Huszonöt éves a beás írásbeliség
A beas ciganyok (akik legtobben elesen tiltakoznak,
ha romanak nevezik őket) eppugy ragaszkodnak
az anyanyelvukhoz, mint az eredeti, Indiabol ho-
zo" – de az evszazadok soran megannyi valtozason
atment, s tavoli, akar orszagonkent is tobb elterő
nyelvvaltozatra bomlo" – cigany nyelvet, a romanit
beszelők. Őnaluk azonban kulső kenyszer hatasara
szinten evszazadokkal korabban teljes nyelvcsere
ment vegbe. Ők azoknak a ciganyoknak az utodjaik,
akiket balsorsuk hajdan a roman fejedelemsegek-
be (Havasalfold, Moldova) vezete" , ahol is – ketes
dicsősegere a kereszteny vilagnak – rabszolgakka
te" ek őket. A szabadsaguk elvesztese melle" ad-
digi hagyomanyaiktol, szokasaiktol, neveiktől es
nyelvuktől is eltilto" ak őket. Azt, hogy a nyelvval-
tas nem uj keletű, leginkabb eppen az uj nyelvuk
bizonyitja, amely a roman nyelvnek egy igen regi,
olteniai-banati archaikus valtozata. Amikor ugyan-
is elkezdődo" a roman nyelv egysegesulesenek es
megujitasanak folyamata, ők mar kiszakadtak a
roman nyelvi kozegből. Valahogy ugy lehetne ezt
leginkabb elkepzelni, mintha egyszerre csak elenk
pa" anna egy magyar atyafi s ekesszolon a Halo" i
beszed es konyorges kozepkori magyarsagaval igye-
kezne velunk fecsereszni. „Latjatuk feleim szumtukhel
mik vogymuk? Isa pur es hogmu vogymuk” – tenne fel
es felelne meg azonnal a kerdest. Mi meg csak nagy-
jabol ertenenk, hogy mit mond, nem is sejtve, hogy
mire gondol, amikor a „mennyi milosztrol” kezd
papolni.
A beasok nepneve az o-roman banyasz szot őrzi,
ami viszont a beas ferfi aknak egykori sobanyakba
kenyszeriteseről tanuskodik. Kesőbb aranymosassal
is sokan foglalkoztak kozuluk. Nehany kutato ugy
veli, hogy a beasok csak a 19. szazad vegetől, az 1856-
os rabszolga-felszabaditas utan jelenhe" ek meg Ma-
gyarorszagon, ennek azonban a vezetekneveikben
nagy szamban megőrzo" magyar mestersegszavak
mondanak ellent. Maria Terezia rendelte ugyanis el,
hogy a ciganyoknak is kotelező vezeteknevet visel-
ni, s azok – igy volt kezenfekvő – zommel a foglala-
tossagbol adodtak. A lovari es romungro nepesseg
koreben ezert akad sok Kolompar, Rezműves, Kovacs
es Lakatos, mig a hagyomanyosan vesszőfonassal es
famunkakkal foglalkozo beasok kozt az Orsos, Ka-
nalas es Kalanyos csalad-nevű. A magyarok teknőva-
joknak, teknővajo ciganyoknak, esetenkent teknő-
soknek hivta őket, igy kulonboztetve meg csoport-
jukat a koznyelvben zenesz ciganyoknak, muzsiku-
soknak neveze" , elmagyarosodo" romungroktol es
az olah orszagok (a roman fejedelemsegek) felől – a
beasokhoz hasonloan tobb hullamban erkező – ci-
gany nyelvet beszelő olahciganyoktol (a lovariaktol).
A tortenelmi Magyarorszagon 1893 januarjaban
vegze" ciganyosszeiras kozel ketezer fakanalkeszi-
tő, ketszaz fele" i orsokeszitő s csaknem haromezer
teknőcsinalo felnő" ciganyt rogzite" . A csaladjaik
koreben mas szakmat űzőkkel (pl. szenegetőkkel)
mintegy ot es fel - hatezerre volt tehető, kiskoru
gyerekeikkel tizezer fele" lehete" a nepesseguk.
