Sztereotípiák és előítéletek Ligeti György
A Kurt Lewin Alapítvány az elmúlt egy év során két országos reprezentatív
adatfelvételt 1
végzett – Útkeresés, valamint Tolerancia címmel – azzal a
céllal, hogy feltérképezze a diákok körében élő sztereotípiákat és esetleges
előítéleteket néhány kisebbségi és nemzetiségi csoporttal szemben. Az alábbiakban
amellett, hogy a legfontosabb eredményeket közöljük, bemutatjuk,
hogy milyen, a megszokottól eltérő módszertani megközelítést alkalmaztunk
az önkitöltős kérdőívekkel való attitűdkutatás területén.
1. Előzmények
Magyarországon jelentős hagyományai vannak az attitűd- és ezen belül is a
csoportközi előítéletek kutatásának. A vizsgálatok túlnyomó többsége a különböző társadalmi csoportokkal (elsősorban a zsidósággal, cigánysággal,
határon túli magyarokkal, szomszédos népekkel, melegekkel stb.) kapcsolatos
érzelmi beállítottságokat kívánják mérni, s az elutasítást vagy elfogadást
néhány társadalmi-demográfiai tényezőhöz kötni. Munkánk során e hagyományokra
alapozva megkíséreltünk továbblépni a sztereotípiák és előítéletek
feltárásakor.
A kisebbségi ombudsman (Kaltenbach 2001) a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi
Jogok Országgyűlési Biztosa megrendelésére végzett kutatásuk Emberi
jogi és kisebbségi jogi ismeretek oktatása a pedagógusképző intézményekben című fejezetében a következő megállapítást teszik a pedagógusjelöltekkel
kapcsolatban:
„A hallgatóknak véleményt kellett nyilvánítaniuk néhány oktatási konfliktushelyzetről
is. Az egyik ilyen vázolt szituáció az volt, hogy mit tenne, ha egy nem cigány
gyermek szülei azt kérnék a pedagógustól, hogy ültesse el a gyermeküket a
cigány gyermek mellől. A hallgatóknak több mint egynegyede határozottan elutasította
a szülők kérését, jó egyharmaduk mérlegelné a konkrét helyzetet, hogy
milyen pedagógiai érvek szólnak a szétültetés mellett és ellen. 12 százalékuk
minden további nélkül teljesítené a szülők kérését, 2 százalékuk pedig eleve nem
ültetné egymás mellé őket.” (Kaltenbach 2001, 3.2.2. alfejezet)
Az oly sokat bírált Vásárhelyi-féle (2004) kutatás különböző típusú egyetemek
történelem szakos hallgatóinak szakmai ismereteiről, néhány fontos
történelmi eseménnyel kapcsolatos véleményéről, ideológiai és értékorientá-
cióiról, beállítódásáról, valamint választott hivatásukkal kapcsolatos ars
poeticájáról próbált képet alkotni.
2 Kérdései szinte kizárólag skálákat tartalmaznak,
ezekre a kérdésekre rendkívül nehéz egzakt választ adni, ugyanakkor
nem feltétlenül derül ki a válaszok mögötti okság sem. A TÁRKI3 Vélemény
című vizsgálata meglehetősen alaposan körbejárja a kérdéskört, ám a
kérdőív nem jut tovább a különböző skálákon, a kérdezettek nem fejthetik ki
mélyebben a véleményüket. Szembetűnő például az olyan kérdés, mint „a
cigányoknak több támogatást kell adni, mint a nem cigányoknak”, mely sem
önmagában, sem a többi hasonló kérdés közé elhelyezve (egy többváltozós
elemzést követően) nem ad információt a válaszadás okáról.
A Kurt Lewin Alapítvány 2001-ben diákok és 2003-ban pedagógusok kö-
rében végzett országos felvételei viszont már tartalmaznak olyan nyitott kérdéseket,
melyek esetében a kérdezetteknek előre megadott válaszlista nélkül
kell választ adniuk. E válaszok kódolása és tipologizálása azonban újabb
módszertani kérdéseket vet fel.
2. Kérdőívszerkesztés
Az első, a Veszprémi Egyetem Pedagógia-Pszichológia Tanszékével közösen
végzett vizsgálat (Útkeresés)4
attitűdökre irányuló kérdései közösen szerepeltek
olyan kérdésekkel, melyek különböző erkölcsi dilemmákat tárnak a kérdezett
diákok elé, akiknek aszerint kell állást foglalniuk, hogy az adott helyzetben
biztosan, valószínűleg vagy egyáltalán nem teszi azt, amit a kérdőívben
olvashatnak. Az adatfelvétel ilyen módon alkalmas arra, hogy a diákok
erkölcsi kérdésekben való állásfoglalását és attitűdjeit összehasonlíthatóvá
tegye. Az adatfelvétel ráadásul két korcsoport körében (7. és 10. osztályosok)
készült, ami lehetővé teszi annak megfigyelését, hogy a diákok erkölcsi gondolkodásmódjának
fejlődésével vajon együtt jár-e attitűdjeik változása. Ez a
kérdőív csak előre megadott válaszlehetőségeket tartalmaz, így kevéssé ad
módot arra, hogy a diákok megfogalmazásával találkozhasson a kutató.
A második (Tolerancia) vizsgálat kérdőívének5
megszerkesztésekor az
volt a célunk, hogy a lehető legobjektívebb képet kapjuk a diákok különböző
társadalmi csoportok (elsősorban a romák és a zsidóság) iránti attitűdjeiről.
