Melléklet a …./2002.
(….) OM rendelethez
ISKOLAI OKTATÁS EGYES TANTÁRGYAINAK
KERETTANTERVEI,
TOVÁBBÁ A KISEBBSÉGI OKTATÁS ÓRATERVEI]
VI.
K E R E T T A N T E R V E K
a cigány kisebbségi oktatáshoz
CIGÁNY NÉPISMERET
Célok, és feladatok.
Az általános iskola alsó tagozatán nem az ismeretközlés fő
cél. A cigány népismeret tartalmának átadása elsősorban cselekedtetésen
keresztül történjen (dramatizálás, szituációs játékok, megfigyelés,
ritmusgyakorlatok, különféle manuális tevékenységek…) A témakörökhöz tartozó
tartalmak integrálhatóak az irodalom, a környezetismeret, az ének-zene
tantárgyakba, de önálló tantárgyként is taníthatóak.
Fejlesztési követelmények
Legyen ismeretük a cigány gyermekirodalomra jellemző
művekről (pársoros versek, kiszámolók, csúfolók, ördög, tündér, állat és tréfás
mesék), a mesemondási szokásokról a cigány közösségben. Kapjanak indíttatást
mesék, mondókák, dalok gyűjtésére, megtanulására, előadására önállóan vagy
tanári segítséggel. Tudjanak tájékozódni a hagyományos cigány mesemondási
szokásokban, legyen önálló véleményük eseményekről és tettekről.
Ismerjék a cigányság kötődését a természethez, az
autentikus és népies műzenét, a táncra jellemző ritmusokat, dallamokat, a
hangszerpótlók hangzását.
1. évfolyam
Éves óraszáma: 18
Belépő tevékenységek
Mesékre jellemző szavak gyűjtése.
Mesék dramatizálása, meseillusztrációk készítése szabadon
választott technikákkal
Dramatizálás, szituációs
játékok
Egyszerű gyermekdalok és tánclépések gyakorlása.
Ritmusgyakorlatok.
Állatok és gyógyító
növények képekről való felismerése
Ünnepi szokások megfigyelése, versek, mondókák, köszöntők
memorizálása
Témakörök
|
Tartalmak
|
||||||
Cigány gyermekirodalom |
Kiszámolók csúfolók, pár soros versek
Ördög-tündér, állat és tréfás mesék
Népmesék, műmesék (pl.
Szécsi Magda, Bari Károly meséi)
|
||||||
Az év jeles napjaihoz kötődő ünnepek
|
Újév: újévi köszöntők,
hagyományok az újév napján
Karácsony: karácsonyi
köszöntők
(pl. Choli Daróczi
József, Karsai Ervin versei)
|
||||||
2. évfolyam
Éves óraszáma: 18
Belépő tevékenységek
A megismert növények,
állatok rendszerezése aszerint, hogy mire használták, pl.: gyógyítás, hús -
táplálkozás, bunda - melegedés stb.
Hagyományos
gyermekjátékok dramatizálása, mondókák, kiszámolók gyűjtése.
Az aszimetrikus ritmusok felismerése a dalokban.
Zenekarok, énekcsoportok meghallgatása során a
hangszerpótlók hangzásának felismerése.
Egyszerű tánclépésekből tánc kialakítása.
Néhány dal memorizálása cigány nyelven is.
Témakörök
|
Tartalmak
|
|||
Cigány gyermekirodalom |
Kiszámolók, nyelvtörők,
rövid versek mesék, történetek
Ördög-tündér, tréfás és
állatmesék, népmesék, műmesék.
(pl. Szécsi Magda, Bari
Károly)
|
|||
Kötődés a természethez
|
A növények és állatok
jelentősége a cigány ember életében.
|
|||
Hagyományos és a helyi közösségekre jellemző cigánydalok
|
Az aszimmetrikus
ritmusok
Hangszerpótló eszközök
(pl. kanna, kanál, szájbőgő)
Ritmusgyakorlatok
|
|||
A továbbhaladás feltételei
Legalább 3 népköltés, 3 vers szöveghű felidézése, 2 mese
saját szavakkal történő elmondása. Különböző típusú mesék felismerése, címük és
írójuk megnevezése. Legalább egy, az adott ünnephez fűződő vers, köszöntő
felidézése. Ritmusos szövegek pontos visszaadása, alkalmazása ünnepeken,
szituációkban.
A megismert növények és állatok rendszerezése aszerint, hogy
mire használták, pl. gyógyítás, hús-táplálkozás, bunda-melegedés.
Egy csúfolódó, egy kiszámoló vers, egy altató és egy mondóka
tökéletes ismerete. Egyszerű ritmusos szöveg visszamondása, alkalmazása
szituációs játékokban. A hallott mese típusának, címének felismerése Részvétel
közös dramatizálásban. A megismert mesterségek, a vándorlás tanult eszközeinek
felismerése, felsorolása. Azon állatok és növények megnevezése, amelyek a
vándorló cigányok életében fontosak voltak. Legalább 3 dal ismerete. Egyszerű
ritmusok visszatapsolása, tánclépések gyakorlása. Hangszerpótló eszközök
(kanna, kanál, szájbőgő, stb.) felismerése.
A felismert szereplők neveinek felsorolása. Rövid mese
előadása tanári segítséggel.
3. évfolyam
Éves óraszáma: 18
Belépő tevékenységek
Nép- és műmesék,
történetek, mondák előadása, mesemondási szokások megjelenítése kulturális
rendezvényeken is.
