnek róla, míg ha ismételten együtt kapnak játéklehetőséget, a sajtó az egekig emeli Őket. Mondják, hogy Pálmay Ilka az operett dívája, míg Hegyi Aranka a primadonnája.

Az operett mint műfaj megjelenése

A nehéz dráma és a finom vígjáték, az opera kifárasztja a közönséget, pedig a közönség szórakozva keres okulást, sőt lemond az okulásról is, ha kellemesen, és magyar nyelven szórakozhat. Az új műfaj bölcsőjénél megjelenik gazdag adományaival a komédia és a dal múzsája, mindegyik megajándékozza, és juttat neki bőven a magáéból. Így születik meg az operett, a lenge, fölszínes, kissé könnyelmű, talán frivol játék, amelyen mégis a költészet sugaras gráciája ragyog. Ennek a poézisnek az egyik leghivatottabb tolmácsolója Hegyi Aranka - fogalmazza meg Schöpflin Aladár az új műfaj, az operett, és Hegyi Arankának ebben elfoglalt hazai szerepét.

Önálló sikert arat

Offenbach: Hoffmann meséi c. darabban aratja első zajos önálló sikerét, 1882. április 15- én. A színdarabhoz elég gyászos emlékek köthetők, és sokan szerencsétlennek vélik a műsorra tűzését is. A darabnak rossz hírét a bécsi bemutató kapcsán porig égett "Ringtheater" sok halottja okozta (1881. 12. 08.), s babonaságból Európaszerte nem játsszák a darabot. Először a budapesti Népszínmű tűzi műsorára megtörve a "jeget", természetesen már a "színházégés" kapcsán átalakított új biztonsági szabványoknak megfelelően. (Vasfüggöny, éghetetlen anyaggal átvont díszletek, elektromos biztonsági berendezések a gyertyás-gázlámpás helyeken, állandó tűzoltóügyelet... stb.) A budapesti bemutató egyik legnagyobb meglepetése maga Hegyi Aranka. Hármas szereposztásban játszik a népszínházi premieren (Olympia, Giulietta, Antonia), ami egymaga is bravúrnak számít. Valamilyen szerepe kapcsán szinte végig a darab során a színen van: táncol, énekel, játszik, ami önmagában is embert próbáló teljesítmény. Korabeli kritika (Vasárnapi Újság, 1882.) "... poézissel telített lelke, játékának virtuóz szabadossága, meleg hangja, énekbeli készségei, futamai, trillái, táncos ügyessége, humora és gráciája, érzelmessége, még eszményi véznasága is" tehetségéről, rátermettségéről beszél. Addigra már fizetségében is eléri (nem Ő kéri, hanem Evva Lajos direktor adja) a népszínházi sztárgázsit (5500 aranyforintot).

Hegyi Aranka, a szerény primadonnacsillag

A népszerűség nem szédíti el, pontosan tudja honnan jött, és ezért minden sztárszokástól mentesen él sikerei csúcsán is. Egyszerűen jár, kerüli a nagy nyilvánosságot- s mert neve csak premierek, valamint az egyre elismerőbb kritikák révén kerül forgalomba-, ritkán és kevesebbet beszélnek róla, mint pályatársnőiről; s a bulvárújságírás szemszögéből nézve nem hírértékű az élete, keveset "sajtóznak" róla, amit ő személy szerint egyáltalában nem bán. Könnyed, kedves táncmozdulatai- szépségével párosulva- a közönség kedvencévé teszik, majd húsz esztendőn keresztül. Muzikalitása és átérzett játéka miatt a jelentősebb zenés operett művek ünnepelt primadonnájaként a kor egyik nagy magyar sztárja.