Baranyaban es Somogyban eltek kozuluk a legtobben,
s tobbseguk ma is a baranyai falvakban, kisebb re-
szuk Somogyban, Tolnaban, illetve Zala megyeben el.
A Kemeny Istvan veze" e 1993-as reprezentativ ci-
ganyvizsgalat soran felmert 450 ezer cigany ember-
ből 11,3 szazalek beszelte a beas, es 11,1 szazalek a
cigany (romani) nyelvet. Ezt lovari reszről igencsak
vita" ak, igyekeztek fi gyelmen kivul hagyni. A 2001-
es nepszamlalasnal ugyan beas nyelvre es romanira
is lefordito" ak a kerdeseket, s bejelőlhető volt az
egyik es a masik is anyanyelvkent, am a KSH megis
osszevonta a cigany es a beas nyelvet beszelők adat-
sorat, igy ma sincs egyertelmű adat a birtokunkban.
(Persze – fi gyelembe veve, hogy milyen kis cigany
nepesseget muta" ak ki a valosaghoz kepest – az sem
lehete" volna perdontő, ha nyilvanossagra hozzak.)
A beasok nyelve – amelyben cigany eredetű szo elvet-
ve sem talalhato – a latin nyelvcsaladba (a lovariake
az indo-irani nyelvek koze) tartozik. A romanon ki-
vul az olasszal, spanyollal, katalannal, franciaval es
portugallal is rokonnyelv. Tobb nyelvvaltozata is is-
mert: az argyelan (ami erdelyit jelent) es a muncsan
(amit zommel a Horvatorszag felől betelepult del-du-
nantuli es a hatar tuloldalan elő beasok beszelnek).
Utobbiak, a megnevezeseben velhetően Muntenia
neve őrződik, ami a regi Nagy-Havasalfolddel azo-
nos. A beasok koreben is folytak persze nyelvujula-
sok, szlav es főleg magyar kolcsonszavak kerultek a
nyelvbe, amelyek sajatos ragozassal, kepzessel bele-
simultak a mindennapos szohasznalatba. Mint min-
den elő nyelvben, a beasban is folytak termeszetes
Olvasóink talán nem is tudják, hogy a hazánkban élő cigányság két önálló nyelvet beszél, pedig így
van. Egy lovári és egy beás cigány ember találkozásakor, ha mindke" ő a saját anyanyelvét használja,
képtelen szót érteni egymással. Devla – mondja az előbbi Istenre, Dimizo – mondja az utóbbi. A ma-
gyarországi lovári romák baxt, amal, memelyi, kamipe, meripe szavakkal nevezik meg, a beás cigányok
viszont nurok, urták, lumină, plăkămincsé, marcsé néven illetik a szerencsét, a barátot, a gyertyát, a
szerelmet, a halált.
5303
szokepzesek az uj jelensegek, technikai eszkozok es
kornyezeti fogalmak megnevezesere, s vegbe me-
hete" szamos nyelvromlas is. Nagy botorsag lenne
tehat azt hinni, hogy a nyelvvaltozat azonos lehet
egykori onmagaval. (Papp Gyula 1600-ra becsuli a
beas beszedben forgo roman szavak szamat, amit
Gado Szilvia a beas szokincs kisebb hanyadanak
valoszinűsit.) Mara tehat a beas nemcsak a jelenlegi
romannal, hanem az o-romannal sem azonos, egyre
inkabb onallo nyelv jegyeit mutatja. Ezt ismerte el a
kulturalis kormanyzat, amikor 1996-ban a beas nyel-
vet is beemelte az allami nyelvvizsgaztatas, majd ta-
valy a nyelvi ere" segi vizsgak korebe.