Erdők, mezők növényeinek (gyógynövényeinek) felismerése.
Az oláh cigány tánc egy
fajtájának (pl. Szatmári táncok) alaplépései gyakorlása.
Hangszerek és
hangszerpótló eszközök hangjának felismerése, megkülönböztetése és összehasonlítása
(hangszín – magasság, ritmikusság).
Témakörök
|
Tartalmak
|
||||||
Cigány gyermekirodalom |
Szólások, mondások,
mesék, történetek, eredetmesék.
Mesemondási szokások
általában és a helyi cigány közösségben. (pl. Lakatos Menyhért, Rostás Farkas
György, Szécsi Magda meséi)
|
||||||
Kapcsolat a gyógynövényekkel és az állatokkal
|
Mit jelentett a
cigányok életében az orvoslás „kuruzslás”?
|
||||||
Az autentikus és a népies műzene
|
Az autentikus
cigányzene fajtái (pergetők,
hallgatók)
Jellemző hangszerek ,
hangszerpótló eszközök. A helyi közösség legjellemzőbb dalai, ének- és
táncszokásai, jellemző hangszerhasználata.
|
||||||
A továbbhaladás feltételei
Az olvasott és a hallott művek értelmezése, fő- és
mellékszereplőinek felsorolása. A mesetípusok felismerése, a típusjegyek
kiemelése, rendszerezése. Tanulság levonása pedagógus segítségével, olvasott és megbeszélt eseményekről. Legalább1 cigány
mesemondó megnevezése.
Az aszimmetrikus ritmus felismerése, a hangszerpótlók
szerepének megfigyelése. Néhány dal memorizálása cigány- nyelven is. A
cigányzene autentikus elemeinek felismerése, a cigány tánc alaplépéseinek
megismerése.
Néhány gyógynövény nevének és azok hasznos hatásának
megismerése.
4. évfolyam
Éves óraszáma: 18
Belépő tevékenységek
Egy, a régióban élő cigány származású művész meghívása
(kötetlen beszélgetés).
A cigány zászló, himnusz ismerete, tisztelete.
Ismeretek gyűjtése más népekről, akiknek a cigánysághoz
hasonlóan a XX. században született a himnuszuk.
Témakörök
|
Tartalmak
|
||||||
Gyermekirodalom |
Mesetípusok:
eredetmesék és műmesék.
Hosszabb versek, mesék,
történetek, novellarészletek, elbeszélések.
Mondák, legendák, híres
emberekről, történetekről.
|
||||||
Híres emberek, nevezetes események
|
A
helyi cigányközösségben élő vagy onnan elszármazó személyek felkutatása:
„akikre büszkék lehetünk…”család, nemzetség
Az egy családba, egy
nemzetségbe való tartozás elvei, szempontjai.
A cigány család
szerkezete, hierarchiája
A
cigányság emblematikus jelképei: a cigány zászló, a cigány himnusz
|
||||||
A továbbhaladás feltételei
Az azonos típusú cigány és nem cigány mesék összehasonlítása
(azonosságok és különbségek) alapján. Eseményekről és tettekről. önálló
vélemény nyilvánítása, tanulságok levonása, saját gondolataik alapján A hallott vagy olvasott irodalmi mű
hangulatának visszaadása.
Néhány dal cigány nyelven való éneklése. A hangszerpótló
eszközök (kanna, kanál, szájbőgő és pityegetés) hangzásának alkalmazása saját
énekük kíséreteként. Az aszimmetrikus ritmusok felismerése, hangoztatása. A
cigány himnusz éneklése cigány nyelven is.
Legalább3 képzőművészeti alkotás felismerése téma és alkotó
szerint. A szín- és formagazdagság megjelenítése önálló és csoportos
alkotásokban.
5-8 évfolyam
Célok és feladatok:
A cigány népismeret célja megismertetni a tanulókat a
cigányság kulturális, néprajzi, zenei, életmódbeli örökségének jellemző
sajátosságaival, értékeivel. A zene és a tánc segítségével, az irodalmi és a
képzőművészeti alkotásokon keresztül bemutatni a cigány emberek szokásait, belső
lelki világát, ezáltal – egyrészt – segíteni megértetni a cigányságra jellemző
érték- és normarendszert, a cigány kultúra európai kultúrában való
elhelyezkedését, – másrészt – erősíteni identitástudatukat.
Az 5-8. évfolyam feladata a már korábban megszerzett
ismeretek elmélyítése és bővítése. Ismerkedjenek meg 5. évfolyamon: a cigányság
különböző népcsoportjaival, a magyarországi cigány népzenével, a cigány
népviselettel, a cigányság életmódjára leginkább jellemző kézműves tárgyakkal.
A 6. évfolyamon: a nemzetközi cigány népdalokkal, híres cigányzenészekkel, a
képzőművészeti alkotásokra jellemző sajátos színhatásokkal, az elbeszélő
irodalmi alkotásokkal. A 7. évfolyamon: a cigányság eredetével, vándorlásaival,
a vándorlás hatásaival a nyelvi és kulturális jellemzők kialakulására, a
Magyarországi cigány képzőművészet és irodalom történetével, kialakulásával és
fejlődésével a cigány irodalomban. A 8. évfolyamon: a cigányság élethelyzetével
Európa különböző országaiban, a cigányzenei elemeket felhasználó magyar
zeneszerzőkkel, a cigányság életét, kultúráját feltáró kutatásokkal, a XX.
századi magyar irodalom cigányságképével és a világirodalomban megjelenő
cigány-ábrázolással ismerkedhetnek meg. A 8. évfolyam feladata továbbá a
cigányság kisebbség jogainak, kulturális oktatási intézményrendszerének megismertetése.
