Identification of gypsies by countries

https://hu.wikipedia.org/wiki/Cig%C3%A1ny_n%C3%A9pcsoportok

Cigány népcsoportok országok szerint / Identification of gypsies by countries

 Afganisztán: luri, kurbet, kauli, džat, baluh, džalalal, pikradž, šadibar, bangula
 Albánia madžup, gabeli, katali, kurbat, gift, jevg stb.
 Algéria: helebi
 Amerikai Egyesült Államok: kelderaš, lovari, romungro, mačvaja, ludari, bašalde, blek-dač
 Angola: kalo
 Argentína: kalo, khelderaš, grekurija, rusurija, serbiaja, moldovaja
 Ausztrália: lovari
 Ausztria: burgenlanditka roma, sinti, lovari
 Azerbajdzsán: boša
 Belgium: manuš, sinti, cigány csoportok
 Bosznia-Hercegovina: gabel, gurbet
 Brazília: kalo, khelderaš, grekurija, rusurija, serbiaja, moldovaja, lovari, mačvaja, ragar, gurbet, xoraxane roma, băjás
 Csehország: khelderaš, serviko roma, romungro stb.
 Chile: kalo, mačvaja, khelderaš, rusurija, serbiaja, grekurija, moldovaja, ragar, gurbet, lovari, xoraxane roma, băjás
 Dánia: különböző csoportok
 Dél-afrikai Köztársaság: khelderaš
 Egyiptom: nawar, helebi, matakli, mirdžan, masalib, gandžar, bahlavanat, džamas
 Fehéroroszország: xaladitko roma
 Finnország: fintika roma
 Franciaország: kalo, manuš, sinti, khelderaš, lovari, čurari, xoraxane roma
 Görögország: xoraxane roma, erli, fičir, džambazo, mečkar, rudari, kalpazari, handuri, rumeli, filipidži, kacivel, jauz, lautar, slavljano-gift
 Grúzia: boša
 Hollandia manuš, sinti, cigány csoportok
 Horvátország venditka roma, băjás
 India: gadolija lohara, bandžara, dom
 Irak: luri, zott
 Irán: luri, kurbet, kauli, fiudž, karači, džat, suzman, mazangar, boša, krišmal, hadad, zargar
 Izrael: nawar
 Kanada: khelderaš, serviko roma, romungro
 Kazahsztán: mazang, luli, tavoktaroš
 Kína: khelderaš
 Kirgizisztán: mazang, luli, tavoktaroš
 Koszovó: aškali
 Lengyelország lovari, khelderaš, polska roma, bergitka roma, felditka roma, xaladitko roma, sasitka roma
 Lettország: lotfika roma
 Libanon: nawar
 Líbia: helebi
 Litvánia: lotfika roma
 Macedónia: arli, aškali, gurbet, džambazo
 Magyarország: romungro, lovari, cerhari, gurvari, mašari, khelderaš, čurari, drizdari, sinti, băjás
 Marokkó: helebi, kalo
 Moldova: vatraš, lingurari, kakaviari, ursari, lejaš
 Montenegró: gabel, gurbet
 Nagy-Britannia: romaničel, khelderaš, romugro, rudari, volšenengo kalo
 Németország: sinti csoportok, legkülönbözőbb cigány csoportok
 Norvégia: romničal
 Olaszország: roma abruzzeze, roma calabrese, roma napolitano, manusc, sinti piemontesi, sinti estraiaro, lovari chelderasc, čurari, ursari, rudari, xoraxane roma
 Oroszország: ruskaja roma, lovari, khelderaš, sinti
 Örményország: boša
 Pakisztán: karači, luri
 Palesztina: nawar
 Portugália: kalo luzitano
 Románia: vatraš, kheretuno rom, ferar, lavutar, florar, karamibar, potkovar, vanzator, bradžitor, spoitoar, salahor, lakatuš, džambaš, khelderaš, lovari, čurari, pletoš, pejptanar, sitar, ursar, rudar, băjás
 Spanyolország: kalo kastelano, kalo katalano, kalo erromičela, khelderaš
 Svédország: fintika roma, lovari, khelderaš
 Szerbia: arli, gurbet, khelderaš, lovari, ursar, mečkar, džambazo, beli cigani, romungro, băjás
 Szíria: nawar
 Szlovákia: romungro, bergitko rom, serviko rom, lovari, bougešti, kurkešti, drizdari, sinti
 Szlovénia: vendicka roma
 Szudán: matakli
 Uruguay: kalo, khelderaš, grekurija, rusurija, serbiaja, moldovaja
 Ukrajna: serviko roma, krimitka roma, xoraxane roma, ursari, vlaxuri, plaščunuj, lovari, khelderaš
 Üzbegisztán: mazang, luli, tavoktaroš
 Tádzsikisztán: mazang, luli, tavoktaroš
 Tunézia: helebi
 Törökország: boša, sepeči, čingen, kibt, türkije čingen
 Türkmenisztán: mazang, luli, tavoktaroš