Az ehhez vezető ut – az addig csupan szobeliseg-
eben letező nyelv rogzitese – első lepesekent 1982-
ben jelent meg Pecse" Papp Gyula „A beas ciganyok
roman nyelvjarasa” cimű tanulmanya es az ugyancsak
altala szerkeszte" „Beas-magyar szotar”. Ehhez az alig
ketszaz oldalas kis szojegyzekhez kothetjuk a beas
irasbeliseg kezdetet. (A karpati cigany nyelvjarasok,
a romani nyelvű szovegek rogzitese mar az 1800-
as evekben lenduletet ve" . Magyarorszagon, de – a
nemzetkozi tekintetben is kiemelkedő – Herrmann
Antal, Wlislocki Henrik es Habsburg Jozsef főherceg
munkassaga, valamint a cigany Ipolysagi Balogh Jan-
csi es Nagyidai Sztojka Ferenc reven az első felvirag-
zas a 19. szazad vegen ment vegbe.)
A most mindossze negyedszazados beas nyelvű
irodalom is a nyelvkonyv- es szotarszerkesztesek-
kel, a nyelv leirasaval kezdődo" . Amikor ily modon
megerősodo" a nyelvi identitas, a kutatoi buzgalom
a beasokrol szolo onallo neprajzi publikaciokhoz is
elvezete" , amelyek az eredeti mese-, monda, szo-
las- es nepdalgyűjtes reven visszahato" ak magara
a nyelvre is. Vegul megjelent es teret nyert a beas
szepirodalom is.
Beas nyelvkonyvvel előszor Orsos Anna jelentke-
ze" . 1994-ben megjelent konyve (Beas nyelvkonyv
kezdőknek – Pă lyimba băjasilor) tobb atdolgozo" es
javito" kiadast is megert. A Beas nyelvkonyv – Pă
lyimba băjasilor 1997-ben, a Beas nyelvkonyv – Pă
lyimba băjasilor szkrij itură 2002-ben jo" le a nyom-
dagepről.
Varga Ilona kilencezer szavas „Beas-magyar, magyar-
beas szotar”-a 1996-ban jelent meg. Orsos Anna Beas
– magyar keziszotarat (Vorbe dă băjas) egy evvel ke-
sőbb, Magyar – beas keziszotarat (Vorbe dă ungur)
pedig 1999-ben es 2004-ben adtak ki. Ezeket egy
2002-ben osszeallito" „Beas – magyar igeszotar”-ral
egeszite" e ki. Palmaine Orsos Anna azota is szak-
cikkek soraban foglalkozo" a beas nyelv hasznala-
taval, irasbelisegevel es helyzetevel, egyik fontos al-
lapotfelmerő tanulmanyat Varga Arankaval kozosen
jegyezte. Varga Aranka „Meseora” cimű pedagogiai
tanulmanyara (2000) is erdemes odafi gyelni.
Egy ilyen emlekezesből a beasokkal kapcsolatos
szakcikkek szerzői teljesseg igenye nelkul tortenő
felsorolasa sem maradhat el. Meg kell tehat emliteni
Bodi Zsuzsanna, Derdak Tibor, Eperjessy Ernő, Fleck
Gabor, Gado Szilvia, Ignacz Janos, Kardos Ferenc,
Cs. Mayer Katalin, Orsos Janos, Szalai Andrea, Szapu
Magda, Szuhay Peter, Talos Endre, Vajda Imre, Var-
nagy Elemer es Virag Tunde nevet. Kulon kell szol-
ni Kalanyosne Laszlo Julianna munkassagarol, aki az
őcsenyi beas ciganyok szokas- es hiedelemvilaganak
teljes korű felterkepezesevel, szamos tanulmanyaval
szerze" maganak tudomanyos hirnevet.
Nehai Orsos Jakab elbeszelesei es novellai (a Gyoke-
rezes es az Aki hallja, aki nem hallja cimű kotete-
ben es a folyoiratokban is) rendre a beas ciganyok
vilagat ideztek. Ugyanugy magyar nyelven, mint
Kalanyos Istvan 2005-ben magankiadasban megje-
lent „Ciganynak szule" em” cimű memoarkotete.
Kalanyos Monika, a festőművesz-koltő szinten a ma-
gyarnyelvű irodalmat gazdagito" a, gazdagitja, de
a beasok is roppant buszkek ra. (Egyebkent Orsos
Jakab gyűjto" e a Bari Karoly altal magyarra fordito"
beas nepdalt: a Zold az erdő, zold a hegy is… kez-
detűt, amelyet sokaig himnuszanak tekinte" a teljes
magyarorszagi ciganysag.)