Hegyi Aranka, a kor egyik nőideálja

A francia és a magyar operettekben egyaránt otthonosan mozgott. Johann Strauss Cigánybárójának ősbemutatóján Szaffi alakítása magának a szerzőnek az elismerését vívta ki. Strauss nagy tisztelettel jelentette ki, hogy pont ilyennek álmodta meg Szaffit, mint ahogy Hegyi Aranka azt megjelenítette.
"Hegyi cigányul fekete hajú, éterien nyúlánk - egyelőre. (később azért teltebbé vált) ...Aranka érzelmes, izzó, érdekes... Hegyi mutatja a szép pózokat, s táncokat (valóságos tánczseni!)"- írja róla Verő György egy-egy visszaemlékezés során.

Nemzetközi elismerés Hegyi Arankának

Az 1883. február 23- án bemutatásra kerülő Millöcker Koldusdiák című művében a nagy hármas primadonna csapat együtt szerepel. Az idősödő Blaha, aztán Pálmay és Hegyi olyan átütő erőt biztosít, hogy még Bécsből, Párizsból is átrándulnak az akkori Európa egyik legjobb előadására. 1883 nyarán a Népszínház vendégszereplésre indul Bécsbe, s több repertoárdarab bécsi bemutatójára kerül sor a Theater an der Wien színpadán. Az egyébiránt igen éles kritikával élő lapok egekig dicsérik a magyarok játékát. Ezt írja többek közt a N. Fr. a Presse kritikusa: "...Oly tehetségek, mint Blaha és Hegyi, egész kultúrtörténettel fölérnek."
Gallmayer, Geistinger és Raabe, neves bécsi színikritikusok véleménye szinte egybecseng ezzel a megállapítással. Itthon jobbnál jobb alakításokkal varázsol teltházakat a Népszínház nézőterére. "Lili", "Kertészlány", "Koldusdiák", "Rip", "Hoffmann meséi". Operettek, romantikus operák sora olyan gazdagságban, amely még az európai színpadokon is ritkaságszámba menő repertoár.

Hegyi Aranka házassága

Nyári szabadságait, ha megteheti, mindig Palicsfürdőn tölti. Kedves emlékeket ébreszt benne e hely, és egy ilyen alkalommal ismerkedik meg a szabadkai építészmérnökkel, Farkas Károllyal. Az ismeretség hamarosan jegyben járáshoz vezet, majd pedig az 1885. július 6- án bekövetkező házassághoz. Így nem csak születése kapcsán, hanem házassága révén is erősen kötődik Szabadkához. Ha meghívják szerepelni a szabadkai társulathoz, mindig a legnagyobb örömmel utazik. Ilyenkor rendszerint "hivatalos küldöttség" várja a pályaudvaron. A város legszebb hintaján kocsizik szálláshelyére. Két leánygyermeke születik e házasságból, azonban a férjével viszonya rövidesen megromlik, házassága zátonyra fut. Két esztendő múlva már külön élnek férjétől. Lili nevelése hárul első sorban Arankára, az idősebb Irént férje nagyszülei nevelik egy darabig, majd mindkét gyermek az édesanyához kerül a fővárosba. Hegyi Aranka betegségének előrehaladtával később Bécsbe, egy zárdába helyezi el gyermekeit, majd Aranka halála előtt nem sokkal elkerülnek onnét a lányok, és anyjuk halálát követően visszakerülnek Szabadkára.

Magánélete válságban, egészsége romlóban

Ám sikerei magánéletére már korántsem sugároztak ki. A megoldatlan színházi helyzetek- számosan ellenszenvvel viseltettek irányába, épp sztárgázsija kapcsán- , valamint az egyre erősödő betegsége következtében is kevesebb szerepet vállal. Bántják, és zavarják a házon belüli furkálások és irigységek. Mind Pálmay Ilkával, állandó partnerével, mind Blaha Lujzával rendkívül harmonikus viszonyban van. Bár mindannyian primadonnaként szerepelnek, soha sem törekednek egymás rovására sikerhez jutni. Tisztelik egymás sikereit, és éppúgy örülnek a másik remek estjének, mint a sajátjuknak. Ez a szemlélet valahogy kihal a későbbiekben a színpadokról, és felváltja az a fajta sztárkultusz, amely csak valakinek a kárára tud sikert elérni, amely irigységből táplálkozik.