A, Á
árgyelán: A →beások legnagyobb létszámú alcsoportja, döntően a Dél-Dunántúlon élnek. Nevük jelentése 'erdélyi' (a román ardeleanból), és esetleg korábbi lakóhelyükre utal.
aškali: Koszovóban és Makedóniában élő cigány csoport, erős albán kötődéssel.
arli, arlija: →erli

B
bandžara: Indiai vándorló kereskedő, kézműves, mutatványos népcsoport. Egyes kutatók állítják, mások vitatják az európai cigánysággal való rokonságukat. Ők azonban messze felvállalják a cigánysággal való rokonságot, és aktívan részt vesznek a nemzetközi cigány mozgalmakban.
beás: Elnevezésük saját nyelvükön bâjás, azaz 'bányász'. Archaikus román dialketust beszélő cigány népcsoport. Hagyományosan fakitermeléssel és faeszközök készítésével foglalkoztak. Nevük egy még korábbi foglalkozásukra utal. (v.ö.→rudari) Alcsoportjaik: →árgyelán, →muncsán és →ticsán. Magyarországon, Horvátországban, Szerbiában és Romániában élnek.
beli cigani: Fehér cigányok vagy szerb cigányok. A többi cigányoktól megkülönböztetik magukat, erősen kötődnek a szerb kultúrához. Magyarországon, Hajdúnánás városában elterjedt Oláh vezeteknévvel élő kissebség is.
belžicka roma: Belga cigányok. Ők saját magukat →khelderašnak vallják, de a khelderašok ezt nem ismerik róluk el. A →lovarik →čuraroknak tartják őket.
bergitka roma: A centrális nyelvi csoportba tartozó cigányok Lengyelország déli, és Szlovákia északi részén.
blek-dač: "Black dutch", azaz 'fekete hollandok'. Zenész cigány csoport az USA-ban.
boša: →lom
burgudži: Fúrókészítő. Az →erlik egyik alcsoportja.

C, Č
cerhari: Magyarországi →oláhcigány csoport. Jelentése: sátoros.
čačo rom: Jelentése 'igazi' vagy 'igaz cigány'. Az oláhcigányok mondják előszeretettel magukra, gyakrabban, mint a közismert oláhcigány illetve →vlašiko rom kifejezéseket. Bővebben: →vlašiko rom
čergar: A szó jelentése romani nyelven és egyes délszláv tájnyelveken 'sátoros'. 1. Általánosságban vándorcigány a Balkánon. 2. Egy déli →oláhcigány népcsoport, főleg a volt Jugoszlávia területén.
čergasto: Menekült státusszal nem rendelkező, volt jugoszláviai bevándorló cigányok csoportja Olaszországban. v.ö. →calopero
čurari: Romániában, Magyarországon és újabban Nyugat-Európában élő →oláhcigány népcsoportnevük a čuri (rosta) vagy a šuri (kés) szóból származik.

D
dasikano rom, dasiko rom: A balkáni ortodox vallású cigány csoportok gyűjtőneve. A das szó önmagában az ortodox nemcigányokat jelenti a balkáni cigány nyelvjárásokban. v.ö.→xoraxane roma 1.
dom: Az ázsiai - beleértve Indiát is - és észak-afrikai cigány népek önelnevezése és egyben gyűjtőneve. Nyelvük az európai romanival rokon domari. Indián kívüli alcsoportjaik: →luri, luli, nuri, nawar, →helebi, →zott, →karači, →kurbet stb. Sokan vándor életmódot folytatnak, általában kézművesek, kereskedők, zenészek.
drindari: Posztókészítők, az →erli csoport alcsoportja.
džambaš, džambazo: Lókereskedők, balkáni →oláhcigány csoport, elsősorban Románia, Bulgária és Makedónia területén.

E
eftavagario: A →sintik egyik alcsoportja.
erli: Másképpen arli, arlija, jerli. A török eredetű kifejezés 'letelepedettet' jelent. Bulgáriában, Szerbiában, Boszniában, Makedóniában és Görögországban élnek. Nagyobb részük iszlám vallású, ezért →xoraxane romának is nevezik magukat. Csoportjaik: kalajdži, burgudži, kovačija, drindari stb.
estraiharo: A →sintik egyik alcsoportja.

F
fintika roma: Finn cigányok Finnországban és Svédországban. Nyelvük a romani északnyugati ágbába tartozik.

