A következő címkéjű bejegyzések mutatása: MÉDIA ÉS TÁRSADALOM ○ MEDIÁRIUM BEREK SÁNDOR CIGÁNY/ROMA REPREZENTÁCIÓK/ÖNREPREZENTÁCIÓK ÉS A BEFOGADÓK KAPCSOLATA. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: MÉDIA ÉS TÁRSADALOM ○ MEDIÁRIUM BEREK SÁNDOR CIGÁNY/ROMA REPREZENTÁCIÓK/ÖNREPREZENTÁCIÓK ÉS A BEFOGADÓK KAPCSOLATA. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. október 30., vasárnap

MÉDIA ÉS TÁRSADALOM ○ MEDIÁRIUM-BEREK-CIGÁNY/ROMA REPREZENTÁCIÓK/ÖNREPREZENTÁCIÓK ÉS A BEFOGADÓK KAPCSOLATA SÁNDOR-

MÉDIA ÉS TÁRSADALOM ○ MEDIÁRIUM

BEREK SÁNDOR

CIGÁNY/ROMA REPREZENTÁCIÓK/ÖNREPREZENTÁCIÓK
ÉS A BEFOGADÓK KAPCSOLATA
1. A probléma
A cigány/roma reprezentációk/önreprezentációk és a befogadók kapcsolata címő tanulmány
azt kívánja érzékeltetni, hogy a befogadók a felkínált cigány/roma reprezentációk elemeibıl
mit fogadnak el és mit utasítanak el, milyen elemekkel azonosulnak, és milyen elemek alkotják
a nem-azonosság repertoárját, ezek közül melyek stabilak, rögzültek és ismétlıdıek. Az
elemzés a téma kontextusának meghatározása után bemutatja egy kiválasztott periódusban
a RomNet1 címő internetes honlap témarendszerét és ebben a tankönyvek–oktatás–reprezentáció
tematika relatív jelentıségét, majd a RomNet Fórum2 így kijelölt témáiban a cigány/
roma reprezentációk elemeinek a hozzászólásokból az elfogadás-elutasítás aktusaival
kibontakozó struktúráit, végül következtetéseket fogalmaz meg a diskurzus állapotáról, és az
elfogadás-elutasítás aktusait a kontextus szerkezetével magyarázza.
2. A kontextus
A roma identitás átépítésének történeti folyamatát és problematikáját európai keretben
értelmezve, Slawomir Kapralski3 állapította meg, hogy tudatos kísérlet folyik a nem területi
alapon szervezıdı etnikai-nemzeti csoport elfogadott státuszának elérésére. Ez Ian
Hancock nemzet-meghatározása – nem politikai, autonóm etnikai csoport, függetlenül a
méretétıl és attól, hogy van-e saját területe – és nacionalizmusdefiníciója – egy néppel való
azonosság tudata és törekvés ennek az azonosságtudatnak a megerısítésére, amely elvezet
oda, hogy a többségi társadalom a történelmi, kulturális, nyelvi, politikai, vallási vagy más
jellegő összetartozás alapján önálló népnek ismerje el – segítségével értelmezhetı.
Az etnikai revitalizáció folyamata mint önálló és addig figyelmen kívül hagyott magyarázó
tényezı oktatásszociológiai összefüggésben Magyarországon már az 1980-as
évek végén megfogalmazódott,4 szándéka szerint korrigálva az intézményrendszerben
érvényes értelmezéseket és a pedagógiai gyakorlatokat. Az 1990-es évek elején a cigány
kultúra rendszerét vizsgálva és a cigánykutatásokat áttekintve Csongor Anna és Szuhay
Péter a cigányságot már nemzetiségként határozta meg: ,,Az a tény, hogy a cigányság
etnikai integrálódásának folyamata viszonylag új kelető jelenség – s természetesen
számtalan ideologikus, mesterséges, kulturális szintetizáló eljárást igényel – nem változtat
azon, hogy ma Magyarországon a cigányság egyértelmően nemzetiség.”5 Kritériumaik
között – a többségi társadalom általában kirekesztı és megbélyegzı vele szemben,
cigányként tartják számon és nyilván és ezt felismeri, összetartozását önmeghatározásként
fogadja el, rendkívül zárt etnikus endogámiát dolgoz ki, melyben három alrendszert
mőködtet, a magyar, a cigány és a román anyanyelvőek közösségeit – nem szerepelt a
közös nyelv létezése.