A cigány népismeret megismerése során alakuljon ki a
tanulókban nyitottság és megértés a különböző szokások, életmódok, kultúrák,
hagyományok iránt. Ismerjék a hagyományos cigány mesterségeket, a vándorlás
tárgyi emlékeit, a helyi szokásokat tudják megjeleníteni egyszerű
dramatizálással.
A cigány népismeret témakörei és azokhoz tartozó
tartalmak leginkább az ének-zene, irodalom történelem és rajz tantárgyakban
integrálhatók, ugyanakkor önálló tantárgyi ismeretként is elsajátíthatóak.
Fejlesztési követelmények
Ismerjék meg a tanulók a cigányság eredetét, a család és a
szűkebb környezet (lakóhely) hagyományait, sajátos ünnepeit, és az azokhoz
kötődő szokásokat, hiedelmeket. Ismerjék fel a cigány népcsoportok főbb
jellemzőit, tudják területi elhelyezkedésüket Magyarországon és Európára
vonatkoztatva egyaránt.
Ismerjék a cigányság magyarországi történelmét, főbb
sorsfordulóit. Ismerjék a cigány népzene értékeit helyi, magyarországi,
nemzetközi viszonylatban is. Ismerjék az irodalmi és képzőművészeti
alkotásokat, ismerjék fel a cigány képzőművészet sajátos szín- és formavilágát.
Ismerjék a cigányság és az anyanemzet kulturális életének kiemelkedő
eseményeit, országos és regionális fesztiváljait, személyiségeit. Tudjanak
különböző forrásokból tájékozódni.
Az év jeles napjaihoz kötődő ünnepeket és az ezekhez
kapcsolódó helyi szokásokat, cigány tárgyú képzőművészeti alkotásokat. Az
elsajátított ismeretek által tudatosuljanak a cigány népismeret értékei, mutassanak érdeklődést a helyi közösség
hagyományainak megismerésére.
5. évfolyam
Éves óraszáma: 37
Belépő tevékenységformák
Dal és tánctanulás.
A cigány népdalok, műdalok, zenei szemelvények éneklése
Egyéni és közös éneklés, kifejező előadás.
Dalok gyűjtése, éneklési és táncszokások megfigyelése.
Spontán zenélés.
Az olvasott vagy hallott irodalmi művek, műrészletek (mesék,
mondák, balladák) rövid szóbeli vagy írásbeli ismertetése, rajzban történő
megjelenítése.
Dramatizálás. A hallott irodalmi mű hangulatát, szín és
formagazdagságát megjelenítő, önálló és csoportos alkotások létrehozása.
Dramatizálás
Az olvasmányok alapján megismert szokások dramatizálása
Dramatizáláshoz népviseletbe öltöztetett bábok készítése
"cigányos" környezet ábrázolása. A népviselet színvilágának,
hangulatának vizuális technikákkal történő megjelenítése.
A jellegzetes népszokások felelevenítése, eljátszása.
A helyi cigány közösség életmódjával kapcsolatos információk
gyűjtése
A népviseletre jellemző motívumok ábrázolása.
A helyi cigányközösség életmódjával kapcsolatos információk
gyűjtése, megjelenítése egyszerű dramatizálással.
A cigányság virrasztási, temetkezési, megemlékezési
szokásainak tanulmányozása szemelvények alapján.
A tanult szokások megjelenítése, helyi hagyományok
megismerése, gyűjtése, összevetése más közösségek szokásaival
Egyéni ötlet alapján népviseleti motívumok tervezése.
Népi- és műmese
elbeszélése, történetek mondák előadása általában és a helyi cigány közösségben.
Választott történethez
illusztráció készítése.
Nép-és műmesék,
történetek, mondák megjelenítése cigánynépviseletbe öltöztetett bábok és cigány
környezetre emlékeztető illusztráció segítségével.
Látogatás a skanzenben.
Fogalmazás készítése a látottakról.
Témakörök
|
Tartalmak
|
|||
Cigány mese-mondavilág
|
Eredetmondák,
balladák, anekdoták
(pl.
Bari Károly, Berze Nagy János, Baros Tibor, Rostás Farkas György)
|
|||
Az emberi élet fordulóinak ünnepeihez
kapcsolódó helyi szokások
|
Húsvét:
A nagyheti ünnepkör
szokásai, húsvét vasárnap, köszöntők, tojásjátékok, ügyességpróbák.
Húsvét hétfő,
locsolkodás, locsolóversek, ajándékok.
Keresztelő:
Az újszülöttel
kapcsolatos hiedelmek, altatók, mondókák.
Jellemző dalok, ének-
és táncszokások ünnepekhez kapcsolódva.
Nevezetes
népszokások, ünnepek.
A
sorsfordulókhoz (születés, házasságkötés, ) kapcsolódó szokások.
A lakóhely életének
legfontosabb eseményei.
|
|||
A magyarországi cigány népzene
|
A
cigány népzene jellemzői: hallgatók, pergetők
A
helyi cigány közösség zenekultúrája
|
|||
A cigány népviselet: színek, formák, anyagok
|
Díszítő elemek –
színhasználat
A közösség tagjainak
különböző viselete.