Betegsége után ismét a színpadon

Kezdődő köszvénye és gyomorpanaszai kapcsán hónapokig tartó ápolásra szorul. Felépülése után először Wormser zeneszerző némajátékában, a A tékozló fiú-ban, 1891. március 21- én látható ismét. Így ír a korabeli kritika: "A rokokóba áttelepített történet a tékozló ifjú Pierrotról (Hegyi Aranka) szól, aki, hogy lenge kedvese, Phrinette kedvteléseit kielégíthesse lop, csal, hogy aztán elhagyatva, az atyai házba visszakerülve vigaszt találjon... Az előadás méltó a műhöz. Hogy hosszas betegségéből újra karcsúvá épült Hegyi Arankát hajlékony ügyessége, gráciája, drámai ereje és poétikus lénye szinte predesztinálja az ifjú Pierrot szerepére, s hogy ehhez képest nagy művészi élvezetnek leszünk részesei, előre tudtuk, ha a valóság fölül is múlta várakozásunkat..." Gyakori és hosszas betegségei szabdalják pályáját. Egy újabb felépülést követően látjuk viszont Szaffiként. Amint Strauss megtekinti az előadást, kijelenti, pontosan ilyen Szaffit álmodott, és hogy "Hegyi Aranka a legtökéletesebb Szaffi Európaszerte". A Mikádóban ismét együtt Pálmay Ilkával, és Kassai Vidor színpadi mókái varázslatossá, és felejthetetlenné teszik az előadásokat.
Hegyi Aranka nem kíméli magát, hangszálait sem. Valósággal aranykorát éli. Átlagosan 6-8 hetente új betanulással jelentkezik, újabb és újabb zenés darabokkal. Jószerivel akkortájt az operett-műfaj egyik legfontosabb csillaga Pálmay Ilka, s a lassanként felzárkózó Küry Klára mellett. A milliomosnő, az Uff király, a Világ szép asszony, Marica, a Magdolna, a Titilla hadnagy, a Tempefői, a Peking rózsája, a Virágcsata, A libapásztor, A szultán címszerepei, mind-mind pályájának kimagasló teljesítményei.

Hoffmann meséi- Hegyi Aranka

Offenbach: Hoffmann meséi - Hegyi Aranka: ...s akkor jön a harmadik, a tüdővészes Antónia, aki oly híres énekesnő szeretne lenni, mint volt az anyja, s akinek tilalmas az ének, mert egyértelmű a halálával. Hiszen ez Ő. (Hegyi Aranka) Őt is ettől féltjük, s ha egy-egy nagyobb szerepe után hetekre elnémul törékeny hangja: aggódva töprengünk, nem utószor hallottuk-e a minap? S midőn úrrá lesz Antónián a művészi vágy, s belekezd csodaszép dalába: "Messze száll, messze a gerle...", s csak úgy árad felénk Aranka meleg hangja hullámain a májusi szerelem fájó sóvárgása: könny ül mind a két szemünkben, s midőn egy félelmesen hosszú trillában a halálba énekli magát Antónia, s élettelenül omlik a földre: szívdobogva lessük, vajon fölkel- e onnan - Aranka. Fönséges találkozása ez az életnek s a művészetnek, felejthetetlen dal és felejthetetlen ének:
" Messze száll, messze a gerle."
(Verő György: Blaha Lujza és a Népszínház Budapest színi életében.
Budapest, Franklin-társulat Kiadása, 1926.)