Szakítottunk tehát korábbi gyakorlatunkkal, amikor a kérdőív kitöltésekor
csak rosszul vagy kevésbé rosszul „vizsgázhatott” a kérdezett, s számos nyitott
kérdést tettünk fel, illetve képeket mutattunk be és történeteket vázoltunk
a mintába került diákoknak. Módszertanilag a legproblematikusabbnak az
tűnt, hogy a kérdőív kitöltésében részt vevő tanulók olvasás- és íráskészsége
nem egyforma. Kérdezőbiztosainknak számos esetben segíteniük kellett a
szakiskolák tanulóinak a kérdőívek elolvasásában és a kérdések értelmezésé-
ben, ami köztudottan torzításokat eredményezhet.
Ennek az adatfelvételnek az a sajátossága, hogy közösen készült az International
School Psychology Association (ISPA) 23 országra kiterjedő nemzetközi
diákjogi kérdéssorával. Ilyen módon a magyar adatok összevethetők
a magyar középiskolások mintájának attitűdjeivel is. Jelen írásban csak a
témánk szempontjából releváns kérdésekre adott válaszok megoszlását mutatjuk
be, az ISPA-kutatás további eredményeivel másutt ismerkedhet meg az
olvasó.
A Tolerancia című vizsgálat során számos esetben nyitott kérdéseket tettünk
fel a diákoknak, melyekre szabadon válaszolhattak (vagy megtagadhatták
a válaszadást), s a válaszokat utólag kódoltuk. Ezzel az volt a célunk,
hogy egy lépéssel közelebb hozzuk a kérdések teremtette helyzeteket a valósághoz, mint általában a kérdőíves vizsgálatoknál szokás. A kérdésekre adott
válaszok ilyen módon természetesen nem összehasonlíthatóak: mivel a középiskolások nem egy előre megadott készletből választottak, hanem ön-
állóan töltötték ki az üres helyeket, meg kellett teremtenünk az összehasonlítás lehetőségét. Egyfelől a mintába került diákok ahányan csak kitöltötték a
kérdőívet, jószerivel annyiféle választ adtak, másfelől viszont a válaszok –
előre kikötött szempontok mentén – kategóriákba voltak sorolhatók. Ilyen
módon minden nyitott kérdésből készítettünk egy-egy tipológiát, mely alapján
a válaszokat néhány, egymástól jól elkülöníthető csoportba sorolhattuk.
Ezen felül pedig minden választ 1-től 5-ig osztályoztunk aszerint, hogy az
mennyire tekinthető agresszívnak. Az osztályzást a kutatócsoport négy tagja
végezte, az egyes válaszokhoz rendelt agresszió-érték e négy pontszám átlaga,
mely számítási mód minden bizonnyal néhányakban megütközést fog
kelteni, ám korántsem biztos, hogy inkorrektebb, mint más kódolások.
2.1. Képek és nevek
A kérdezetteknek három ember képéről (a Tolerancia kérdőív 4. old.) kellett
megmondaniuk, hogy azok szerintük – pusztán a kép alapján – milyen emberek
lehetnek, vagy lesznek, ha felnőnek. Az első kép Giuseppe (Bepi) Colombo
(1920–1984) matematikust, a NASA hajdani kutatóját ábrázolta, a
diákok azonban nem tudták, ki az. A második kép egy körülbelül féléves
csecsemő kislányt, míg a harmadik Ephraim Kishon Magyarországról elszármazott
zsidó írót. A diákok nem tudták, kikről van szó, s elenyésző
számban ismerték fel Kishont.
Néhány oldallal később azt tudakoltuk a diákoktól, hogy szerintük milyen
ember lehet Giuseppe Colombo, Kolompár Ramóna, illetve Ephraim Kishon
– vagyis a korábbi képeken szereplő emberek nevei alapján kellett ítéletet mondani. A kérdezettek nem tudták, hogy a nevek azok az embereké, akiknek
a képét korábban már láthatták. Az eredményekről a későbbiekben beszámolunk,
most annyit bocsátunk előre, hogy a képek és a nevek megítélésében jelentősnek mondható eltérések mutatkoztak.
2.2. Kijelentések
A Tolerancia kutatás kérdőíve tartalmaz két – a médiából ismert – mondatot.
A diákoktól azt kértük, írják le róluk a véleményüket. Tisztában voltunk vele,
hogy a diákok túlnyomó többsége nem találkozott a két konkrét mondattal,
sem annak egyébként igen széles sajtóvisszhangjával. A két mondat Hegedűs
Lóránt hírhedté vált írásából való.
6
Végül a kérdőívben szerepel két cigányellenes tartalmú vicc. A diákoknak
ebben az esetben is le kellett írniuk a véleményüket, hogy mit gondolnak a
viccekről. A válaszokat egyrészt egy-egy agresszió-pontszámmal láttuk el,
másrészt tipologizáltuk aszerint, hogy a válaszadó egyetért-e azok tartalmával vagy sem, netán felismeri a viccekben rejlő súlyos leegyszerűsítést és
gyengébb-erősebb bántó szándékot. A viccekkel kapcsolatos elemzések
eredményeit a Sztereotípiák című alfejezetben ismertetjük.
3. Eredmények
3.1. Társadalmi távolság
Az Útkeresés kutatás során (N=1 505) háromféle nemzethez tartozó fiatalokhoz
kapcsolódó attitűdökre kérdeztünk rá. Az Európai Unióhoz való csatlakozás
előtt néhány héttel történt adatfelvétel három olyan szomszédos országban
elő (elképzelt) fiataloktól való társadalmi távolságot mérte
7
, melyek
közül egyik (Ausztria) már korábban uniós tagország volt, a másik (Szlovákia) Magyarországgal együtt csatlakozott, míg a harmadik (Románia) csak a
későbbiekben válik uniós országgá.
.......
http://www.tarsadalomkutatas.hu/kkk.php?TPUBL-A-717/publikaciok/tpubl_a_717.pdf