Viseletelemzés: formák,
színek, díszek jellegzetességei, közlő funkciója, a férfi és a nő ruházatának
különbsége
A cigányok régi-és
újabb stílusú népviselete
Szín-
és formagazdagság.
A cigány és a magyar
népviselet közötti hasonlóságok és különbözőségek
|
|||
A továbbhaladás feltételei
Népdalok, műdalok, zenei szemelvények stílusos előadása.
Zenei elemek, zenei részletek felismerése, reprodukálása. Népi hangszerek
hangjának felismerése. A formák, színek, díszek felismerése a cigány
népviseletben.
A történetek valóságtartalmának felismerése. Önálló
véleményalkotás a tanult művek szereplőiről, cselekményéről.
Legalább 3 eredetmonda, 3 ballada, 3 anekdota ismerete.
A sorsfordulókhoz kapcsolódó szokások ismertetése, összevetve
a lakóhely hagyományaival.
A hallott vagy olvasott mese szereplőinek, helyszíneinek
felsorolása Annak ismerete, hogy mikor milyen körülmények között mondtak
meséket; Egy-egy irodalmi műhöz illusztráció készítése.
Az emberi élethez kapcsolódó és az év jeles napjaihoz kötődő
ünnepek helyi és általános szokásainak ismerete, saját szavakkal történő
ismertetése.
Az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó ünnepek
sajátosságainak ismerete, saját élményeik alapján történő elbeszélése.
A hagyományos cigány mesemondási szokásokban való
tájékozódás.
6. évfolyam
Éves óraszáma: 37
Belépő tevékenységformák
Szemelvények olvasása, értelmezése.
Tapasztalatszerzés valamely mesterség termékének
előállításáról a valóságban is.
Aktuális kiállítások megtekintése (pl. Néprajzi Múzeum)
Népdalok, műdalok, zenei szemelvények éneklése, stílusos
előadása egy-és több szólamban.
Éneklés, hangszerjáték.
A színkontrasztok, s más kifejező eszközök megfigyelése.
A művek szerkezetét, jelentését feltáró egyszerűbb
szövegelemzési műveletek.
A szövegformálás nyelvi jellemzőinek megfigyelése.
Az elbeszéléseken keresztül megismerhető élethelyzetek
összehasonlítása a cigányság mai életformájával.
A vándorló közösség tagjainak különböző szerepe, a
vándorjele.
A megismert mesterség termékének elkészítése különböző
természetes anyagokból pl.: gyurmatégla, fonás pamutból és vesszőből A
kosárfonás alapműveletei.
Vásári jelenet (adás-vétel) dramatizálása.
A valóságban történő tapasztalatszerzés néhány termék
(kosárfonás, faedények, stb.) előállításának módjáról
Szituációs játékok: „Egy napom a vándorló cigányok között”
A vándorló cigányság életének más vándorló népek életével,
ill. a mai életmóddal való összehasonlítása.
A színhatások művészi eszközeinek megfigyelése, elemzése
Rajzos vázlat készítése a vándorlás lehetséges útvonalairól.
Múzeumlátogatás: a vándorlással összefüggő tárgyak, eszközök
megtekintése.
Témakörök
|
Tartalmak
|
|||
A hazai cigány elbeszélő irodalom
|
Pl. Orsós Jakab,
Osztojkán Béla, Lakatos Menyhért elbeszélései.
|
|||
Vándorlás
|
A vándorlás tárgyi
emlékei, a mindennapi élethez használt eszközök (pl. a szekér, a sátor
berendezési tárgyai, a vajda ereklyéi).
Élet a vándorlás
idején. (Hogyan telhettek napjaik a vándorló cigány embernek? A vándorlás
idejéből eredő ételek.)
A vándor közösség
tagjai, feladatuk, a család felépítése.
Élet a vándorlás alatt:
a közösségek asszony és férfi tagjainak, ill. a közösséget vezető, védelmező
tagok szerepe, feladatai, kapcsolattartás.
A közösséget alkotó
nők, férfiak, gyerekek kapcsolata, közösségben elfoglalt helyük.
A vándorló cigányok
közötti kapcsolatteremtés, kumpániák közti „vándorjelek”, gyülekezések.
A Romani Kris, a cigány
közösségek életét meghatározó íratlan szabályok.
A Patyív: a cigány
közösségi normák rendszere.
A vándor közösségek
tagjainak szerepe, feladata, vándorjelek. Kapcsolatteremtés, kapcsolattartás
a kumpániák és tagjaik között.
A
közösségek asszony és férfi tagjainak, illetve a közösségek vezető, védelmező
tagjainak szerepe.
A vándorjelek szerepe: mikor, miért, hogyan
üzentek egymásnak a közösségek és mi volt a jelentősége az egyes jeleknek.
A különböző kumpániák
összegyűlésének okai.
Életmód
és foglalkozás közötti összefüggés: a vándorlás alatt folytatott gazdasági
tevékenységek.
Foglalkozási,
megélhetési lehetőségek (a kumpániák).
A
vándoripar és a céhes ipar közötti különbségek (eszközök, termékek, a munka
értéke).
A céhek szabályozó ill.
korlátozó szerepe.
|
|||
Hagyományos cigány mesterségek
|
Vályogvetés -
kosárfonás.