A kanapé-pör

Hegyi egyebek mellett pénzügyi vitába keveredik igazgatójával, Evva Lajossal. Soha sem kér fizetésemelést, ezúttal mégis ehhez folyamodik, lévén, hogy ez időben nevéhez fűződik a Népszínház legkiválóbb művészi sikere, amelyet a fizetése nem tükröz. Ezzel párhuzamosan egyre kevesebb lehetőséghez is jut. Evva Blahánéval, majd Küry Klárával, később pedig Pálmay Ilkával vívott anyagi küzdelmei során megkeményedett bőrrel reagál minden ilyesfajta megkereséssel szemben. Elutasítja Hegyit, aki válaszlépésként bejelenti távozását a Népszínház társulatából. Evva belegyezik azzal a kikötéssel, hogy nem rendezhet búcsúelőadást sem, aminek a jövedelme az elmenőt illetné. Ez a szokásjog kijár még egy kóristának is, de direktora hajthatatlan. 1895. október 16- án tehát megszűnik a népszínházi tagsága, búcsúfellépés nélkül! Hegyi Aranka a sajtóhoz fordul, és a Pesti Hírlapban közzétett nyílt levelében búcsúzik a közönségétől. "...a színpadot elzárja előlem a viszály, melybe hibám nélkül kényszerítettek. A Népszínházban nem búcsúzhatom, teszem ezt tehát a sajtó útján, melynek jóakarata, pártfogása erősített gyengeségemben, melynek elnézése adott nekem önbizalmat, s amely oly szívesen ismerte el, méltányolta sikereimet -írja Hegyi, majd így folytatja - ...mégis él a remény szívemben, hogy találkozom még az én drága feledhetetlen közönségemmel. ...Isten Önökkel..."- búcsúzik az újság hasábjain. Az ügy nagyságrendjére utal a kanapé-pör elnevezés, hisz ami egy sokszobás lakás berendezésének és a kanapé árának az aránya, ez az arány jelentkezik Evva és Hegyi nézetkülönbségében is.

Ismét a Népszínházban

A cikk hatása a ma emberét meglepné, hisz az ország közvéleménye, és a hivatalos elöljárók is egyformán nyomást gyakorolnak Evva Lajosra, döntésének haladéktalan megváltoztatására. Közel három hónapos tagsági szünet után kerül vissza szerződéssel a Népszínházhoz Hegyi Aranka végül is, eladdig pedig vendégművészként szerepel ugyanitt a premierekben, de jogi okokból előbb, mint 1896. január 1. nem lehet tag. Ugyancsak a Pesti Hírlap számol be a párját ritkító ünneplésről visszakerülése kapcsán, a Cigánybáró újbóli előadása alkalmából, még (1895) decemberben, bár akkor Hegyi Aranka még mint vendégművész szerepel a címlapon. "... már nem kutatjuk, hogy a legutóbbi kanapé-pörben ki volt a hibás, de annyit érezhetett ma Evva, hogy valóságos visszaélés lett volna a szerződésből őt megillető hatalommal, ha Hegyi Arankát továbbra is távol tartja az intézettől, amelynek vezetését reá bízták." Hegyi Arankának egy pillanat adódik a darab során, amikor először a nyílt színen megjelenik. Felvillan, és később a darab további részeiben kerül előtérbe, ám azon az előadáson ez az egy pillanat szűnni nem akaró tapsviharrá duzzad, mely öt percen át zúg Hegyi Arankát köszöntve.