A folyamat gyorsaságát mutatja, hogy az 1990-es évek közepétıl az etnikai csoportok
kulturális integrációjának és a nemzeti kultúra megalkotásának, a kulturális másság
kidolgozásának jelenségeirıl és problémáiról lehetett beszélni: ,,A cigány etnikai csoportok
integrálásához megközelítıen egységes kulturális nyelv kialakítására és egy köBEREK
SÁNDOR ○ CIGÁNY/ROMA REPREZENTÁCIÓK/ÖNREPREZENTÁCIÓK…
102
zösen beszélt kulturális dialektus elfogadtatására van szükség. Meg kell tehát teremteni
annak a cigány nemzeti kultúrának az alapjait, amelyet a cigányság különbözı csoportjai
egyaránt elfogadnak, s ’kötelezınek’ tekintenek.”6
Az ezredforduló utáni évtized elsı harmadában továbbra is ez a konfliktusos folyamat
zajlott. ,,Ma Magyarországon, miközben a cigány etnikai csoportok értelmiségi
képviselıi a csoportok közötti kulturális integráció megalkotásán dolgoznak, a népi
kultúra szintjén még a csoportok közötti ’állóháborút’ érzékelhetjük.”7 Visszautalva az
1990-es évek közepének helyzetértelmezésére: ,,…korábban a három etnikai csoport
között egy szimbolikus és egy valóságos presztízsharc folyt. A cigány csoportok közötti
hierarchia végsı megállapítása volt az egyik tétje e küzdelemnek, másfelıl pedig annak
eldöntése vált fontossá, hogy ki valójában az autentikus cigány.”8 Az önmeghatározó
képesség jelentıségét a magyarországi roma politikai elit tagjai is megfogalmazták: ,,Az
identitás, a köztársaság, a demokrácia és az emberi, állampolgári jogok azok a kérdések,
amelyek mentén a mai romapolitikát meghatározhatjuk.”9
De miért emelkedhet meg és léphet a közvetlen politikai célok sorába az identitás
témája? ,,Tudomásul kell vennünk, hogy a romák roma identitása archaikus, hagyományos
roma közösségi ’belsınek’ nevezhetı, különféle közösségi azonosságokat is hordoz,
azonban megkülönböztetve ettıl, a nem roma közösség romaképét is tartalmazza a
’romának, cigánynak’ nevezett identitás, amely külsı eleme a roma identitásnak. Ezekkel
a külsı elemekkel vagy azonosulnak a romák vagy nem. De mivel nem önazonosulási
folyamatból erednek, így a roma identitás részeként való megjelenésük lelkileg is,
szociálisan, szociálpszichológiailag is anakronisztikus. Hiszen hogyan lehet a roma identitás
része az, ami nem is önazonos, nem önmeghatározó élmények eredménye? Ebbıl
következıen maguknak a romáknak is ellentmondásos: hol alkalmazkodóan elfogadó,
hol elutasított ezeknek a külsı, többnyire elıítéletes identitáselemeknek az énképükben
való helyük. Az ilyen elutasított kisebbségi identitáselemeknek a szomorú sorsa mégsem
az, hogy kirekesztıdnének a közösség, az egyén azonosságtudatából, hanem az, hogy
ezekkel a roma közösségek és tagjaik nap mint nap magukban és a gádzsókkal megküzdenek;
leküzdendı és frusztráló tudati tartalomként élik meg: vagyis ekként is anakronisztikus
részei az identitásuknak.”10
A Slawomir Kapralski és a Szuhay Péter által jelzett státuszigény megtalálható az általános
iskolai cigány népismereti tankönyvek szerzıinek szándékai között: ,,Nyelve nélkül
a cigányság nem szállhat sikeresen síkra az ıt oly jogosan megilletı nemzetiségi jogokért.”
11 Meghatározó elemként kimutatható a dominancia és az autentikusság problematikájának
megjelenése és beépülése az ismeretek strukturálásának folyamatába. A népismeret
elsajátításának lehetséges eredménye a környezet, a rokonok, a család, az egyén
önfelértékelıdési folyamata, a kapcsolatok elmélyülése, a társadalmi integráció lehetısége,
a roma/cigány kultúra és nyelv elsajátítása mellett az identitás rekonstrukciója a
kétnyelvőség és a nyelvi asszimiláció körülményei között: ,,A népismereti tankönyv
megalkotásának legfontosabb célja ennek a tudásnak az elsajátítása, mert az identitás
helyes értelmezése majdnem olyan fontos feladat, mint az írás és olvasás elsajátítása.”12
3. Reprezentációs konfliktusok:13 a RomNet Fórum és a tankönyv–oktatás tematika:
a cigány/roma reprezentációk a társadalom terében
Milyen a RomNet Fóruma? A RomNet önmeghatározásában a honlapot roma fiatalok
önszervezıdve szerkesztik. Az egyik hozzászóló (2003. május 25. – Az egri kórház cikkéhez)
értelmezésében ,,A fórum egyik nagy elınye, hogy itt nem látszik a bıröd színe,
és senki nem tudja nemzeti, etnikai hovatartozásod. Tehát mindenki megırizheti inkogMÉDIA
ÉS TÁRSADALOM ○ MEDIÁRIUM
103
nitóját. Tehát amikor a fórumon egy vita elindul, akkor nem a roma és nem roma vita
kezdıdik el, hanem a gondolatok vitája. Ki ezzel, ki azzal ért egyet.” A RomNet Fórum
tematikája és alanyainak önmeghatározása, önmeghatározásaik bemutatása etnikus és
nem etnikus alakzatokat egyaránt teremthet, ezért nem alkalmas elızetesen és utólagosan
a hozzászólók etnikus azonosítására, míg a megszólalások alacsony elemszáma miatt
nem volt értelmezhetı a módszertani reprezentativitás szempontjából. Több téma nem
vagy csak mérsékelt érdeklıdést keltett, nem vagy csak néhány hozzászólást indukált.