Fémmegmunkálás -
famunkálás.
Cserekereskedelem -
lókupecség.
A mesterségek haszna
Vályogvetés
- kosárfonás, fém- famegmunkálás, cserekereskedelem-lókupeckedés.
Vályogvetés, kosárfonás
Fa- és fémmunkálás
Harangöntés – drótos
Zenélés
Cserekereskedelem
Lókupec – vásározó
|
|||
Magyarországi és nemzetközi cigány népdalok.
|
Népdalok,
műdalok, zenei szemelvények.
|
|||
A komponálás jellegzetes módjai a cigány képzőművészeti alkotásokban.
|
Naiv
és tanult festők
(Pl.
Péli Tamás, Balázs János, Szentandrássy István műveiben)
|
|||
Kézműves tárgyak: anyag-forma összefüggései
|
A cigány kézműves
tárgyak jellegzetességeinek megfigyelése
|
|||
A továbbhaladás feltételei
Összefüggések keresése a cigányság foglalkozása és
életmódja között.
Népzenei stílusok és műfajok ismerete. A többszólamú
éneklési készség kialakítása. Dalok gyűjtése, éneklési és táncszokások
megismerése.
Az elbeszéléseken keresztül megismerhető élethelyzetek és a
mai életforma összefüggéseinek felismerése. Véleményformálás az egyes
eseményekről, személyekről. A történetek összevetése a valósággal, a túlzások
megfigyelése. Legalább 3 elbeszélés saját szavakkal történő bemutatása, önálló
véleményalkotás.
Tevékenységek felsorolása, melyek a hagyományos mesterségek
körébe tartoznak.
A vándorlások során használt tárgyak, eszközök felismerése.
A nők, a férfiak, a vezetők vándorközösségben betöltött szerepének, feladatának
ismerete, saját szavakkal történő ismertetése. A Patyív és a Romani Kris
jelentésének ismerete. Közösségi szabályok, normák ismerete, betartása.
7. évfolyam
Éves óraszáma: 37
Belépő tevékenységformák
A különvált három csoport vándorlási útvonalának bemutatása.
A népcsoportok megnevezése, nyelvi, foglalkozási jellemzői.
Térkép földrajzi elhelyezkedésükről.
A meghallgatott művekben előforduló hangfajták, hangszerek
felismerése.
Zenei formák és műfajok megfigyelése.
A költők életének, műveinek megismerése.
Kifejező versolvasás, a versek elemzése, stílusjegyek,
műfajok felismerése, összehasonlítása.
Témakörök
|
Tartalmak
|
||||||
A líra képviselői a cigány irodalomban
|
Pl. Rostás- Farkas György,
Bari Károly,
Szepesi József,
Horváth Gyula,
Jónás Tamás,
Choli Daróczi József műfordításai
|
||||||
A cigányság eredete.
|
Első
különválás: ben és phen cigányok Nyelvészeti szempontból való elkülönülés
(örmény, európai, szír). A népvándorlás hatása a nyelvi és kulturális
jellemzők kialakulására. A nyelvi rétegződés.
|
||||||
A cigányság Európában és a világban.
|
Az
életmód alakulása különböző korokban és országokban, a vándorlástól
napjainkig.
Az
egyes cigány csoportok (oláh cigány, beás és romungrok) főbb jellemzői.
Lehetséges
rokonnépek (dombák, bandzsarák )
|
||||||
A Magyarországon élő cigány népcsoportok néprajzi jellemzői
|
A
népcsoportok elnevezése, földrajzi elhelyezkedésük.
Az
egyes régiók jellemző dalai, táncai, hangszerei.
|
||||||
A közép-európai élettér
|
A kézművesség (pl.
fegyverkészítés vagy más fémmegmunkálás), mint a viszonylagos megélhetés és a
védelemre találás eszköze.
Mátyás
király privilégium levele.
18-19.
század
|
||||||
Zenetörténet
|
A
cigányzene fogalmának kialakulása, változása.
Cigányzenészek
Magyarországon. (Híres bandák és zenészek életútja, életműve.)
A zenélés, mint életforma, mint megélhetési lehetőség.
Cigányzenészek
külföldön régen és most.
Híres
cigányzenészek életútja, munkássága.
(pl.
Dankó Pista)
|
||||||
A továbbhaladás feltételei
A főbb cigány közösségek nyelvi, foglalkozási jellemzői, a
cigányság lehetséges rokon népeinek felsorolása. Zenei formák és műfajok
megfigyelése. A lassú lírai dal, táncdal megkülönböztetése, megfelelő stílusban
való előadása. Egy híres cigányzenész életének, munkásságának bemutatása.
A cigány képzőművészet sajátosságainak felismerése,
megfogalmazása, jellegzetes és kiemelkedő alkotások elemzése.
Az érzelmi telítettség megjelenítésének felismerése az egyes
versekben. Legalább 3 meghatározó vers szöveghű felidézése.
8. évfolyam
Éves óraszáma: 37
Belépő tevékenységformák
Könyvtárlátogatás során a
cigánysággal kapcsolatos kutatások megismerése adatgyűjtés.
Az elbeszélő művek
részleteinek szöveghű felidézése.
Az írói életutak
bemutatása közös feldolgozás és egyéni beszámolók alapján.
Szemelvények gyűjtése,
műelemzés.