A karrier ível tovább, fölfelé

A Népszínházhoz történő visszatérése után, ha lehet népszerűsége még fokozódik annak ellenére is, hogy egészségi állapota miatt csökkentenie kell munkatempóján. Kevesebb premier, de annál zajosabb siker. A baba című operett szemérmes Lancelotjaként ismét férfi szerepben látjuk Küryvel. Egyébként az eltávozott Pálmay Ilka pótlására hívják a színházhoz Küry Klárát. Talmi hercegnő, Gésák- ismét Küryvel párt alkotva. Aztán a bravúros Hegyi Aranka előadás, a Hoffmann meséi, amelyben hármas szereposztásban látható... igazi jutalomjáték. Bár az igazi jutalomjáték 1900. október 25- én este, a Népszínház fennállásának 25 éves évfordulója alkalmából van Hegyi számára. A díszelőadáson Blaha után a második legnagyobb ünneplést kiérdemlő színész- és énekesnő, ott a színpadon. 1901. október 4- én pedig élete utolsó zajos sikerei egyikét adó premieren játssza, és kissé fáradékony hangján énekli Katalin cárnő szerepét, Béld Izidor Katalin című operettjében.
1902. április 26- án a külföldről hazalátogató Pálmayval ismét együtt szerepel, a nagy művészpáros összeáll hát újra, ezúttal egy bécsi operettet, az Izét viszik sikerre. Végül is a Vándorlegény című operett főszerepében búcsúzik a Népszínháztól, és a közönségtől fiatalon Hegyi Aranka, de korántsem ereje teljében. Utána visszavonul a színpadtól, és a további évek során első sorban a magán- színésziskolájában tanít, amelyet 1900 szeptemberében alapít. Élete végéig bejár tanítani, és a színházi tevékenységét lassan a színészpedagógia váltja fel.

Megbocsáthatatlan bűne: hogy megöregedett

"...azok előtt, akik lánglelkének csodás ragyogását látták, Hegyi Arankát nem kell felfedeznem. Egy erdő babérja volt, amellyel útját telehintették, és ezer vihar tombolása, amely játéka nyomán kelt. Míg erejének teljében volt, tenyerükön hordták az emberek, s mikor félig béna lett, magára hagyták. Míg szemeinek ragyogása elbűvölte az embereket, örömtüzek gyúltak útjában, s mikor félig világtalan lett, a kegyeletnek csak néhány pici mécsese pislogott már körülötte. Elkövette ő is azt az igazi nagyságok megbocsáthatatlan bűnét, amely tragédiává avatta életét: megöregedett" - írja a Színház és Élet.
Hegyi Aranka köszvényéből fakadóan alig tud járni. Gyakorta ül, vagy fekszik, amitől korábbi szálfa vékony termete aránytalanul megváltozik, kiterebélyesedik. Emiatt szerepeinek jó részéből kikerül. Színpadi mellőzöttsége pedig lelki gyötrődéséhez vezet, amelyet még súlyosbít, hogy férje elhagyja, és gyerekei nevelésében teljesen magára marad. Az erősödő depresszió napokra a lakásban marasztalja. Elhanyagolttá válik, és mondják, amikor néhanap lomposan, bicegve végigmegy az utcán, az emberek ügyet sem vetnek rá. Csak amikor ágynak dönti a kór, jelennek meg az egykori pályatársak és barátok.

Hegyi Aranka visszavonultan

Betegségéről a közönség nem tud, néhány közeli barátjának sem beszél erről. Ők pedig együttérzésből nem hozzák szóba. Panasz nélkül járja magányos kálváriáját. Néha fakad csak ki a legközelebbi barátai egyikének- másikának. Fél évvel a halála előtt például egy kúrán vesz részt Korytnicán, az alkalmazott vízkúra során megcsúszik a medencénél a lépcsőn, és járóképtelenné válik öt napra, majd bot-támasszal tud ismét járni. Augusztus 26- án egy gyermekünnepélyen vesz részt helyben, aztán: "... a fájdalomtól összeestem. Négy orvos volt jelen, bevittek és megvizsgáltak, vérömlést és ínszalagszakadást állapítanak meg, ... nem volt hordágy, hát ott kellett az éjjelt töltenem egy iszonyúan piszkos szobában, egy csupa penész ágyban. ...Másnapra összetákoltak egy hordágyat, úgy hozott le a hegyről négy tót. Egy öreg tót ment el mellettem, levette a kalapját s keresztet vetett, azt hitte halott vagyok, és én is úgy éreztem magam..." Az ötvennegyedik születésnapján lányai és kolléganője, Csatay Janka hármasban járnak neki kékvókot, és valcert táncolnak, hogy felvidítsák a haldoklót, de csak együtt sírás lesz a dologból a végére.