A RomNet Fórum archívuma 2005. június 24-én kilencvennégy témát tartalmazott: az
elsı téma bejegyzése 2003. február 9-én történt, az utolsó 2005. június 20-án jelent meg a
honlapon. Az elemzésben csak a lezárt konstrukciókat vettem figyelembe.
Mit érzékelhetünk akkor, ha a reprezentáció témáját tekintjük meghatározó diszkurzív
elemnek? Azt tapasztaljuk, hogy a reprezentálódás sokféle összefüggésben tematizálódik
és a RomNet Fórum témáiból tizennyolc volt értelmezhetı a reprezentálódás problematika
megnyilvánulásának, de ezeknek a diskurzusoknak az idıtartama rövid, és a
hozzászólások száma viszonylag kevés. Önálló problematizációnak, a cigány/roma reprezentáció
téma minden más összefüggéstıl mentes megjelenéseként vagy kizárólagos
diszkurzív kiindulópontjaként, tizenegy téma bizonyult,14 amelybıl azonban négy az
etnicizált nemi reprezentációt artikulálta.
Mit figyelhetünk meg a roma reprezentációk és a befogadók kapcsolatát a tankönyvek
és az oktatás nyelvi hálózatába helyezve? Az elsı keresni kívánt kifejezés a
,,tankönyv”, míg a keresés a hozzászólások teljes szövegére vonatkozott. A hozzászólások
száma három volt, amely három témát érintett.15 Egy hozzászólás a ,,Nyelv és aszszimiláció”
témájában 2003 márciusában a roma nyelvoktatás intézményesítésének lehetıségeit
taglalta, egy másik (Az egri kórház cikkéhez) 2003 májusában a kisegítı iskolák
problematikáját dialogizált formában értelmezte, a harmadik pedig (az ,,Új roma tömörülést
hozna létre Horváth Aladár” témában) 2003 augusztusában a környezet védelmére
nevelés és a pedagógusok kapcsolatát mutatta be különbözı nézıpontokból.
A második keresni kívánt kifejezés az ,,oktatás”, míg a keresés a hozzászólások teljes
szövegére vonatkozott. A hozzászólások száma negyvenkilenc volt, huszonkét témát érintve.
A roma reprezentációk és befogadók kapcsolatával négy olyan hozzászólás foglalkozott,
16 amely illeszkedett az oktatás tematikához. A ,,Mirıl ismerszik a cigány?” téma
2003 júniusában hatszáz rendırrel, zászlósokkal és tiszthelyettesekkel, készített felmérés
eredményeit, a rendıri gyakorlatokat meghatározó roma reprezentációs rendszert és annak
szervezıdési módját, a ,,roma gyereknek roma tanár, roma bőnözınek roma rendır” ironizált
koncepcióját alkalmazva, leleplezı riport formájában ismertette a roma rendır önbemutatás
lehetıségét és a szervezet tagjainak etnikus önbemutatását kizáró technikáit. A
roma reprezentációs rendszert az önmeghatározás elutasítása, megkövesedett, diszkriminatív
és kizáró sztereotip elemek, illetve a bőnözés ,,tapasztalati” kategóriái formálták, ezek
közül az utóbbi megalapozta a roma társadalom ,,szociális leírását”. Így: ,,A muzsikus
cigányok már asszimilálódtak a társadalomba. Muzsikus cigánynak nevezik a cigány értelmiséget
– a rendırök szerint nekik nincs identitástudatuk –, a legális kereskedıket és
vállalkozókat. A rendıröknek nincs negatív véleményük róluk, igaz – elgondolásuk szerint
– ık maguk is elhatárolódnak a cigányoktól.”