G
gadolija lohara: A kifejezés 'vándor kovácsot' jelent. Indiai csoport, mely más ottani csoportokkal összevetve nyelvében és szokásaiban a legtöbb párhuzamot mutatja az európai cigányokéval. Nem tisztázott, hogy önálló csoport-e, vagy a domok egyik alcsoportja.
gažikane roma: A bulgáriai →oláhcigányok különböztetik meg így magukat a →xoraxane ésdasikane cigányoktól
ghagar: →luri
grekurja: Görögországból származó Dél-amerikai cigány népcsoport. Eredetileg a →khelderašokhoztartoztak.
gurbet: Eredetileg vándorló →oláhcigány csoport főleg Bosznia és Szerbia területén. v.ö. →kurbet, →kurbat

H
helebi: Magát dom-nak nevező, észak-afrikai cigány csoport. Legnagyobb létszámban Egyiptomban élnek, kb. kétmillióan.
hinsnar: A kis létszámú magyarországi →sintik egyik alcsoportja.

I
indiai cigányok: Különböző kutatók más-más csoportokat tekintenek a cigányság indiai rokon népeinek. Közülük három csoport mindenféleképpen számításba veendő: 1) A →domok, akik a romanival rokon domavren nyelvet beszélik, kisebb-nagyobb csoportjai az Indiától Európáig húzódó területen rendre megtalálhatók. Indiában a létszámuk húsz-harminc millió közötti. 2) A →gadolija lohara csoport nem csak nyelvi, hanem egyéb kulturális párhuzamokat is mutat az európai cigánysággal. 3) A →bandžarák, akik egyértelműen cigánynak tekintik magukat, és bizonyos nyelvi-kulturális párhuzamok valóban fennállnak. E három mellett különböző kutatóknál még a következő népek és csoportok neve merült fel, mint a cigányság lehetséges ősei illetve rokonai: bamt, beldar, garod, gasa, guduli, kalbaheri, kolhat, lad, madar, malar, mianual, odk, pendar, sas, sikalgar

J
jerli: →erli

K
kalajdži: Ónozó. Balkáni cigány csoport, az →erli csoportba tartoznak.
kalo: Az Ibériai félszigeten élő, illetve onnan kivándorolt cigány csoportok, nevük jelentése cigány nyelven 'fekete'. Cigányul már nem beszélnek, nyelvük a „káló" az ún. para-romani nyelvek csoportjába tartozik. Nyelvjárásai egyben a népcsoportokat is meghatározzák, így létezik kalo kastelano (spanyol káló), kalo katalano (katalán káló), kalo luzitano (portugál káló), kalo erramičela (baszk káló) és kalo braziliano (brazil káló).
kalopero: Menekült státusszal rendelkező, volt jugoszláviai cigányok alkotta csoport Olaszországban. v.ö. →čergasto
kanasteros: Eredeti jelentése kosárfonó. Andalúziában a hagyományosabb életmódot folytató, kevésbé beilleszkedett cigányok megnevezése. A flamenco jeles művelői általában közülük kerülnek ki. v.ö. →kaseros
karači: Iráni cigány népcsoport, magukat →domnak nevezik.
kárpáti cigány: 1. Nyelvjárás a romani nyelv első rétegének centrális csoportjába tartozik. Magyarország, Románia, Szlovákia, Csehország, Lengyelország egyes cigány csoportjai beszélik. 2. Jelenti az ilyen nyelvjárást beszélő csoportokat, bár mint népcsoport-elnevezésként ritkán használatos. Tkp. a pajibano csoport leszármazottai.
kaseros: Jelentése letelepedett. Andalúziában a beilleszkedettebb, kevésbé hagyományos életmódot élő cigányok megnevezése. v.ö. →kanasteros
kazandži: Kazánkészítők. Az →erli csoportba tartozó balkáni cigányok.
khelderaš, khelderari: Üstfoltozó. Nemzetközileg az egyik legjelentősebb →oláhcigány csoport., gyakorlatilag minden kontinensen megtalálhatók.
kheretuno rom: →vatraš
košinčar: Kosárfonó. Balkáni →oláhcigány csoport.
kovačija: Kovácsok, az →erlik egyik alcsoportja.
kramario: Sinti kramario. A →sintik egyik alcsoportja.
krimitka roma: Krím-félszigeti cigány csoport. Nyelvük a romani balkáni ágához tartozik.
kurbat: Albániai cigány népcsoport. v.ö. →gurbet, →kurbet
kurbet: További alakok: kurbat, korbat, gorbat, gurbet. Arab eredetű szó, 'vándorlót', 'csavargót' jelent. Több népscoportot neveznek így az India és Kis-Ázsia közti területen. v.ö. →gurbet, →kurbat