A nagy operettprimadonna haldoklik

Szomory Emil, a népszerű szerző, Szomory Dezső testvére így ír: "... egy diadalmas pálya végén magára hagyatva és súlyos fájdalmaktól gyötörten fekszik betegágyán Hegyi Aranka, minden idők legnagyobb operett-művésznője, ragyogó talentuma. Öt hónapja, hogy szívbaja ágyba döntötte, öt hónapja fekvő beteg, és tudatában van annak első perctől kezdve, hogy az ő bajára nincs gyógyszer, az ő jóságos szívét nem lehet megfoltozni. A betegségéről se tudtak sokan, vagy ha úgy tetszik, nem akartak tudni. A beteg ember teher mindenkinek, hátha még segíteni is kellene rajta. Csak ma reggelre, amikor híre ment, hogy Hegyi Arankát egyéb baján kívül erős láz gyötri, és szívbaján kívül tüdőgyulladást is kapott, akkor újsághír nyomán kezdtek jelentkezni a jó emberek, akiknek csodálatosképpen nem hiányzott Hegyi Aranka már öt hónapja.
Blaha Lujza látogatása, és az ágyánál ücsörgő Rákosi Szidi néni kedves mosolya melegséggel tölti el. A Rákóczi út 21. számú ház kapukilincsét egymásnak adják az érkezők. Vidor Pálné, öt hónap óta, rendszeres látogatója. Minden hónapban, amikor megkapja a fizetését, a felét elviszi Hegyi Arankának, hogy Aranka kieső gázsiját valamelyest pótolja. Betegbiztosítás híján a biztos pusztulás vár jótét lelkek nélkül a beteg színészekre, és Vidor Pálné- akkor már özvegy színigazgatónéként- ezt kötelességének érzi. (Fizetésének a másik felét pedig a hitelezők viszik el, az elhunyt férje utáni adósságok fejében.)

Halála

Tóvölgyi Elemér dr. hamarosan kollégája segítségét kéri, és az utolsó napokra már Tauszk Ferenc tanárral együtt látják el Hegyi Aranka orvosi felügyeletét. Otthonából a városmajori klinikára szállítják, ahol a második emelet, 23-as szobájában hajtotta végleg álomra fejét, éjfélkor. Két szolgálattevő apáca fogja le a szemét. Surányi dr. igazgató és Lázár alorvos megállapítják, hogy bevégeztetett, majd szólnak a folyosón tartózkodó leányának, Farkas Lilinek, aki az események megelőzően már jó néhány hónapja Szabadkán él a nagyszüleinél Irén testvérével egyetemben, most a fővárosban tartózkodnak mindketten, anyjuk halála idején. "...nem akarom, hogy a lányom színésznő legyen" - mondja a körülötte állóknak utolsóként, és a színpadon kabalaként gyerekkorától fogva vele levő feszületet a szájához emelte még utoljára... - és úgy történt, ahogy kívánta. Egyik gyermeke sem választotta ezt a hivatást.

Az utolsó fellépése

Utoljára 1906 nyarán vonz telt házat a Népszínházba. Sűrű tömeg feketéllik végig a Rákóczi úton a Népszínház felé, akik mind az előtérben felravatalozott Hegyi Arankától készülnek búcsút venni. Temetésén megjelennek a közélet és a művészvilág kitűnőségei, valamint a közönség beláthatatlan méretű tömege. Temetése cigánytemetéshez méltóan cigányzenekari kísérettel történik. A főváros szinte valamennyi cigányzenésze jelen van, Sovánka Sándor és 36. Rácz Laci vezetésével szomorú muzsika hangjai mellett kísérik utolsó útjára a magyar népdalok hivatott énekesét, aki dísze és büszkesége nem csak a magyar operett hajlékának, a Népszínháznak, de az egész magyar színjátszásnak.