A ,,Cigány Kézbıl nem esznek” témához 2005 márciusában érkezett hozzászólás a
reprezentációk hitelessége és az etnikus identitás szoros kapcsolatát állította, ebben az
etnikus identitás központi elemei a cigány nyelvek, karakterizálója a roma kultúra és
népismeret oktatása, amelynek célja az etnikus identitás helyreállítása és a sikertelen
asszimiláció következményeinek felszámolása. Az elutasított többségi reprezentációk
negatív szociális jegyek halmazai: ,,szegénység és a nyomor, kitaszítottság”, valamint a
BEREK SÁNDOR ○ CIGÁNY/ROMA REPREZENTÁCIÓK/ÖNREPREZENTÁCIÓK…
104
,,bőnözés, prostitúció, mőveletlenség, komplexus zavar”. A támogatott önreprezentáció
ennek ellentéteire épül, a cigányok/romák ,,polgárosodó”, iskolázott, szakmákkal rendelkezı,
határozott etnikus identitással rendelkezı csoportot alkotnak. A többségi reprezentációk
egyéb határteremtı, kizáró konstrukciós jegyei a rasszjegy tulajdonítás
(,,látható arcjegyein származása”) és a történeti jelenlét elutasítása (,,úgy kezeli a romákat,
mintha új jövevények lennének”).
Az ,,Ön szerint ki a cigány” témához 2005 júniusában egy szerzıtıl két egymást kiegészítı
hozzászólás érkezett. A hozzászóló úgy vélekedett, hogy a romák többségének
önmagáról és a többségi társadalomnak a romákról hiányos a tudása, mert nem oktatják
a roma történelmet. Ezt a hiányt az általános iskoláknak, a roma pártoknak és a roma
médiáknak kellene pótolniuk. Az eredet és a nyelv ismeretének elfelejtése identitászavart
okoz, ,,komplexusokat” teremtett egyes roma csoportokban, és ez a folyamat vezetett
el Magyarországon a roma csoportok társadalmi integráltságának csökkenéséhez.
4. Következtetések: a diskurzus állapota
A tankönyvek–oktatás–reprezentáció tematika relatív súlya alacsony volt a kiválasztott
periódusban. A „tankönyvek” három Fórum-témával (,,Nyelv és asszimiláció”, ,,Az egri
kórház cikkéhez”, ,,Új roma tömörülést hozna létre Horváth Aladár”), az „oktatás”
szintén három Fórum-témával (,,Mirıl ismerszik a cigány?”, ,,Cigány Kézbıl nem esznek”,
,,Ön szerint ki a cigány?”) kapcsolódott össze. A ,,tankönyv” és az ,,oktatás” témákhoz
egyaránt négy-négy hozzászólás tartozott.
Önállóan és rendszeresen a tankönyvek–oktatás–reprezentáció tematika nem fogalmazódott
meg a RomNet Fórumán, nem hozott létre nyilvános diszkurzív rendszert, de
megfigyelhetı volt több különbözı összefüggésben és különbözı tematikai pontokból
kiinduló diszkurzív kezdeményezés.
5. Magyarázat: a kontextus szerkezete
5.1. A kontextus alapváltozata
A kontextus alternatív forgatókönyveit és mőködésének rendszerét az 1990-es évek
közepétıl ismerjük Lázár Guy 1987-ben és 1992-ben készült felmérések adataira épülı
elemzésébıl, amelyben az 1973 és 1992 között készült közvélemény-kutatások eredményeit
is felhasználta.17 Elemzésének tárgyát a magyarokról és a magyar nemzetfogalomhoz
kapcsolódó kisebbségekrıl – a szórványmagyarság, a magyar kisebbségek, a hazai
nemzetiségek, a cigányok és a zsidók – alkotott reprezentációk képezték, amelyeket
attribúciós listák, az egyes tulajdonságok összekapcsolódásával kialakuló attribúciós
minták, valamint az egyes attribúciós minták kialakulásában meghatározó társadalmi
tényezık és attitődcsoportok leírásával azonosított.
A cigányokról alkotott képben a kedvezıtlen tulajdonságok – ezen belül az érintkezéssel
és az életmóddal kapcsolatos normák megszegésére utaló elemek – domináltak.
Ezek a tulajdonságok 1987-ben 5 attribúciós mintába – kulturálatlanok, barátságosak,
individualisták, összetartóak és versenyképesek –, 1992-ben 4 attribúciós mintába –
kulturálatlanok, barátságosak, individualisták és összetartóak – rendezıdtek. Következtetése
szerint: ,,A cigánysággal szembeni jó- vagy rosszindulat nem abban nyilvánul
meg, hogy az emberek ’jóknak’ vagy ’rosszaknak’ tartják-e a cigányokat (mert szinte
kivétel nélkül ’rosszaknak’ tartják ıket), hanem abban, hogy ’javíthatóaknak’ vagy ’javíthatatlanoknak’
tekintik-e ıket.” A cigányságot mint asszimiláns csoportot inkább
MÉDIA ÉS TÁRSADALOM ○ MEDIÁRIUM
105
elutasították (nem ,,rendes” emberek, megengedhetı velük szemben kényszer alkalmazása,
nem illeszkednének be, nem szükséges támogatásuk és esetleg elkülöníthetıek),
mint önálló etnikumot azonban inkább elfogadták (a cigány hagyományok megırizhetıek,
a kulturális teljesítmények elismerhetıek és nem szükséges elmagyarosodásuk).
A cigánysággal kapcsolatos attitődök 1987-ben 4 rendszerbe – a cigány identitás megırzése
(szegregáció kizárása), integráció-ellenesség, asszimiláció (kényszer alkalmazása) és
autonómia (szegregáció) –, 1992-ben 3 rendszerbe – integráció-ellenesség, a cigány identitás
megırzése (szegregáció kizárása) és integráció-asszimiláció (kényszer kizárása) – szervezıdtek.
Az attitődök hátterében felfedezhetı a politikai vagy államnemzet és a nyelvi-etnikai
vagy kultúrnemzet modellek hatásrendszere, de ezek a modellek hajlamosak a kettıs vagy
többes etnikai identitás el nem ismerésére, a nyelvi-etnikai vagy kultúrnemzet modell pedig
ezen túl arra is, hogy a kisebbségeket olyan külcsoportoknak minısítse, amelyek az állampolgárok
közösségébe beletartoznak, de a nemzetnek már nem részei.
Lázár Guy a téma fogalmi rendszerének felépítése – mint az ,,identitás-aggregátumok”,
a státusidentitás és a kulturális identitás – mellett a lehetséges etnikai konfliktusok
Susan Olzak-féle tipológiáját kibıvítette, a tipológiában az asszimilációs és a versenyhelyzetbıl
fakadó konfliktusokhoz a többséget átható identitásválságokból, paradigmaváltásokból
eredı konfliktusok mechanizmusát rendelte hozzá. A nemzeti önmeghatározás
két ,,etnikai játszma” eredménye. ,,Az egyik játszmának a társadalmi fejlettség, a
civilizációs-kulturális lejtın való elhelyezkedés a tétje, a másodiknak pedig a nyelvikulturális
identitás erısítése. Az elsı játszmában csak azok a kisebbségek jutnak szóhoz,
amelyek a társadalmi fejlıdésben elért szintjük, érdekérvényesítı képességük szempontjából
markánsan eltérnek ’a’ magyaroktól. Ezek a kisebbségek a lejtın való elhelyezkedésüktıl
függıen negatív vagy pozitív referenciacsoportokként jelennek meg, és ennek
megfelelıen identitáserısítı vagy identitásgyengítı szerepet játszanak. A második játszmában
mindegyik kisebbség szóhoz jut, de ebben mind a negatív, mind a pozitív referenciacsoportok
olyan, más nyelvi-kulturális jellemzıkkel rendelkezı külcsoportokként
jelennek meg, amelyek a politikai nemzethez való tartozásuk miatt gyengítik ’a’ magyarok
kulturális identitását, és a nyelvi-etnikai nemzethez tartozó kisebbségek jelennek
meg identitáserısítı ,,belcsoportokként”.18
5.2. A kontextus stabilitása és elmozdulása
A RomNet Fórum világa a tankönyvek–oktatás témakonstrukcióban olyan diskurzuselemeket
tartalmazott, amelyek arra utaltak, hogy a cigány/roma reprezentációk /önreprezentációk
problematizálódásában az alternatív forgatókönyvek rendszerében nem következett
be átalakulás. A cigány/roma identitás átépítésének folyamatában a kontextus
rögzülése volt érzékelhetı. A kontextusban azonban más összefüggésekben elmozdulások
is bekövetkeztek, így szervezeti háttér nélkül formálódik, és egymáshoz kapcsolódik
a szociális integráció biztosításának, az emberjogi elvárások társadalmi rögzítésének és a
nemzetiségi kulturális intézményrendszer megteremtésének igénye. A civil politikai
programokban a reprezentáció/önreprezentáció jelentıségére és intézményesítésének
fontosságára mutat az, hogy a nemzetiségi kulturális intézményrendszerre vonatkozó
elképzelésekben színház, múzeum és kutatóközpont, mővészeti és kulturális központ
létrehozása mellett napi megjelenéső roma sajtó, országos rádiós és televíziós mősorszolgáltatás
szerepel. Ez már a romák önálló és saját történetének alternatívája, amely
nyitott a múltra és nyitott a jövıre.
BEREK SÁNDOR ○ CIGÁNY/ROMA REPREZENTÁCIÓK/ÖNREPREZENTÁCIÓK…
106
JEGYZETEK
1 http://romnet.hu, 2005. 06. 24.
2 http://forum.romnet.hu, 2005. 06. 24.
3 Slawomir Kapralski: Identitásépítés és holocaust: a roma politikai nacionalizmus. Amaro Drom 1999 október,
www.amarodrom.hu/archivum/2001/0101/text10.htm és 0102/text6.htm , 2002. 11. 12.
4 Forray R. Katalin – Hegedüs T. András: A cigány etnikum újjászületıben. Tanulmány a családról és az
iskoláról. Budapest, 1990., Akadémiai, 5–133.
5 Csongor Anna – Szuhay Péter: Cigány kultúra, cigánykutatások, BUKSZ 1992, 245.
6 Szuhay Péter: Cigány kultúra, A magyarországi cigány etnikai csoportok kulturális integrációjáról és a
nemzeti kultúra megalkotásáról, BUKSZ 1995, 333.
7 Szuhay Péter: Akiket cigányoknak neveznek: akik magukat romának, muzsikusnak vagy beásnak mondják,
In.: Reisz Terézia – Andor Mihály (szerk.): A cigányság társadalomismerete. Iskolakultúra-könyvek 13.
Pécs, 2002., Iskolakultúra, 30.
8 Uo.: 9.
9 Horváth Aladár: Gázsó és roma köz–társaság? Népszabadság, 2003. május 24., hétvége, 5.
10 Uo.: 5.
11 Hegyi Ildikó–Ignácz József: Cigány népismereti tankönyv az általános iskola 6. osztálya számára. Kézirat, 9.
12 Hegyi Ildikó – Ignácz József: Cigány népismereti tankönyv az általános iskola 5. osztálya számára. Kézirat, 3.
13 A reprezentációs konfliktusok kontextualizálásához: Fleischmidt Margit: Multikulturalizmus: kultúra, identitás és
politika új diskurzusa, 7–28.; Fleischmidt Margit (szerk.): Multikulturalizmus, Budapest, 1997., Osiris–Láthatatlan
Kollégium, 5–202.; Kovács Éva: Identitás és etnicitás Kelet-Közép-Európában, 7–22., Fedinec Csilla (szerk.):
Társadalmi önismeret és nemzeti önazonosság Közép-Európában, Budapest, 2002., Teleki László Alapítvány, 5–
279.; Fosztó László: Van-e cigány nemzettudat?, 207–224., Fedinec Csilla (szerk.): Társadalmi önismeret és nemzeti
önazonosság Közép-Európában. Budapest, 2002., Teleki László Alapítvány, 5–279.; Csepeli György–Örkény
Antal–Székelyi Mária: Hogyan lesz az ember cigány. Kritika, 1999. 3.; Terestyéni Tamás: Fekete pont, A középiskolai
történelem- és társadalomismeret-tankönyvek romákkal kapcsolatos tartalmai. Beszélı, 2004/05, 1–16.,
beszelo.c3.hu, 2004. 10. 12.; Szuhay Péter–Barati Antónia (szerk.): Képek a magyarországi cigányság 20. századi
történetébıl, ,,A világ létra, melyen az egyik fel, a másik le megy”. Antropológiai fotóalbum. Budapest, 1993. Néprajzi
Múzeum, 3–365.; Szuhay Péter (szerk.): Cigány-kép – roma-kép. A Néprajzi Múzeum ,,Romák közép- és Kelet-
Európában” címő nemzetközi kiállításának képeskönyve. Budapest, 1998., Néprajzi Múzeum, 3–105.; Szuhay
Péter: Az egzotikus vadembertıl a hatalom önnön legitimálásáig. A magyarországi cigányokról készített fotók
típusai. Beszélı, VII/7–8., 97–106.; Kántor Zoltán (szerk. és a bevezetıt írta): Nacionalizmuselméletek (szöveggyőjtemény).
Budapest, 2004. Rejtjel, 5–411.; Zoltan Barany: A kelet-európai cigányság, Rendszerváltás, marginalitás
és nemzetiségi politika. Budapest, Athenaeum 2000, 2003. 7–384.; Ladányi János–Szelényi Iván: A kirekesztettség
változó formái. Közép- és délkeleteurópai romák történeti és összehasonlító szociológiai vizsgálata. Budapest, 2004.
Napvilág, 5–190.; Neményi Mária–Szalai Júlia (szerk.): Kisebbségek kisebbsége. A magyarországi cigányok emberi
és politikai jogai. Budapest, 2005. Új Mandátum, 5–584.
14 A cigány/roma reprezentáció a RomNet Fórumában: témák, a bejegyzések idıtartama és a hozzászólások
száma. Dılt betőkkel szerepelnek az általam kizárólagos diszkurzív kiindulópontként értelmezett témák,
közülük a csillaggal (*) jelöltek az etnicizált nemi reprezentáció témái.
,,Roma értelmiségiek, Milyen lesz a jövı roma értelmiségi rétege?”, 2003. 03. 10–04. 17.: 70, ,,Milyenek a cigány
férfiak? Igaz, hogy a cigány férfiak alatt meggyullad a lepedı?”*, 2003. 03. 10–04. 02.: 21, ,,Milyenek a roma nık?”*,
2003. 03. 15–05. 20.: 27, ,,Cigány kultúra”, 2003. 03. 25–04. 14.: 6, ,,Nyelv és asszimiláció”, 2003. 03. 24–04. 10.: 40,
,,Gyızike a TV2 roma lagzijában!”, 2003. 04. 02–04. 25.: 47, ,,Gábor-cigányok”, 2003. 04. 14–04. 16.: 7, ,,Mi a véleményed
a szépségversenyrıl?”*, 2003. 04. 29–05. 28.: 20, ,,Mirıl ismerszik a cigány ?”, 2003. 06. 11–06. 18.: 31,
,,Vegyes házasság”, 2003. 05. 16–06. 06.: 112, ,,Cigány nyelvő irodalom”, 2005. 06. 19–06. 27.: 6, ,,Himnusz”, 2003.
09. 30–10. 10.: 6, ,,Roma(cigány) nyelv”, 2003. 11. 29–2005. 02. 24.: 6, ,,Ön szerint ki a cigány”, 2003. 11. 30–2005.
06. 23.: 29, ,,Miért szeretik a szıke hölgyek a fekete cigányférfiakat?”*, 2005. 01. 24–02. 23.: 4, ,,Cigány Kézbıl nem
esznek”, 2005. 02. 07–04. 02.: 10, ,,Cigány kultúrális mővészeti és nyelvi centrum”, 2005. 02. 04–04. 02.: 0.
http://forum.romnet.hu, 2005. 06. 24.
15 A témák és hozzászólások: ,,TANKÖNYV” keresıszó: http://forum.romnet.hu, 2005. 06. 24.: 1. ,,Nvelv és
asszimiláció” téma, 2003. március., 2. ,,Az egri kórház cikkéhez” téma, 2003. május., 3.,, Új roma tömörülést
hozna létre Horváth Aladár” téma, 2003. augusztus.
16 A témák és hozzászólások: ,,OKTATÁS” keresıszó: http://forum.romnet.hu, 2005. 06. 24.: 1.,,Mirıl
ismerszik a cigány?” téma, 2003. június., 2. ,,Cigány Kézbıl nem esznek” téma, 2005. március., 3. ,,Ön
szerint ki a cigány” téma, 2005. június., 4. ,,Ön szerint ki a cigány” téma, 2005. június.
17 Lázár Guy: A kisebbségek szerepe a nemzeti identitás kialakulásában. Regio, 1995.1–2., 28–63.
18 Uo.: 58. A civilizációs-kulturális lejtıt Melegh Attila mint kognitív szerkezetet értelmezi.
MÉDIA ÉS TÁRSADALOM ○ MEDIÁRIUM
107
Irodalom
Bandor Tamás: Szívügyek, Amaro Drom, 1998. 12., 21.
Berek Sándor: Cigány/roma identitáskonstrukciók, Hagyomány és eredetiség címmel a Néprajzi
Múzeum (Budapest) és a PTE BTK Kommunikációs Tanszéke (Pécs) által szervezett konferencián,
Néprajzi Múzeum (Budapest), 2004. szeptember 10-én elhangzott elıadás, 1–29.
Bódi Zsuzsanna: Cigány népismeret, Kaposvár, 1997., Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképzı Fıiskola
Kiadója, 5–167.
Bourdieu, Pierre: Az identitás és a reprezentáció, Szociológiai Figyelı, 1985.1., 7–22.
Csepeli György – Örkény Antal – Székelyi Mária: Hogyan lesz az ember cigány, Kritika, 1999. 3.
Csongor Anna – Szuhay Péter: Cigány kultúra, cigánykutatások, BUKSZ, 1992. 2., 235–245.p.
Fleischmidt Margit: Multikulturalizmus: kultúra, identitás és politika új diskurzusa, 7–28.p.,
Fleischmidt Margit (szerk.): Multikulturalizmus, Bp., 1997., Osiris-Láthatatlan Kollégium, 5–202.p.
Forray R. Katalin – Hegedüs T. András: A cigány etnikum újjászületıben, Tanulmány a családról és
az iskoláról, Bp., 1990., Akadémiai, 5-133.p.
Fosztó László: Van-e cigány nemzettudat?, 207-224.p., Fedinec Csilla (szerk.): Társadalmi önismeret
és nemzeti önazonosság Közép-Európában, Bp., 2002., Teleki László Alapítvány, 5–279.p.
Hegyi Ildikó – Ignácz József: Cigány népismereti tankönyv az általános iskola 5. osztálya számára,
1–113.p., kézirat.
Hegyi Ildikó – Ignácz József : Cigány népismereti tankönyv az általános iskola 6. osztálya számára,
1–76.p., kézirat.
Horváth Aladár: Gázsó és roma köz–társaság?, Népszabadság, 2003.május 24., hétvége, 5.p.
Kántor Zoltán (szerk. és a bevezetıt írta): Nacionalizmuselméletek (szöveggyőjtemény), Bp., Rejtjel,
2004., 5-411.p.