Amikor megjelentek az első magyarorszagi cigany
folyoiratok es magazinműsorok meg nemcsak azt
ereztek kotelesseguknek, hogy a lovari cim melle a
masik anyanyelven is odabiggyesszek a megneve-
zest, igyekeztek időnkent beas szovegkozlest is ejte-
Teknõvájó cigány
Neuhauser Ferenc akvarellje 1806-ból
5304
ni (legtobbszor magyarul). Bari Karoly folklor-gyűj-
teseiből valoga" ak (a „Tűzpiros kigyocska” beas
nyelvű eredeti szovegvaltozatait is tartalmazo kotet
1994-ben jelent meg), de Konrad Imre es Varga Ilona
versforditas-kiserletei is helyet kapha" ak.
1984-ben a gyulai Erkel Ferenc Muzeumban tarto"
kiallitas anyagabol allito" ossze tarlatvezető ki-
advanyt Bencsik Janos „A teknővajo ciganyok (Egy
etnikai csoport ismeretehez)” cimmel, amelyben
nehany beas nepdalnak is helyet szorito" . Kovalcsik
Katalin is a zenetudomanyok felől mutato" fel fon-
tos nyelvi szovegeket. A „Karacsonyi koszontes a
beas ciganyoknal” cimű tanulmanyat 1991/92-ben, a
„Florilye dă primăvară – Tavaszi viragok” cimű beas ci-
gany iskolai enekeskonyvet 1992-ben, majd 1994-ben
adtak ki. 1998-ban aztan osszegezte „A beas cigany
nepzene szisztematikus gyűjtesenek első tapasztala-
tai”-t is. A Hadhazy Antal altal szerkeszte" es ugyan-
csak 1998-ban kiado" „Enekeskonyv is tartalmazo"
beas nepdalokat. „Balatoni nadas berek” cim mogo"
előbb Tengerdi Győző (1996), majd Tengerdi Győző
es Orsos Anna kozosen (1998) jelentete" meg egy
beas cigany nepdalgyűjtemenyt. A beas nepdalok
modern feldolgozasaval es előadasaval igen komoly
erdemeket szerze" a nyelv eletben-tartasaban es el-
ismerteteseben a Kanizsa Csillagai egyu" es, de a Kalyi
Jag is, amikor tudatosan vi" szinpadra es rogzite"
hangzoanyagra beas dalokat is.
A nepmesek gyűjtese es kozreadasa is fontos feladat
volt. Balogh Matyas őrtilosi beas mesemondo nepme-
seit Eperjessy Ernő rogzite" e es adta ki 1991-ben „A
harom sorsmadar” cimmel. 1994-ben Kovalcsik Ka-
talin es Orsos Anna keszite" ek egy beas cigany is-
kolai nepmesegyűjtemenyt (Fata ku păru dă ar – Az
aranyhaju lany), melynek – meg az evben megjelent
– masodik kotetet mar egyedul Orsos Anna jegyez-
te. A Kovalcsik Katalin - Konrad Imre - Ignacz Janos
jegyezte „Aminy ku putyere - Bator emberek” beas
cigany torteneteket, szokaselbeszeleseket es mese-
ket kinalt az iskolas gyermekeknek. 2002-ben aztan
ujabb ket jelentős kotet kerulhete" a beas konyves-
polcra. Kalanyos Terezia beas es magyar nyelvű beas
mesegyűjtemenye (Nauă korbj – A kilenc hollo), il-
letve a beas mesekből Gidane Orsos Erzsebet – Lantos
Gabor altal szerkeszte" „Minukă” cimű ketnyelvű
kotet.
Nagycsoportos ovodasokat es a betűvetessel birkozo
kisiskolasokat celozta meg Gidane Orsos Erzsebet
„Pamacs az iskolaba indul – Pamacs sză purnyestye
in iskulă” cimű kepeskonyve (2000), de a Derventics
Janosne - Pinterne Kusmiczk Anna - Lothne Kiss Vik-
toria - Fazekas Zoltanne szerkesztőnegyes „Kenyve
ku forme – pă lyimbă dă băjas si dă ungur” cimű
kepes olvasokonyve is (2005). Ez beas cigany abecet,
verseket, beas mondokakat, talalos kerdeseket, nepi
mondasokat es meseket tartalmazo" . Cigany gyere-
kek kepeit tartalmazta „Madarakbol le" unk” cimű
kotete, melynek szoveget Kalanyos Terezia ulte" e at
beasra.
Vegul az igazi nagy műforditoi teljesitmenyek is
megjelentek. Ezek soraban feltetlenul szot kell ejteni
Konrad Imre jobb sorsra erdemes Jozsef A" ila-, Pi-
linszky Janos-, Bari Karoly-, Nagy Laszlo- es Utassy
Jozsef-forditasairol, amelyek kulonboző folyoiratla-
pokon porladnak es sargulnak. (Konrad mar regen
kierdemelte egy onallo forditaskotet megjelentete-
set, csak akik tehetnek, nem fi gyelnek ra. Ovek a
szegyen!). Orsos Anna Kovacs Jozsef Hontalan gye-
rekverseiből tobbet is beasra fordito" a. Nem kiserte
kulonosebb sajtovisszhang, pedig igazan melto le"
volna ra: 2001-ben Orsos Anna, Orsos Janos es Orsos
Sandor teljesitmenyekent Petőfi Sandor Janos viteze-
nek teljes beas forditasa. A legutobbi nagy szenza-
ciot Kalanyos Terezia kelte" e, aki Jokai Mor „A ci-
ganybaro” cimű művet ulte" e at beas anyanyelvere
2003-ban (Barou-l dă cigan).
A mogo" unk levő negyed szazad a bizonysag ra,
hogy a beas nyelv eletkepes, alkalmas a műveszi er-
tekteremtesre, a beas ciganysag pedig sokat tesz a
nyelv eletben tartasaert.
Persze az kulonosen faj nekik, ujabb es ujabb arcul-
csapaskent elik meg, ha a masik anyanyelvet besze-
lő ciganysag kisemmizi, mellőzi őket. Egyetlen beas
cigany nev sem kerult peldaul az anyakonyvezhető
cigany nevek koze (a jegyzek szerkesztője az OCO
megbizasabol dolgozo" ). Csak lovari felirat volt az
Izraelbe, a Yad Vashem intezetbe indult kuldo" seg
emlektablajan, amely a roma holokauszt magyaror-
szagi aldozataira emlekeztet, de a serelmeket lehetne
meg hosszasan sorolni… (Ma mar kevesszer idezik
azt a nemet fi lozofust – de e" ől meg igaz, amit allit
– aki azt mondta: „soha nem lehet szabad az a nep,
amelyik egy masik nepet elnyom.”)
Most azonban unnepelhet a beassag (bar tartok
tőle, a csendes evfordulo szokas szerint senki mas-
nak nem fog feltűnni). Az irasbeliseg megszuletese
minden nepnek, etnikumnak nagyon fontos. Hogy
mennyire? Jozsa Marta „A nyelv banalitasa” cimű
irasabol gyonyorűen kitetszik. Miutan egy falusi is-
kolaban beas gyerekek a sajat nyelvukon elkarom-
kodtak magukat a rovasara, elarulta, hogy erti mit
beszelnek. Megalkudtunk – irta – ha jarnak iskolaba,
megtanitom őket az anyanyelvukon irni. „Percekig
tatva maradt a szajuk a dobbene" ől, amikor a tablan
megla" ak: tenyleg leirhato az, amit ők beszelnek.
Azt mondtak: most mar vilagosan latjak, hogy ők is
olyan gyerekek, mint azok, akiknek a tanaraik nem
tilto" ak meg, hogy az iskolaban az anyanyelvukon
szoljanak. Ugy ereztek, a balsorsnak vege: nem csak
mondhato, de irhato szavaik is vannak, a parbeszed
eztan csak szotar kerdese. Meg voltak győződve ar-
rol, hogy ilyen egyszerű az egesz… Meg nem tud-
tak, hogy a gonosz a reszletekben bujkal…”
Hegedűs Sándor
5305