L
lom: Örménycigány. Zömmel a történelmi Örményország területén élnek, nyelvük a domarival és romanival rokon lomavren. A csoport másik - török eredetű - elnevezése a boša vagy poša.
lombarda: Sinti lombarda. A →sintik egyik alcsoportja.
lotfika roma: Lett cigányok. A baltikumban élnek, nyelvük az első réteg északkeleti ágához tartozik.
lovari: (a.m. pénzes) Az →oláhcigányok egyik nemzetközileg is legjelentősebb csoportja. Hagyományosan kereskedők. Magyarországon az ő nyelvjárásuk a domináns, megfigyelhető más dialektusok hozzáidomulása.
luri: A szó további változatai a luli és a nuri, ez utóbbinak többes számú alakja a nawar vagy ghagar. Több, egymástól többé-kevésbé elkülönült cigány csoportot neveznek ezen kifejezések valamelyikével, akik Belső-Ázsiában, az egykori Perzsia területén és a Közel-Keleten élnek. Ők saját magukat elsődlegesen →domnak nevezik. Nyelvük a domari, vagy annak egy elarabosodott változata.

M
magyarcigány: →romungro
manuš: A →sintik egy csoportja, akik a sinti és a manuš szavakat párhuzamosan alkalmazzák magukra nézve. A szó eredeti jelentése 'ember'. Legnagyobb számban franciaországban élnek.
mečkar: →ursar
moldovaja: Moldavából származó Dél-amerikai cigány népcsoport. Eredetileg a →khelderašokhoztartoztak.
mucino: A →sintik egyik alcsoportja Olaszországban.
muncsán: A →beások egyik alcsoportja. Baranya megye déli részén és Horvátországban élnek. Nyelvük alapvetően közelebb áll a mai román köznyelvhez, mint az →árgyelánoké, de jelentősebb délszláv hatás érte. Nevük jelentése 'munténiai', vagyis 'havasalföldi' (a román munteanból).
muzsikus: →romungro

N, Ny
nawar: →luri
nuri: →luri
nyamcicka roma: 'Német cigányok': a →sintik →oláhcigány elnevezése.

O
oláhcigány: Vlašiko rom, bár manapság inkább a čačo rom, azaz 'igazi cigány' kifejezést alkalmazzák magukra. A 19. században rajzottak ki román nyelvterületről és jelentek meg Európa-szerte, sőt, az Újvilágban is. Nyelvjárásaik alkotják a romani nyelv harmadik, legújabb rétegét. Két csoportjuk van, a déli és az északi. A déli esetében hagyományosan népcsoportokról beszélünk, mint további alcsoportokról (→gurbet, →džambazo, →čergar stb.) az északi csoport esetében pedig törzsekről (→lovari, →khelderaš, →cerhari stb.)

P
pajibano: A →romungrók ősei.
polska roma: Lengyelországi cigány csoport, nyelvük az északnyugati csoportba tartozik.
poša: →lom

R
roma abruzzese: Abruzzói cigányok, Olaszországban élnek. Eredeti nyelvük a balkáni ághoz tartozik, közel áll a többi Dél-olaszországi cigány dialektushoz.
roma calabrese: Calabriai cigányok, Olaszországban élnek. Eredeti nyelvük a balkáni ághoz tartozik, közel áll a többi Dél-olaszországi cigány dialektushoz.
roma napolitana: Nápolyi cigányok, Olaszországban élnek. Eredeti nyelvük a balkáni ághoz tartozik, közel áll a többi dél-olaszországi cigány dialektushoz.
román cigány Nem azonos az →oláhcigánnyal. Letelepedett, románul (is) beszélő (de nem azonosak a →beásokkal sem). A kifejezés csak a magyar nyelvben használatos, romániai környezetük →vatrašnakvagy kheretunonak hívja őket.
romungro: Más néven magyarcigány vagy muzsikus. Magyar nyelvterületen élő cigány népcsoport. Eredeti nyelvük a kárpáti cigány nyelvjárás, ezt azonban hazánkban már csak néhány településen, Erdélyben és a Felvidéken szélesebb körben beszélik. Hagyományos foglalkozásaik: zenészek, szegkovácsok, patkolókovácsok, vályogvetők.
rudari: Görögországban, Bulgáriában és Romániában élnek, nyelvük nem a cigány, hanem egy régies román nyelvjárás. Nevük jelentése 'bányász'. v.ö.→beás
ruskaja roma: Oroszcigány. Oroszországban élnek, nyelvük az északkeleti ágba tartozik.
rusurja: Oroszországból származó Dél-amerikai cigány népcsoport. Eredetileg a →khelderašokhoztartoztak.

S, Š
serburja: Szerbiából származó Dél-amerikai cigány népcsoport. Eredetileg a →khelderašokhoztartoztak. Nem azonosak a szintén szerbiai →mačvaja csoporttal.
serviko roma: Szlovákiai csoport, a →pajibanoval rokon. Hagyományosan zenészek, szegkovácsok, patkolókovácsok, vályogvetők.
sinti:
A szó eredeti jelentését a 'társ', 'csoport-béli', 'rokon' szavakkal lehet körülírni. Alternatív elnevezéseik a németcigány illetve ugyanebben azértelemben a romani nyamcicko rom. Az első nyelvi réteg északnyugati ágához tartozó csoport. Döntően Franciaországban, a Benelux államokban, Észak-Olaszországban, Németországban és Ausztriában élnek, de kisebb szórványaik megtalálhatóak más országokban is. Jelentős hányaduk vándorol, vagy hosszabb-rövidebb ideig él csak egy helyben, utána máshol telepedik meg. Csoportjaik: manuš, eftavagario, estraiharo, piemontezi, lombarda, mučino stb., hazánkban a hinsnar és a šlejfar
sinti piemontezi: A →sintik egyik alcsoportja.
spoitori Ónozók. Nagyobb városok peremkerületeiben élnek Románia-szerte.
šlejfar: A kis létszámú magyarországi →sintik egyik alcsoportja.

T
ticsán: A →beások (teknővájók) legkisebb létszámú csoportja, a Tisza-mentén élnek.

U
ursar: Medvetáncoltató cigányok, a Balkánon sokfelé megtalálhatók. Egyes csoportjaik ursar mások mečkar néven ismertek, és vannak csoportok, melyekre a két kifejezést párhuzamosan alkalmazzák

V
vatraš: 'Tüzhelyes' cigány, más néven kheretuno azaz 'házas'. A romániai letelepedett cigányok elnevezése. A csoport nem homogén, román nyelvterületen a →román cigányokra erdélyi magyar nyelvterületen pedig a →magyarcigányokat értik alattuk. Mindkét csoportra jellemző, hogy egyes közösségeik még beszélik, mások pedig már nem beszélik a cigány nyelvet.
vextosari Régiségkereskedők. Balkáni →oláhcigány csoport.
vlaxo rom: Két, egymásnak ellentmondó értelemben is használatos. 1. A vlašiko rom változataként a jelentése →oláhcigány 2. A szó másik értelmezése pedig éppen a vlašiko rom kifejezéstől határolódik el, és jelenti a →román cigányokat (szemben a más csoportra vonatkozó olácigány kifejezéssel).
vlašiko rom: →oláhcigány

X (hh,χ)
xaladitko roma: Az északkeleti nyelvi csoportba tartozó cigányok Lengyelországban és Fehéroroszországban.
xorahane roma: A kifejezés jelentése 'török cigány', és több értelemben használatos. 1. Általában Balkán iszlám vallású cigányait jelenti, nyelvjárástól, szűkebb népcsoporttól függetlenül. v.ö. →dasikane roma. 2. Bulgáriában jelenti azokat a cigányokat, akik az Oszmán Birodalom széthullása után fokozatosan keresztény hitre tértek, de nevükben a mai napig őrzik korábbi vallásuk emlékét. 3. Azok a cigány csoportok, melyek a romani nyelv mellett a török nyelv archaikus változatát is megőrizték. Ilyen csoportok élnek Romániában, Bulgáriában, Makedóniában és Görögországban. 4. Török cigánynak nevezik azokat a törökországi cigányokat, akik cigányul már nem beszélnek csak törökül. Ők saját magukra természetesen nem a cigány nyelvű xoraxane roma, hanem a török čingen, türkije čingenkifekezést alkalmazzák.

Z
zargar: Iráni cigány népcsoport, mely hosszabb európai tartózkodás után telepedett ott meg. Nyelvük a romani balkáni ágához tartozik.

Gypsy Law: Romani Legal Traditions and Culture - Alison Barnes

http://scholarship.law.marquette.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1295&context=mulr


Gypsy Law: Romani Legal Traditions and Culture
Alison Barnes Marquette University Law School, alison.barnes@marquette.edu


......... more information
 http://scholarship.law.marquette.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1295&context=mulr

III. ROMANI AND ROMANIYA 

Weyrauch describes fundamental values and processes, while acknowledging the difficulty of defining "Gypsy law" because of the prolonged separation of various Gypsy groups from one another.5 Establishing some commonality is essential to begin a discussion of the field, yet is inevitably open to criticism from those with more specific, possibly contradictory experiences. 2 This reader can only report that the basic discussion and responding commentary is sufficiently detailed to make a densely packed volume of scholarship; more would be quite daunting for now. Also, the writers, and this Review, most prominently take up the marime code that underlies many laws and decisions. 

Although Gypsy law exists with regard to property, inheritance, business, and other components of more familiar bodies of law, the rules and decisions are not the focus of this study. Rather, perhaps inevitably, the focus is on more unusual aspects of Gypsy law.27 

The general principles of Gypsy law begin with the conviction that purity (vujo) and pollution (marime) are opposite poles.28 Each adult person has the potential to cause or avoid pollution by their acts, but women of child-bearing age have particular power to pollute.29 Vujo and marime relate to parts of the body, and much to be understood about Gypsy life and law relates to physical proximity and action." The body above the waist is considered pure; the body below the waist is impure and can pollute the pure. 

Only the hands may move from the pure to the impure, and requirements for purification attach to food preparation, all public and private interaction between the sexes, and living circumstances generally.' For example, it may cause a state of marime to be in a room below a woman on the second floor because a man may be polluted by a woman's impure lower body. 2 Likewise, bathrooms must be used exclusively by men or women so as to avoid pollution, therefore dwellings with two bathrooms are preferred.33 Even to discuss matters regarding the lower body could cause pollution and is considered offensive.34 

Interaction with gaje, or non-Gypsies, is likely to be contaminating because gaje are too ignorant to behave according to rules of decency.35 The operating principle again is that the external world may pollute the pure inner person.36 The habits of polluted persons might taint an object's next user, or a dwelling's next inhabitant.37 Thus, some Gypsies may insist on new sinks and toilets upon moving into a dwelling previously occupied by gaje3 Intense discomfort attaches to a jail sentence for a Gypsy not because of criminal stigma but because the inmate will almost certainly be severely polluted.39 Eating is almost impossible because dishes are not purified in accord with Gypsy practices.40 Being forced to live with non-Gypsies is therefore intensely miserable. 

The rules are enforced by the Gypsy court, or kris, which is called at need to deal with serious matters of marime or other disruption in the community.4 Elders are likely to hear the case, and the audience of adults, mostly males, plays a role by expressing their opinion of the case as it is presented. The kris is most likely to impose a sentence of expulsion for a period of time.42 Gypsy law is concerned with crime, but almost exclusively only within the community.43 Gypsy crime, which is widely regarded with hostility, typically includes theft and fraud. Roma generally find violent crime unacceptable, 5 but swindling the gaje may for some Roma be a legitimate source of income because the gaje are viewed as "overindulgent and exploitative."46 This is perhaps the single most prevalent impression of Roma held by outsiders. 

The matter of fortune telling, a standard business of Gypsy women, provides insight. The court system of the Gypsy community may be invoked to settle matters of competition between fortune-tellers by dividing territory, 7 but a question of ethics in the business is of no interest because customers are gaje. Gypsies do not typically seek guidance from fortune-tellers, not because they think such perception does not exist, but because it is risky to presume to know the future. 8 Interestingly, the question of whether a person who believes she is clairvoyant commits a crime when she tells fortunes remains uncertain because it may be impossible for such a person to have criminal intent. 9 Fortune-telling may also be more of a practice of advising on, rather than predicting, the future. In any case, Roma may or may not be aware of state laws, and may tolerate or violate them.".......

.......  More infromation!!! :
http://scholarship.law.marquette.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1295&context=mulr

Ligeti György: Sztereotípiák és előítéletek

forrás: http://www.tarsadalomkutatas.hu/kkk.php?TPUBL-A-717/publikaciok/tpubl_a_717.pdf

Sztereotípiák és előítéletek Ligeti György 

A Kurt Lewin Alapítvány az elmúlt egy év során két országos reprezentatív adatfelvételt 1 végzett – Útkeresés, valamint Tolerancia címmel – azzal a céllal, hogy feltérképezze a diákok körében élő sztereotípiákat és esetleges előítéleteket néhány kisebbségi és nemzetiségi csoporttal szemben. Az alábbiakban amellett, hogy a legfontosabb eredményeket közöljük, bemutatjuk, hogy milyen, a megszokottól eltérő módszertani megközelítést alkalmaztunk az önkitöltős kérdőívekkel való attitűdkutatás területén. 

1. Előzmények 

Magyarországon jelentős hagyományai vannak az attitűd- és ezen belül is a csoportközi előítéletek kutatásának. A vizsgálatok túlnyomó többsége a különböző társadalmi csoportokkal (elsősorban a zsidósággal, cigánysággal, határon túli magyarokkal, szomszédos népekkel, melegekkel stb.) kapcsolatos érzelmi beállítottságokat kívánják mérni, s az elutasítást vagy elfogadást néhány társadalmi-demográfiai tényezőhöz kötni. Munkánk során e hagyományokra alapozva megkíséreltünk továbblépni a sztereotípiák és előítéletek feltárásakor. A kisebbségi ombudsman (Kaltenbach 2001) a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosa megrendelésére végzett kutatásuk Emberi jogi és kisebbségi jogi ismeretek oktatása a pedagógusképző intézményekben című fejezetében a következő megállapítást teszik a pedagógusjelöltekkel kapcsolatban: 