Kende Ágnes: Abból fıznek, amijük van, Amaro Drom, 2000.11.,13–15.p.
Kende Ágnes: Cigányok tananyagként, Amaro Drom, 1998.12., 20–22.p.
Kende Ágnes: Romológia a felsıoktatásban, Iskolakultúra, 1998.12., 30–36.p.
Komoróczy Géza: Kisebbségekbıl álló társadalom (Elnöki megnyitó a Nyilvánosság Klub Zsidók,
cigányok, elıítéletek címő vitáján), Holmi, 1989.11. 149–153.p.
Kovács Éva: Identitás és etnicitás Kelet-Közép-Európában, 7–22.p., Fedinec Csilla (szerk.): Társadalmi
önismeret és nemzeti önazonosság Közép-Európában, Bp., 2002., Teleki László Alapítvány, 5–279.p.
Kovalcsik Katalin-Réger Zita: A tudomány mint naiv mővészet, Kritika, 1995. február, 31–34.p.
Ladányi János-Szelényi Iván: A kirekesztettség változó formái, Közép- és délkelet-európai romák
történeti és összehasonlító szociológiai vizsgálata, Bp., 2004., Napvilág, 5–190.p.
Lázár Guy: A kisebbségek szerepe a nemzeti identitás kialakulásában, Regio, 1995.1–2., 28–63.p.
Ligeti György: Cigány népismereti tankönyv a 7–10. osztály számára, Piliscsaba, Én., Konsept-H
Könyvkiadó, 5–188.p.
Melegh Attila. A kelet/nyugat lejtı, Élet és Irodalom, 2003. április 25., 15.p.
Menyhért Ildikó: Zöld az erdı, Cigány népismereti olvasókönyv az általános iskolák alsó tagozata
számára, Piliscsaba, é.n., Konsept-H Könyvkiadó, 5–136.p.
Michel Foucault: A diskurzus rendje, Holmi, 1991.7., 868–889. p.
Neményi Mária-Szalai Júlia (szerk.): Kisebbségek kisebbsége, A magyarországi cigányok emberi és
politikai jogai, Bp., 2005., Új Mandátum, 5–584.p.
Niedermüller Péter: Néprajz, kulturális antropológia, kultúrakutatás, Válasz a hozzászólásokra,
Replika, 1994. 15-16., 217–234. p.
Niedermüller Péter: Paradigmák és esélyek avagy a kulturális antropológia lehetıségei Kelet-
Európában, Replika, 1994.13–14., 89–129.p.
Slawomir Kapralski: Identitásépítés és holocaust: a roma politikai nacionalizmus, Amaro Drom
1999 október, www.amarodrom.hu/archivum/2001/0101/text10.htm; 0102/text6.htm, 2002.11.12.
BEREK SÁNDOR ○ CIGÁNY/ROMA REPREZENTÁCIÓK/ÖNREPREZENTÁCIÓK…
108
Szuhay Péter: Akiket cigányoknak neveznek: akik magukat romának, muzsikusnak vagy beásnak
mondják, In.: A cigányság társadalomismerete, Iskolakultúra-könyvek 13., szerkesztı: Reisz Terézia,
Andor Mihály, Pécs, 2002., Iskolakultúra, 9–31.p.
Szuhay Péter: Amit a cigányokról tudni kell, Veszprém, 2000., Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet,
Veszprém Megyei Pedagógiai Füzetek 10., 3–34. p.
Szuhay Péter: Az egzotikus vadembertıl a hatalom önnön legitimálásáig, A magyarországi cigányokról
készített fotók típusai, Beszélı, 2002.7–8., 97–106.p.
Szuhay Péter (szerkesztette): Cigány-kép – roma-kép, A Néprajzi Múzeum ,,Romák közép- és Kelet-
Európában” címő nemzetközi kiállításának képeskönyve, Bp., 1998., Néprajzi Múzeum, 3–105.p.
Szuhay Péter: Cigány kultúra, A magyarországi cigány etnikai csoportok kulturális integrációjáról és
a nemzeti kultúra megalkotásáról, BUKSZ, 1995.3., 329–341.p.
Szuhay Péter-Barati Antónia (szerk.): Képek a magyarországi cigányság 20.századi történetébıl, ,,A
világ létra, melyen az egyik fel, a másik le megy”, Antropológiai fotóalbum, Bp., 1993., Néprajzi
Múzeum, 3–365.p.
Terestyéni Tamás: Fekete pont, A középiskolai történelem- és társadalomismeret-tankönyvek romákkal
kapcsolatos tartalmai, Beszélı, 2004/05, 1–16.p., beszelo.c3.hu, 2004.10.12.
Zoltan Barany: A kelet-európai cigányság, Rendszerváltás, marginalitás és nemzetiségi politika, Bp.,
Athenaeum 2000, 2003., 7–384.p.
Ludman Éva: Kezdet