Irodalmi válogatás készítése
a megjelent antológiák, folyóiratok, újságok felhasználásával
Információgyűjtés a
televízió, a rádió a napilapok, a folyóiratok és a helyi történések alapján.
Témakörök
|
Tartalmak
|
||||||
A cigány próza meghatározó egyéniségei:
|
Pl. Lakatos Menyhért
Osztojkán Béla, Orsós Jakab, Holdosi József regényei
|
||||||
A XX. századi magyar irodalom cigányságképe
|
Olyan
magyar regények, vagy elbeszélések (pl. Egri csillagok), melyekben cigány
ember is szereplő.
|
||||||
A világirodalom híres cigányábrázolásai
|
A
cigánysors azonos és eltérő elemeinek számbavétele a különböző országokban
játszódó, különböző cselekményű írásokban.
|
||||||
A cigány irodalom élő műhelyei
|
Könyvek,
sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok, mágneses adathordozók, időszaki
kiadványok (napi-, hetilap, folyóirat, évkönyv). (Pl. Lungo Drom, Amaro Drom, Világunk stb.)
|
||||||
Zenetörténet
|
19-20.
századi ún. cigányzenei elemeket felhasználó művek, táncok, pl.
Liszt-rapszódiák, Kodály: Galántai, Marosszéki táncok.
A
verbunkos kialakulása, stílusjegyei.
Nemzetközi
sikereket elért hazai cigány együttesek repertoárja (pl. Száztagú cigányzenekar).
|
||||||
A magyarországi cigányság hitélete.
|
A
Szűz Mária kultusz, és egyéb új vallási irányzatokhoz tartozás tömeges
megjelenése a cigányságkörében.
|
||||||
Magyarországi cigány kutatások
|
A cigányság életét,
kultúráját kutató személyiségek életének, munkásságának ismerete.
Pl. Wlislocki Henrik,
Erdős Kamil,
Bari Károly
|
||||||
A cigány kisebbség helyzete Magyarországon.
|
Az 1993. évi törvény a
nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól.
Az Országos Cigány Önkormányzat
és a helyi kisebbségi önkormányzatok szerepe.
Kisebbségi
oktatást felvállaló középfokú oktatási intézmények, ösztöndíjrendszerek.
|
||||||
A továbbhaladás feltételei
Ismeretszerzés és okkeresés a cigányság kereszténységgel
való kapcsolódásának folyamatáról.
Legalább egy meghatározó, a cigányság életét kutató
személyiség munkásságának ismerete.
Népdalok, műdalok, zenei szemelvények éneklése emlékezetből.
Irodalmi alkotások elemzése.
Képzőművészeti alkotások felismerése, megnevezése (alkotó,
mű címe). Festői alkotások stílusjegyeinek felismerése.
Önálló vélemény, alkotás arról, hogyan járultak hozzá az
egyes alkotók a cigányság kulturális felemelkedéséhez.
9-12. évfolyam
Célok, feladatok
A cigány nemzetiségi népismeret tanításának legfőbb célja és
feladata, hogy erősítse a tanulók nemzetiségi és kisebbségi identitástudatát. A
cigány népismeret, történelmi és társadalomismereti, valamint a hozzájuk
kapcsolódó műveltségi területek moduljainak feladata, hogy a célok eléréséhez
szükséges humán műveltség tartalmait közvetítsék. Egyfelől mutassák be a
társadalmon belüli cigány társadalom történelmi fejlődését, másfelől annak a ma
jellemző állapotát. A cigány népismeret elsajátítása módot kell adjon arra,
hogy a tanulók egyének és közösségek, a kisebbségi és a többségi közösségek
kapcsolatrendszerét megismerjék. Az ellentétek és ellenségeskedések, az
előítéletesség és az intolerancia így válhat könnyebben kezelhetővé, és nyílhat
tér az együttműködés fejlesztésére. A cigány népismereti tantárgy célja
emellett a cigány és nem cigány fiatalok ismereteinek bővítése, a tájékozódás
képességének megerősítése, a történelmi korokba való elhelyezés és a társadalmi
viszonyokba történő beillesztés képességének fejlesztése is. Csak így érthető
meg a cigányság kultúrája, hagyományai, szokásai és hiedelemvilága.
Fejlesztési követelmények
Tantárgyunknak kitüntetett helyet kell elfoglalnia a cigány
identitás kibontakoztatásában. Meg kell erősíteni a cigány identitást,
ugyanakkor rá kell ébreszteni a kialakuló személyiséget arra, hogy az országnak
egyenjogú polgára az ezzel járó jogokkal és kötelezettségekkel; valamint, hogy
elfogadja az európaiság, sőt, a globális világhoz tartozás követelményeit. A középiskolai
tanulmányok végére ki kell alakulnia egy olyan készségnek, amely lehetővé teszi
a népismeret tárgyában történő önálló ismeretbővítést, az elsődleges és
másodlagos forrásokból történő információszerzést.
Alapkövetelmény a tájékozódási készség az
információhordozókból, a nyomtatott és elektronikus sajtóból, valamint a könyvtárakból.
Járatosnak kell lenni mind a hagyományos ismerethordozók, mind pedig a kor
szellemének megfelelő eszközök használatában. Érteni kell az autentikus cigány
népismereti eszközök mibenlétét, használatát éppúgy, mint a számítógépes
adathordozók kezelését, felhasználásának módjait. Az így nyert információk, a
követelmények teljesítése, a folyamatos képzés, önképzés, továbbképzés teszi
lehetővé a népismereti tárgy választott érettségi tárgyként történő felvételét
és a sikeres vizsga megtételét.