„A hallgatóknak véleményt kellett nyilvánítaniuk néhány oktatási konfliktushelyzetről is. Az egyik ilyen vázolt szituáció az volt, hogy mit tenne, ha egy nem cigány gyermek szülei azt kérnék a pedagógustól, hogy ültesse el a gyermeküket a cigány gyermek mellől. A hallgatóknak több mint egynegyede határozottan elutasította a szülők kérését, jó egyharmaduk mérlegelné a konkrét helyzetet, hogy milyen pedagógiai érvek szólnak a szétültetés mellett és ellen. 12 százalékuk minden további nélkül teljesítené a szülők kérését, 2 százalékuk pedig eleve nem ültetné egymás mellé őket.” (Kaltenbach 2001, 3.2.2. alfejezet) 

Az oly sokat bírált Vásárhelyi-féle (2004) kutatás különböző típusú egyetemek történelem szakos hallgatóinak szakmai ismereteiről, néhány fontos történelmi eseménnyel kapcsolatos véleményéről, ideológiai és értékorientá- cióiról, beállítódásáról, valamint választott hivatásukkal kapcsolatos ars poeticájáról próbált képet alkotni. 2 Kérdései szinte kizárólag skálákat tartalmaznak, ezekre a kérdésekre rendkívül nehéz egzakt választ adni, ugyanakkor nem feltétlenül derül ki a válaszok mögötti okság sem. A TÁRKI3 Vélemény című vizsgálata meglehetősen alaposan körbejárja a kérdéskört, ám a kérdőív nem jut tovább a különböző skálákon, a kérdezettek nem fejthetik ki mélyebben a véleményüket. Szembetűnő például az olyan kérdés, mint „a cigányoknak több támogatást kell adni, mint a nem cigányoknak”, mely sem önmagában, sem a többi hasonló kérdés közé elhelyezve (egy többváltozós elemzést követően) nem ad információt a válaszadás okáról. A Kurt Lewin Alapítvány 2001-ben diákok és 2003-ban pedagógusok kö- rében végzett országos felvételei viszont már tartalmaznak olyan nyitott kérdéseket, melyek esetében a kérdezetteknek előre megadott válaszlista nélkül kell választ adniuk. E válaszok kódolása és tipologizálása azonban újabb módszertani kérdéseket vet fel.

2. Kérdőívszerkesztés 

Az első, a Veszprémi Egyetem Pedagógia-Pszichológia Tanszékével közösen végzett vizsgálat (Útkeresés)4 attitűdökre irányuló kérdései közösen szerepeltek olyan kérdésekkel, melyek különböző erkölcsi dilemmákat tárnak a kérdezett diákok elé, akiknek aszerint kell állást foglalniuk, hogy az adott helyzetben biztosan, valószínűleg vagy egyáltalán nem teszi azt, amit a kérdőívben olvashatnak. Az adatfelvétel ilyen módon alkalmas arra, hogy a diákok erkölcsi kérdésekben való állásfoglalását és attitűdjeit összehasonlíthatóvá tegye. Az adatfelvétel ráadásul két korcsoport körében (7. és 10. osztályosok) készült, ami lehetővé teszi annak megfigyelését, hogy a diákok erkölcsi gondolkodásmódjának fejlődésével vajon együtt jár-e attitűdjeik változása. Ez a kérdőív csak előre megadott válaszlehetőségeket tartalmaz, így kevéssé ad módot arra, hogy a diákok megfogalmazásával találkozhasson a kutató. A második (Tolerancia) vizsgálat kérdőívének5 megszerkesztésekor az volt a célunk, hogy a lehető legobjektívebb képet kapjuk a diákok különböző társadalmi csoportok (elsősorban a romák és a zsidóság) iránti attitűdjeiről. Szakítottunk tehát korábbi gyakorlatunkkal, amikor a kérdőív kitöltésekor csak rosszul vagy kevésbé rosszul „vizsgázhatott” a kérdezett, s számos nyitott kérdést tettünk fel, illetve képeket mutattunk be és történeteket vázoltunk a mintába került diákoknak. Módszertanilag a legproblematikusabbnak az tűnt, hogy a kérdőív kitöltésében részt vevő tanulók olvasás- és íráskészsége nem egyforma. Kérdezőbiztosainknak számos esetben segíteniük kellett a szakiskolák tanulóinak a kérdőívek elolvasásában és a kérdések értelmezésé- ben, ami köztudottan torzításokat eredményezhet. Ennek az adatfelvételnek az a sajátossága, hogy közösen készült az International School Psychology Association (ISPA) 23 országra kiterjedő nemzetközi diákjogi kérdéssorával. Ilyen módon a magyar adatok összevethetők a magyar középiskolások mintájának attitűdjeivel is. Jelen írásban csak a témánk szempontjából releváns kérdésekre adott válaszok megoszlását mutatjuk be, az ISPA-kutatás további eredményeivel másutt ismerkedhet meg az olvasó. A Tolerancia című vizsgálat során számos esetben nyitott kérdéseket tettünk fel a diákoknak, melyekre szabadon válaszolhattak (vagy megtagadhatták a válaszadást), s a válaszokat utólag kódoltuk. Ezzel az volt a célunk, hogy egy lépéssel közelebb hozzuk a kérdések teremtette helyzeteket a valósághoz, mint általában a kérdőíves vizsgálatoknál szokás. A kérdésekre adott válaszok ilyen módon természetesen nem összehasonlíthatóak: mivel a középiskolások nem egy előre megadott készletből választottak, hanem ön- állóan töltötték ki az üres helyeket, meg kellett teremtenünk az összehasonlítás lehetőségét. Egyfelől a mintába került diákok ahányan csak kitöltötték a kérdőívet, jószerivel annyiféle választ adtak, másfelől viszont a válaszok – előre kikötött szempontok mentén – kategóriákba voltak sorolhatók. Ilyen módon minden nyitott kérdésből készítettünk egy-egy tipológiát, mely alapján a válaszokat néhány, egymástól jól elkülöníthető csoportba sorolhattuk. Ezen felül pedig minden választ 1-től 5-ig osztályoztunk aszerint, hogy az mennyire tekinthető agresszívnak. Az osztályzást a kutatócsoport négy tagja végezte, az egyes válaszokhoz rendelt agresszió-érték e négy pontszám átlaga, mely számítási mód minden bizonnyal néhányakban megütközést fog kelteni, ám korántsem biztos, hogy inkorrektebb, mint más kódolások.

2.1. Képek és nevek 

A kérdezetteknek három ember képéről (a Tolerancia kérdőív 4. old.) kellett megmondaniuk, hogy azok szerintük – pusztán a kép alapján – milyen emberek lehetnek, vagy lesznek, ha felnőnek. Az első kép Giuseppe (Bepi) Colombo (1920–1984) matematikust, a NASA hajdani kutatóját ábrázolta, a diákok azonban nem tudták, ki az. A második kép egy körülbelül féléves csecsemő kislányt, míg a harmadik Ephraim Kishon Magyarországról elszármazott zsidó írót. A diákok nem tudták, kikről van szó, s elenyésző számban ismerték fel Kishont. Néhány oldallal később azt tudakoltuk a diákoktól, hogy szerintük milyen ember lehet Giuseppe Colombo, Kolompár Ramóna, illetve Ephraim Kishon – vagyis a korábbi képeken szereplő emberek nevei alapján kellett ítéletet mondani. A kérdezettek nem tudták, hogy a nevek azok az embereké, akiknek a képét korábban már láthatták. Az eredményekről a későbbiekben beszámolunk, most annyit bocsátunk előre, hogy a képek és a nevek megítélésében jelentősnek mondható eltérések mutatkoztak.

2.2. Kijelentések 

A Tolerancia kutatás kérdőíve tartalmaz két – a médiából ismert – mondatot. A diákoktól azt kértük, írják le róluk a véleményüket. Tisztában voltunk vele, hogy a diákok túlnyomó többsége nem találkozott a két konkrét mondattal, sem annak egyébként igen széles sajtóvisszhangjával. A két mondat Hegedűs Lóránt hírhedté vált írásából való. 6 Végül a kérdőívben szerepel két cigányellenes tartalmú vicc. A diákoknak ebben az esetben is le kellett írniuk a véleményüket, hogy mit gondolnak a viccekről. A válaszokat egyrészt egy-egy agresszió-pontszámmal láttuk el, másrészt tipologizáltuk aszerint, hogy a válaszadó egyetért-e azok tartalmával vagy sem, netán felismeri a viccekben rejlő súlyos leegyszerűsítést és gyengébb-erősebb bántó szándékot. A viccekkel kapcsolatos elemzések eredményeit a Sztereotípiák című alfejezetben ismertetjük. 

3. Eredmények 

3.1. Társadalmi távolság 

Az Útkeresés kutatás során (N=1 505) háromféle nemzethez tartozó fiatalokhoz kapcsolódó attitűdökre kérdeztünk rá. Az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt néhány héttel történt adatfelvétel három olyan szomszédos országban elő (elképzelt) fiataloktól való társadalmi távolságot mérte 7 , melyek közül egyik (Ausztria) már korábban uniós tagország volt, a másik (Szlovákia) Magyarországgal együtt csatlakozott, míg a harmadik (Románia) csak a későbbiekben válik uniós országgá.

.......

http://www.tarsadalomkutatas.hu/kkk.php?TPUBL-A-717/publikaciok/tpubl_a_717.pdf