SZEGREGÁCIÓ A ROMA TANULÓK ÁLTALÁNOS ISKOLAI OKTATÁSÁBAN - Havas Gábor – Liskó Ilona
Bevezető
Jelenlegi kutatásunk előzménye az volt, hogy 2000-ben ugyancsak az OM
megbízásából szociológiai kutatást folytattunk a roma gyerekek általános iskolai oktatásának körülményeiről.1
2000-es kutatásunk során kiderült, hogy az általános iskolák igen nagy
hányadában tartósan elkülönített (szegregált) formában oktatják a roma tanulókat, az átlagosnál rosszabb személyi és tárgyi feltételek mellett, olyan oktatási programok és pedagógiai módszerek felhasználásával, amelyektől nem
remélhető sikeres felzárkóztatásuk, tanulmányi teljesítményük javulása, és
társadalmi beilleszkedésük eredményessége.
Részben a kutatás során elemzett adatok győzték meg az oktatási kormányzatot arról, hogy változtassanak a roma tanulók oktatására szánt kiegészítő támogatások elosztási elvein, vagyis kiegészítő támogatást csak olyan
iskolák kaphassanak, amelyek hajlandók az elkülönített oktatást felszámolni,
és a jövőben a roma tanulók integrált oktatásának gyakorlatát követni.
Jelenlegi kutatásunkkal ennek az intézkedésnek az eredményességéhez
kívántunk hozzájárulni olymódon, hogy egy szociológiai vizsgálat során feltárjuk, hogy melyek azok az általános iskolák, amelyek jelenleg is elkülönített
formában, és alacsony hatékonysággal oktatják a roma tanulókat, vagyis melyek azok az intézmények, ahol sürgős kormányzati beavatkozásra ill. változásokra lenne szükség a jelenlegi gyakorlat átalakítása érdekében. A kutatás
másik célja az volt, hogy kiderítsük, hogyan fogadták az iskolák a roma tanulók integrált oktatására vonatkozó kormányzati törekvéseket, és milyen módon használják fel azt a támogatást, amelyet a költségvetés a roma tanulók
integrációja céljából juttat el hozzájuk.
A kutatást a Felsőoktatási Kutatóintézetben folytattuk2
2004 tavaszán 624
olyan normál általános iskolában, ahova az eddigi adatok szerint annyi roma
tanuló jár, hogy lehetőség nyílik elkülönített oktatásukra. A kutatás iskolamintájába az alábbi iskolák kerültek be:
Azok az iskolák, ahol a 2002/2003-as tanévben igényeltek roma kisebbségi oktatási normatívát.
• Azok az iskolák, ahol 1992-ben a roma tanulók aránya meghaladta a
20 százalékot.
• Azok az iskolák, ahol 1992-ben a roma tanulók száma elérte a 80 főt.
• Azok az eltérő tantervű tagozatokat működtető iskolák, amelyek az első három pontban meghatározott halmazokba nem kerültek be, mert a
roma tanulók aránya alacsony, de bizonyos adatok (a roma tanulók
aránya az eltérő tantervű tagozaton, a normál és eltérő tagozaton tanuló roma gyerekek egymáshoz viszonyított aránya) valószínűsítik,
hogy az eltérő tantervű tagozat léte elsősorban a szegregációt
szolgálja.
....