Elengedhetetlenül fontos, hogy azok a cigány és nem cigány
fiatalok, akik a népismereti tárggyal, mint választott tantárggyal
megismerkednek, felelősséggel viszonyuljanak a kérdéshez, képesek legyenek az
okok-okozatok láncolatából kiválasztani a megbékélés, az egymás megismerése
folyamatának megfelelő szempontokat. Az ismeretek-információk hálójából képesek
legyenek kiválasztani a szükségeseket, azokat megfelelő kifejezőképesség
birtokában alkalmazzák, és ez által újabb ismeretek szerzésére legyen módjuk.
Elengedhetetlen követelmény tehát a szóbeli kifejezőképesség alkalmazása,
megerősítése és a szókincs bővítése. Ennek következtében a cigány népismeret
szoros kapcsolatban van a magyar nyelv – és irodalom, valamint a
történelem-állampolgári ismeretek tantárgyakkal. Az ezekben elért sikerek
bővíthetik a cigány népismereti ismereteket is.
Ezért szükséges nemcsak az ismeretek, a kötelező tananyag
elsajátítása, hanem a történelmi-társadalmi tények összekapcsolása, azok
elemzése, a helyes szemléletmód alkalmazása és a folyamatos továbbképzés
képességének – szellemiségének kifejlesztése. Ezért fontos, hogy egységben
lássák a tanulók a társadalmi – történelmi – kronológiai és település-földrajzi
adatokat. Ez a szemléletmód az általános követelmény.
9. évfolyam
Évi óraszám: 37
Belépő tevékenységformák
Dal és tánctanulás, ismert cigány népdalok, műdalok, zenei
szemelvények felidézése, egyéni és közös éneklése.
A megfigyelt éneklési szokások felidézése.
Az olvasott és tanulmányozott irodalmi művek szóbeli
megbeszélése.
A népviselet színvilágának, hangulatának megjelenítése.
A jellegzetes népszokások ismerete, játékos bemutatása.
A cigány közösségek életmódjával kapcsolatos információk
megismerése.
A cigányság vándorlásának eddig tanult főbb állomásai,
áttekintésük a térképen.
Témakörök
|
Tartalmak
|
|||
Az őshazából Európába |
A cigányság eredete,
vándorlása
|
|||
Roma életmód és kultúra, helyi szokások
|
Hagyományos cigány
mesterségek, szokások
|
|||
Cigány mese-mondavilág
|
Népköltészet, mesék,
eredetmondák, balladák,
|
|||
A magyarországi cigány népzene
|
Népies műzene,
autentikus zene, modern cigány műzene.
Ismert cigányok a zene
világában.
|
|||
A cigány népviselet
|
Hagyományos öltözet és
a korral változó öltözeti elemek
|
|||
A továbbhaladás feltételei
Rendelkezzenek ismeretekkel arról, hogy milyen feltevések
vannak az őshaza elhagyásának okairól és a vándorlás útvonalairól.
Ismerkedjenek meg a vándorlás alatt folytatott gazdasági
tevékenységekkel.
Ismerjék lakóhelyük hagyományos mesterségeit és szokásait.
Legyenek képesek népdalok, műdalok, zenei szemelvények
felismerésére. Ismerjék a zene világának jeles cigány képviselőit.
Tudjanak felidézni egy kiemelkedő cigány irodalmi alkotást a
népköltészet világából.
Ismerjék hagyományos cigány népviselet legfontosabb elemeit.
10. évfolyam
Évi óraszám: 37
Belépő tevékenységformák
A korábban megismert, a cigányokkal foglalkozó
tanulmányok, történelmi források felidézése.
Önálló véleményformálás a
cigányság kulturális-társadalmi felemelkedéséről.
Könyvtár és egyéb
információhordozók használata a cigánysággal kapcsolatos adatgyűjtésre.
Cigány írók, költők, neves személyiségek életének, műveinek
megismerése.
A tanul versek szöveghű felidézése.
Egy cigányzenész életének, munkásságának felkutatása,
megismerése, bemutatása.
A szépirodalmi alkotásokban megismerhető életszituációk
összehasonlítása a cigányság mai életével.
Cigány témájú
képzőművészeti – irodalmi alkotások megismerése.
Kapcsolatteremtés a
lakóhely civil szerveződéseivel a cigányság körében.
A cigány kisebbség
egyéni és közösségi jogainak megismerése.
Témakörök
|
Tartalmak
|
|||
Cigányok a középkori és újkori Európában és Magyarországon.
|
Európai és
magyarországi elterjedés, Üldözés és letelepítés.
A felvilágosodás,
reformkor és dualizmus korának főbb rendelkezései, jelentős személyek.
|
|||
Az élet Magyarországon a XX. században.
|
A II. világháború évei.
Az
asszimiláció-integráció politikája.
Iparosítás és
mezőgazdaság az 56 utáni Magyarországon
|
|||
A Magyarországon élő cigány csoportok
|
Romungrok,
oláhcigányok-, beás cigányok.
|
|||
Magyarországi cigány szerveződések a rendszerváltás után.
Kisebbségi önkormányzatiság
|
Civil szervezetek.