Hegyi Aranka utóélete

Csemer Géza (1944- ) írót, drámaírót Hegyi Aranka legendás személye, szívszorító sorsa, sikereinek nagyszerűsége talán egy életre rabul ejti, és regényes alakja számos művének főszereplője. Egyebek mellett 1996. április 12- én a Fővárosi Operettszínházban Dobostorta címmel bemutatott monstre-operettjének a főszereplője is maga a nagy, egykori operettprimadonna. Hegyi Aranka életének állomásait, sorsának alakulását követhetjük nyomon egy operett keretjátékaként, zenében és prózában elbeszélve. A zenéjét Szakcsi-Lakatos Béla szerzi, és a főbb szerepeket Lehoczky Zsuzsa, Mednyánszky Ági, Raksányi Gellért, Kalocsay Zsuzsa (Aranka szerepében) játssza, Horváth Péter rendezésében.
A sztár és ünnepelt primadonnát, majd a beteg, magára maradt, és elfeledett egykori csillagot látjuk a színen; akinek szeszélyes sorsában testet ölt magyarság sorsa épp úgy, mint a cigánysors. A magánéletében balszerencsés primadonna küzdelmes pályája, a művészet eszközével harcoló magyar géniusz apoteózisaként jelenik meg Csemer Géza zenés játékában, később, A cigányprimadonna című zenés visszaemlékezésnek a vezérfonalát is Hegyi Aranka pályája adja, amelyet 2001. május 25- én mutat be először a Rácz Aladár Cigány Közösségi Házban, a Reneszánsz Roma Műhely alapítvány kebelén működő Cigány Színházi Társulás - Pécsett. A Népszínház öltözőjében játszódó visszaemlékezés a nagyszerű primadonna életének egy kiemelt szakasza kapcsán ad átfogó képet életéről, érzéseiről, művészetéről. Tilless Éva, illetve Seres Ildikó Hegyi Aranka szerepében, s mellette Füzesi Klári, Dorner Gyula, Fekete M. Zoltán, összjátéka adja a zenés visszaemlékezés élményét. Egyébként a darab 2001. őszén (szept. 8.) a Pécsi Horvát Színházban is előadásra kerül, itt Hegyi Aranka szerepét Seres Ildikó játssza.

Talán 2006-ban, amikor Hegyi Aranka halálának 100 évfordulóját ünnepelhetjük, szülővárosában Szabadkán elneveznek utcát a város nagy szülöttjéről.

Forrás:
Csemer Géza: Czinka Panna, Piros Karaván és egyéb színpadi művek - A Reneszánsz Roma Műhely Alapítvány kiadása, Bp., 2004
Jónás Alfréd: Színészéletrajzok - 1-7.kötet (kézirat) -OSZK Színháztörténeti tára
Csemer Géza szerk.: Hegyi Aranka - Napház-Khamoro Kisebbségi Kult. Intéz. Bp. 1996.
Magyar Színházművészeti Lexikon - Akadémiai Kiadó, Bp., 1994.
Csemer Géza: Habiszti - cigányok élete - étele - szerzői kiadás, Bp., 1994.
Színészmúzeum / Hegyi Aranka - Magyar Színházi Intézet kiadása, Bp., 1981.
Garay Béla: Hegyi Aranka / Régi szabadkai színészek - 7 Nap folyóirat, Újvidék, 1971.
Hont - Staud: SzínháziKISLEXIKON - Gondolat Kiadó, Bp., 1969.
Berczeli Anzelm Károlyné: A Népszínház műsora - Színháztudományi Intézet, OSZM kiadása, Bp., 1958.
Schöpflin Aladár: Hegyi Aranka - Magyar Színészeti Lexikon 1-3. Bp., 1932.
dr. Németh Antal: Színészeti Lexikon - Győző Andor kiadása, Bp., 1930.
Verő György: Blaha Lujza és a Népszínház - Franklin Társulat Kiadása, Bp., 1926.
Molnár Ferenc: Hegyi Aranka - Blaha Lujza emlékalbum, Bp., 1926.
Szomory Emil: A függöny előtt és a függöny mögött - 1914.