Kisebbségi
önkormányzatok.
|
|||
A cigányság napjaink közéletében
|
Ismert művészek,
közéleti személyiségek.
|
|||
Az előrelépés lehetőségei
|
Oktatás,
munkahelyteremtés, szociális háló.
|
|||
A továbbhaladás feltételei
Magyarország térképén a
különböző cigány népcsoportok területi elhelyezkedésének ismerete.
Ismertessen legalább egy cigányokra utaló írásos emléket.
Összefüggések megtalálása a cigányság hagyományos
foglalkozása és életmódja között.
Önálló, reális vélemény megfogalmazása a hazai cigány
lakosság életéről, lehetőségeiről.
Ismerje lakóhelye civil szerveződéseit és legalább egy
országos szervezetet.
Ismerje a kisebbségi önkormányzatok szintjeit és
jelentőségét.
Legalább egy kiemelkedő cigány személyiség életének
ismerete.
Legalább egy olyan irodalmi alkotás értelmezése, amelyben
cigányokkal találkozhatunk.
Cigányságról szóló irodalmi alkotások ismerete.
11. évfolyam
Évi óraszám: 37
Belépő tevékenységformák
A korábban tanult népismereti, történelmi események
rendszerező áttekintése.
Cigány és nem cigány írók, költők műveinek közös értelmezése
népismereti szempontból.
Cigányságot ábrázoló képzőművészeti, irodalmi, zenei
alkotások gyűjtése.
Szokásokat és jellegzetességek bemutatása, értelmezése a
cigányok életéből.
Lakóhelyükön élő népszokások és népviselet gyűjtése.
Témakörök
|
Tartalmak
|
|||
Cigányok a történelmi forrásokban
|
Kiválasztott források
elemzése
|
|||
Cigányságkutatások
|
A cigányság kutatás
jelentősége és fontosabb személyiségei. A romológia nemzetközi művelői,
jelentősége.
|
|||
Cigányok az irodalomtörténetben és a zenetörténetben
|
Jelentősebb magyar - és
világirodalmi művek a cigányságról.
A zenetörténet cigány
témával, motívumokkal foglalkozó kiemelkedő művei.
|
|||
A cigányság ábrázolása a képzőművészeti alkotásokban
|
A képi megjelenítés
jelentősége, cigány festők képeinek közös értelmezése.
|
|||
Az életmód és a hitélet kapcsolata az ünnepeken.
|
Kereszténység,
kétnyelvűség a hitéletben, szertartások, mulatságok, családi szokások.
|
|||
Az oktatás és az életmód alakításának kapcsolata.
|
Oktatás, esélyteremtő
programok megismerése.
|
|||
A továbbhaladás feltételei
Egy történeti forrás és nyelvészeti emlék ismerete.
Ismerjen és legyen képes elemezni legalább egy cigány író –
költő művét.
A művészettörténet néhány jelentős cigány ábrázolásának
ismerete.
Ismerje a múlt század és napjaink legjelentősebb
cigánysággal kapcsolatos kutatásainak lényegét.
Ismerje a kétnyelvűség értékeit.
Ismerje a hitélet jelentőségét a cigány társadalomban.
Ismerje az oktatás és az esélyteremtő programok lehetőségeit.
12. évfolyam
Évi óraszám: 37
Belépő tevékenységformák
A rendszeres tv-, rádióműsorok, és legalább egy országos
cigány lap írásainak követése.
Azoknak a gazdasági és társadalmi tényezőknek az
áttekintése, amelyek következtében a rendszerváltás után a cigányság körében
nagy mértékű lett a munkanélküliség.
A rendszerváltás utáni évtizedek politikai lépései a
cigányság helyzetének javítására.
A kisebbségi önkormányzatok jogi alapjainak, céljainak,
feladatainak tanulmányozása.
Példák gyűjtése a lakóhely cigány kulturális autonómiájára.
Témakörök
|
Tartalmak
|
|||
A cigány nép és az általa beszélt nyelvek
|
Nép- illetve
önelnevezésük. Indoeurópai nyelvcsalád, nyelvi hatások, régészet, lelet,
antropológia, nyelvészet, indoeurópai nyelvcsalád, szókincs, nyelvrokonság,
nyelvjárás, két vagy többnyelvűség.
|
|||
Cigány nyelvű kiadványok, írott és elektronikus sajtó
|
Ma megjelenő írott és
elektronikus sajtó.
|
|||
Romológaiai kutatások napjainkban
|
Cigányság a korábbi és
a mai társadalomtudományi elemzésekben. A cigányság képe a mai
szociográfiákban.
|
|||
A jelen társadalmi problémái
|
A komplex
problémakezelés lehetőségei.
|
|||
A cigány művészet és oktatás élő műhelyei
Cigány oktatási programok
|
Új oktatási és
kulturális kezdeményezések a rendszerváltás nyomán.
|
|||
A továbbhaladás feltételei
Tudja, hogy a cigányság mely népekkel áll rokonságban.
Ismerje a cigányságot sújtó legfontosabb problémákat, legyen
igénye, elképzelése ezek megoldásáról.
Ismerje a rendszerváltás és a cigányság kulturális
autonómiájának megteremtésére irányuló tevékenységeket, az ebben szerepet
játszó civil szervezeteket, egyéneket.
Ismerjen cigány oktatási
programokat, modellértékű iskolákat.
Ismerje a legjelentősebb
nyomtatott és elektronikus roma sajtót.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése